Szervezeti és működési szabályzat 2016-12-27T08:09:48+00:00

 

 

 

 

 

Szervezeti és működési szabályzat

 

 

 

Foster Kft.

 

 

 

 

 

Jóváhagyta: Gonda József, Fazekas István

 

 

 

Érvényes: 2016.március 01.visszavonásig

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

 

  1. Bevezetés. 2
  2. A társaság alapadatai 4

III.           A társaság belső viszonyai, szervezeti struktúra. 5

  1. A társaság szervezete. 6
  2. Taggyűlés. 6
  3. Ügyvezetők. 6
  4. Könyvvizsgáló. 7
  5. A munkavállalói jogok és kötelezettségek. 8
  6. A munkavállaló kötelességei 8
  7. A munkavállaló jogai 8
  8. Munkaköri leírások. 14

VII.         A társaság szabályzatai 33

  1. Iratkezelési szabályzat és nyomtatvány nyilvántartás. 33
  2. Pénzkezelési szabályzat és mellékletei 34
  3. Pénzmosási szabályzat és mellékletei 59
  4. Panaszkezelési szabályzat. 124
  5. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat. 131
  6. Ügyfélszolgálati szabályzat. 148

VIII.        Alkuszi megbízási szerződés. 151

  1. Egyszerűsített szerződés. 151
  2. Vállalati szerződés. 165
  3. Eljárásrendek. 170
  4. BROKKA eljárásrend. 170
  5. Postamentes eljárásrend. 179
  6. Casco szemlézési eljárásrend. 181
  7. Csekk kezelési eljárásrend. 191
  8. Zöld kártya eljárásrend. 198

 

 

 

  1. Bevezetés

Társaságunk, a Foster Biztosítási Alkusz Kft, mint független biztosításközvetítő cég immár 23 éve segíti Megbízóit biztosítási kockázataik magas szintű kezelésével. Optimális megoldást ajánlunk a szolgáltatásunk részeként végzett igényfelmérés során felmerülő biztosítási igényekre. A hatályos biztosítási szerződések esetében fölülvizsgáljuk partnereink szerződéseit, felhívjuk a figyelmet az esetlegesen tapasztalt hiányosságokra, javaslatot teszünk a szerződés optimalizálására, fedezetet ajánlunk a még nem biztosított kockázatokra.

Szolgáltatásunk minőségével több ezer ügyfél bizalmát és elismerését sikerült már elnyernünk. Ügyfeleink közel 30.000 db élő biztosítási szerződését kezeljük, a közvetített biztosítási szerződések állománydíja meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Megbízóink között magánszemélyek, gazdasági társasságok, önkormányzatok, költségvetési szervek is megtalálhatók. Társaságunk békéscsabai székhelyű, 100%-ban magyar tulajdonú vállalkozás.  Az elmúlt évek árbevételi adatait tekintve stabilan a régió vezető alkuszai között foglalunk helyet, a biztosítási-alkuszi piac meghatározó szereplői vagyunk. Országos hatáskörrel működünk, így Megbízóink az ország bármely pontján gyors kiszolgálásban részesülhetnek.

.

Küldetésünk

Arra törekszünk, hogy minden szempontból a legideálisabb megoldást találjuk meg az Ügyfeleink számára. Gyors kiszolgálással állunk rendelkezésére az ország minden területén.

 

 

Hitelesek, szakmaiak és elérhetőek vagyunk!

 

 

 

 

 

  1. A társaság alapadatai

 

Név:                                       FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Rövidített elnevezése:            FOSTER Kft.

A társaság tagjai:                    Fazekas István

Gonda József

NETZITA Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (képviseli: Malatyinszki Tamás ügyvezető)

Cég székhelye:                       5600, Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. em. 3.

Cég telephelyei:                     5600, Békéscsaba, Andrássy út 8.

5600, Békéscsaba, Földműves utca 2/1.

5600, Békéscsaba, Bessenyei utca 11/1.

Alapítási év:                           1993.

Adószám:                               11043900-2-04

Cégjegyzékszám:                   04-09-0022239

Létszám:                                 6 fő

Alvállalkozóinak száma:        25

Fő tevékenysége:                   6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

Egyéb tevékenységei:            6720 03 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

6713 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

7487 03 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás

6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

6629 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége

7311 Reklámügynöki tevékenység

6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

A cég pénzforgalmi jelzőszáma: 11733003-29903751-00000000

 

 

 

  • A társaság belső viszonyai, szervezeti struktúra

 

  1. A társaság szervezete
  2. Taggyűlés

 

A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik különösen:

A társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal.

A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.

A taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről való döntés.

Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.

Üzletrész kívülálló személy részére történő átruházása.

Az üzletrész felosztása.

Ügyvezető választás, visszahívása, díjazásnak megállapítása.

A társaság átalakulásának elhatározása.

Mindazon döntések meghozatala, amelyeket a létesítő okirat, vagy törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

  1. Ügyvezetők

 

A társaság irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe az ügyvezetők jogosultak.

A társaság ügyvezetői:

Fazekas István

Gonda József

Malatyinszki Tamás

Az ügyvezetők a céget akként jegyzik, hogy nevüket a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve fölé önállóan írják. és cégbélyegzővel látják el.

Az ügyvezetők – önállóan – képviselik a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A munkáltatói jogokat Gonda József gyakorolja.

Az ügyvezetőkre vonatkozó felelősségi szabályok:

  • Az ügyvezetők az ügyvezetési tevékenységük során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a társasággal szemben. A taggyűlés – az ügyvezető kérésére – a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adhat. Felmentvény megadása esetén a társaság az ügyvezető ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.
  • Ha az ügyvezető e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben az ügyvezető a társasággal egyetemlegesen felel.
  • Ha a társaság – a végelszámolást kivéve – jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az ügyvezetővel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, feltéve, ha az ügyvezető a társaság fizetésképtelenségével fenyegetőző helyzet beállta után a hitelező érdekeket nem vette figyelembe.

 

  1. Könyvvizsgáló

A FOSTER Kft. hivatalos könyvvizsgálója a Controll-Net Könyvvizsgáló és Igazságügyi Szakértő Kft. (5600, Békéscsaba, Justh Gyula u. 4. fsz. 1.), képviselője Kercsó Annamária ügyvezető igazgató.  A könyvvizsgáló szerződés tartalmazza azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyek a folyamatos, jogszerű működéshez szükségesek.

 

 

 

 


  1. A munkavállalói jogok és kötelezettségek
  2. A munkavállaló kötelességei

A munkavállaló köteles a munkahelyén, a munkaszerződésben rögzített időben, és munkaképesen megjelenni, és a munkaköréhez tartozó előkészítő, és befejező munkákat elvégezni. Köteles továbbá, munkáját a munkáltató utasításai szerit, személyesen elvégezni, illetve vezetőivel, és munkatársaival együttműködni. A munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, hogy azzal mások életét, illetve testi épségét ne veszélyeztesse, és anyagi kárt se okozzon. Az előzőből következően, köteles az ahhoz szükséges ismereteket elsajátítani. Köteles az előírt orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni. Továbbá be kell tartania a munkaszerződésben rá vonatkozó rendelkezéseket, megállapodást. A munkavállaló rendelkezésre állásra kötelezhető, illetve számára készenlét rendelhető el, amelyeknek a módját, mennyiségét a Munka Törvénykönyve szabályozza.

 

  1. A munkavállaló jogai

A munkavállalónak joga van az elvégzett munkáért munkabért kapni, illetve egyéb ellátásban, kifizetésben részesülni, amelyek a munkaszerződésben, illetve a munkáltató írásbeli tájékoztatójában kerülnek rögzítésre, illetve bemutatásra. A munkavállalónak joga van szabadságra menni, illetve más egyéb, a Munka Törvénykönyvében rögzített jogokkal élni. Joga van továbbá a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, illetve a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőruha, védőberendezések, és eszközök igénybevételéhez. Joga van adott helyzetben a munkavégzés megtagadására, amelyekről szintén az MT rendelkezik.

A cégen belül munkavállalóként négy fő dolgozik, akik kizárólag az irodai munkában, az alvállalkozók koordinálásában vesznek részt. Az alkuszi munka sajátosságait is figyelembe véve a következő feladatokat látják el:

Irodai ügyintézői feladatok:

  • az évfordulós szerződéses és egyéb ügyfelekkel kapcsolatfelvétel személyesen, telefonon, e-mailen, weboldalon, közösségi médián keresztül;
  • az évfordulós ügyfél azonosítása;
  • az évfordulós igényfelmérés: személyes, e-mail, telefon, weboldal, közösségi média;
  • az évfordulós szerződések tarifálás, összehasonlítás;
  • tájékoztató nyilatkozatok elkészítése, átadása: alkuszi megbízás, biztosító nyilatkozata, számlák;
  • az évfordulós szerződések újrakötése;
  • posta feldolgozása: kötvények, díjbekérők, tértivevény rögzítése, céges szolgáltatói számlák, ügyféllevelezés feldolgozása;
  • hibajavítás (irodában);
  • kapcsolatfelvétel a javításhoz: üzletkötővel, ügyféllel, biztosítóval;
  • hibajavítás ellenőrzése;
  • alvállalkozók tájékoztatása az intervenciós lista betöltéséről;
  • ügyfélértesítés;
  • visszacsatolás a Brokkába;
  • évfordulós szerződések letöltése;
  • hibajavítók kezelése (biztosítótól, üzletkötő részére, ügyfél felé);
  • tarifálás, összehasonlítás;
  • tájékoztató nyilatkozatok elkészítése, átadása: alkuszi megbízás, biztosító nyilatkozata, számlák;
  • szerződéskötés;
  • keresztértékesítés;
  • szerződés ellenőrzése, hibajavítás, pótlás;
  • szerződés előkészítése rögzítésre;
  • nyomtatványgazdálkodás: megrendelés, nyilvántartás, rovancs, továbbítás az üzletkötőknek;
  • gépjármű-kereskedésekkel való személyes kapcsolattartás hetente két alkalommal (hétfőn és csütörtökön) ügyintézés céljából;
  • biztosítók módozati oktatásán való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • WP3 képzésen való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • saját területén keletkező kimenő postával kapcsolatos ügyintézés: tértivevény, kísérőlevél, postakönyv, iktatószám, stb.;
  • kiegészítő konyhai tevékenységek (ütemezés szerint);
  • jelenléti ív és szabadsággal kapcsolatos dokumentáció kezelése.

 

Irodai munkatársi feladatok:

  • szerződések archiválása;
  • szerződések másolása;
  • szerződések szkennelése a Brokkába;
  • szerződések rögzítése a Brokkába;
  • napi posta felhozatala;
  • ajánlatkísérő nyomtatása;
  • szerződések postázása;
  • kimenő posta továbbítása;
  • a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • kiegészítő konyhai tevékenységek (ütemezés szerint).

Adminisztráció:

  • előkészítés rögzítésre
  • rögzítés a Brokkába
  • archiválás
  • ajánlatkísérő készítése
  • postázás

 

Az ügyvezetők feladatai

 

A cégben ügyvezetőként operatív feladatokat kizárólag Fazekas István és Gonda József lát el, így ők közösen osztják meg az alábbi feladatokat:

Kommunikáció

  • kapcsolattartás az ügyfelekkel, biztosítók felső vezetésével, irodavezetővel, alvállalkozókkal (e-mail, telefon, személyes)
  • kapcsolattartás településvezetőkkel, civil szervezetekkel, egyéb partnerekkel
  • belső-külső marketing eszközök elemeinek kidolgozása (ajándéktárgyak, ruházat, portál, honlap, FB-arculat, WP3 arculat)
  • kommunikáció nyomtatott és on-line médiában való fejlesztése

 

Üzletkötés :

  • kapcsolatfelvétel, ügyfél azonosítás, igényfelmérés, tarifálás, árajánlatkérés (biztosítóktól) összehasonlítás, tájékoztatás, szerződéskötés kiemelt vállalati ügyfelekkel

 

Állománykezelés:

  • saját állományokból a nem VIP ügyfelek ki listázása, delegálása
  • ügyfélállomány CRM rendszerben való kezelése
  • saját állományok évfordulós VIP ügyfelek évfordulós szerződéseinek követése, esetlegesen tarifálásuk delegálása
  • VIP ügyfelek szerződésmódosításainak kiajánlása
  • VIP ügyfelekkel való szerződéskötés

 

Kárkezelés

VIP ügyfelek kárigények fogadása, delegálása Szabóné Kertész Rózsa, Fazekas István  felé)

  • VIP ügyfelek kárrendezésének megtörténtéről érdeklődés Szabóné Kertész Rózsa

 

Ellenőrzési feladatok :

  • ellenőrzési terv elkészítése (irodai, alvállalkozói folyamatok)
    1. ügyfél-elégedettség (e-mail, telefon, személyes)
    2. üzletkötői folyamatok
    3. adminisztrációs folyamatok
    4. állománykezelés
    5. kárkezelés
  • ellenőrzései nyomtatványok jóváhagyása
  • ellenőrzési terv végrehajtásának ellenőrzése

 

Toborzással, kiválasztással kapcsolatos feladatok:

  • éves humánerőforrás-terv készítése, jóváhagyása
  • humán erőforrás képzése
  • toborzási terv készítése, végrehajtása
  • interjúk, kiválasztással kapcsolatos feladatok
  • képzéssel, beillesztéssel kapcsolatos feladatok (függő állományok delegálása, a beintegrálás lépéseinek kidolgozása)

 

 

Pénzügyi feladatok:

  • üzleti terv előkészítése, jóváhagyása;
  • pénzügyi folyamatok ellenőrzése;
  • cash-flow folyamatos biztosítása;
  • biztosítókkal való szerződéskötés, szerződésmódosítás;
  • pénzügyi mutatók elemzése, trendek figyelése

 

Képzés megszervezésének, rendszerességének ellenőrzése

  • biztosítók módozati oktatásán való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • WP3 képzésen való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • CRM képzésen való részvétel, a biztosítási ügymenethez való folyamatos működésének biztosítása

 

Egyéb feladatok

  • Motivációs rendszer kialakítása, folyamatos működtetése
  • Folyamatos fejlesztésre vonatkozó tervek elkészítése
  • Trendek, tendenciák figyelése, folyamatos változásokra való reagálás
  • Jelenléti ívek, szabadság nyilvántartások naprakész vezetése Rózsa
  • Biztosítói, alvállalkozói szerződések kezelése (Pisti, Rita)

 

Az ügyvezetők felelősségi körei

 

  • cégen belüli munkafolyamatok kialakításáért;
  • munkaszerződések, munkaköri leírások, személyügyi folyamatok kezeléséért;
  • marketing folyamatok működtetéséért;
  • biztosítókkal kapcsolatos keret-megállapodások, szerződések megkötéséért;
  • alvállalkozókkal kapcsolatos szerződések megkötéséért;
  • pénzügyi folyamatok ellenőrzéséért;
  • VIP állománykezelésért;

 

 

 

Értékesítési folyamatábra

 

 

 

 

 

 

Kárkezelés folyamatábrája

 

Örökítés folyamatábrája

  1. Munkaköri leírások

Munkaköri leírás

 

Név:
Fazekas István

Beosztás, munkakör:
Ügyvezető

Szervezet/szervezeti egység megnevezése:
FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Munkavégzés helye:

Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II.3.

Munkaterület megnevezése:

VIP ügyintéző

Közvetlen vezetője:

Közvetlen beosztottak:
Szabóné Kertész Rózsa

Helyettesítés:
Gonda József

Munkakör célja:
A VIP ügyfelek igényeinek kiszolgálása, a gördülékeny üzletmenet feltételeinek megteremtése.

Feladatköre:

 

Képzés:

  • biztosítók módozati oktatásán való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • WP3 képzésen való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • CRM képzésen való részvétel, a biztosítási ügymenethez való folyamatos működésének biztosítása

 

Kommunikáció:

  • kapcsolattartás az ügyfelekkel, biztosítók felső vezetésével, irodavezetővel, alvállalkozókkal (e-mail, telefon, személyes)
  • kapcsolattartás településvezetőkkel, civil szervezetekkel, egyéb partnerekkel
  • belső-külső marketing eszközök elemeinek kidolgozása (ajándéktárgyak, ruházat, portál, honlap, FB-arculat, WP3 arculat)
  • kommunikáció nyomtatott és on-line médiában való fejlesztése

 

 

Üzletkötés:

  • kapcsolatfelvétel, ügyfél azonosítás, igényfelmérés, tarifálás, árajánlatkérés (biztosítóktól) összehasonlítás, tájékoztatás, szerződéskötés kiemelt vállalati ügyfelekkel

 

Adminisztráció:

  • előkészítés rögzítésre (Szombati Szabolcsné)
  • rögzítés a Brokkába (kezelői kézikönyv szerint Szombati Szabolcsné)
  • archiválás (Szombati Szabolcsné)
  • ajánlatkísérő készítése (Szombati Szabolcsné)
  • postázás (Szombati Szabolcsné)

 

Állománykezelés:

  • saját állományokból a nem VIP ügyfelek kilistázása, delegálása
  • ügyfélállomány CRM rendszerben való kezelése
  • saját állományok évfordulós VIP ügyfelek évfordulós szerződéseinek követése, esetlegesen tarifálásuk delegálása
  • VIP ügyfelek szerződésmódosításainak kiajánlása
  • VIP ügyfelekkel való szerződéskötés

 

Kárkezelés:

  • VIP ügyfelek kárigények fogadása, delegálása Szabóné Kertész Rózsa felé
  • VIP ügyfelek kárrendezésének megtörténtéről érdeklődés

 

Ellenőrzési feladatok:

  • ellenőrzési terv elkészítése (irodai, alvállalkozói folyamatok)

Ügyfél-elégedettség (e-mail, telefon, személyes)

Üzletkötői folyamatok

Adminisztrációs folyamatok

Állománykezelés

Kárkezelés

  • ellenőrzései nyomtatványok jóváhagyása
  • ellenőrzési terv végrehajtásának ellenőrzése

 

Toborzással, kiválasztással kapcsolatos feladatok:

  • éves humánerőforrás-terv készítése, jóváhagyása
  • humán erőforrás képzése
  • toborzási terv készítése, végrehajtása
  • interjúk, kiválasztással kapcsolatos feladatok
  • képzéssel, beillesztéssel kapcsolatos feladatok (függő állományok delegálása, a beintegrálás lépéseinek kidolgozása)

 

 

Pénzügyi feladatok:

  • üzleti terv előkészítése, jóváhagyása;
  • pénzügyi folyamatok ellenőrzése;
  • cash-flow folyamatos biztosítása;
  • biztosítókkal való szerződéskötés, szerződésmódosítás;
  • pénzügyi mutatók elemzése, trendek figyelése

 

Egyéb feladatok:

  • Motivációs rendszer kialakítása, folyamatos működtetése
  • Folyamatos fejlesztésre vonatkozó tervek elkészítése
  • Trendek, tendenciák figyelése, folyamatos változásokra való reagálás
  • Jelenléti ívek, szabadság nyilvántartások naprakész vezetése
  • Biztosítói, alvállalkozói szerződések kezelése

 

Hatásköre:

  • a biztosítási vállalkozás teljes körű menedzsmentje és ellenőrzése

Felelős:

  • cégen belüli munkafolyamatok kialakításáért;
  • munkaszerződések, munkaköri leírások, személyügyi folyamatok kezeléséért;
  • marketing folyamatok működtetéséért;
  • biztosítókkal kapcsolatos keret megállapodások, szerződések megkötéséért;
  • alvállalkozókkal kapcsolatos szerződések megkötéséért;
  • pénzügyi folyamatok ellenőrzéséért;
  • VIP állománykezelésért;

 

Munkakapcsolatok:

Irodán belül:

  • a biztosítási adminisztrációs feladatok egyeztetése munkatársakkal;
  • egyeztetés az üzlettársakkal.

Irodán kívül:

  • együttműködés az alvállalkozókkal, biztosítókkal, ügyfelekkel.

Más szervezetekkel: –

Munkakörének ellátásához rendelkeznie kell:

  • folyamatosan bővülő szakmai/gyakorlati ismeretekkel;
  • számítástechnikai és irodai eszközökkel
  • folyamatos Internet kapcsolattal.

A munka eredményességének mérése illetve ellenőrzése:

Az ellenőrzési rendben meghatározott időpontban az eljárásrend szerint.

A munkakör betöltéséhez szükséges követelmények:

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség:

  • érettségi vizsga

Egyéb követelmények:

  • biztosítási ügyintézésben szerzett tapasztalat;
  • számítógépes adatfeldolgozásban való jártasság;
  • Brokka és WP3 programokban történő jártasság;
  • magas szintű monotónia- és stressz tűrő képesség;
  • kiváló kommunikációs készség;
  • csapatmunkára való alkalmasság.

A munkakör betöltését szabályozó jogi előírások:

  • Erkölcsi bizonyítvány;
  • Munkatörvénykönyve, SZMSZ, Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény.

 

Kelt: Békéscsaba, …………….

 

 

 

munkahelyi vezető

aláírása

 

 

Átvettem:

 

 

 

dolgozó aláírása

 

 

Munkaköri leírás

 

Név:
Gonda József

Beosztás, munkakör:
Ügyvezető

Szervezet/szervezeti egység megnevezése:
FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Munkavégzés helye:

Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II.3.

Munkaterület megnevezése:

VIP ügyintéző

Közvetlen vezetője:

Közvetlen beosztottak:
Szabóné Kertész Rózsa

Helyettesítés:
Fazekas István

Munkakör célja:
A VIP ügyfelek igényeinek kiszolgálása, a gördülékeny üzletmenet feltételeinek megteremtése.

Feladatköre:

 

Képzés:

  • biztosítók módozati oktatásán való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • WP3 képzésen való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • CRM képzésen való részvétel, a biztosítási ügymenethez való folyamatos működésének biztosítása

 

Kommunikáció:

  • kapcsolattartás az ügyfelekkel, biztosítók felső vezetésével, irodavezetővel, alvállalkozókkal (e-mail, telefon, személyes)
  • kapcsolattartás településvezetőkkel, civil szervezetekkel, egyéb partnerekkel
  • belső-külső marketing eszközök elemeinek kidolgozása (ajándéktárgyak, ruházat, portál, honlap, FB-arculat, WP3 arculat)
  • kommunikáció nyomtatott és on-line médiában való fejlesztése

 

 

Üzletkötés:

  • kapcsolatfelvétel, ügyfél azonosítás, igényfelmérés, tarifálás, árajánlatkérés (biztosítóktól) összehasonlítás, tájékoztatás, szerződéskötés kiemelt vállalati ügyfelekkel

 

Adminisztráció:

  • előkészítés rögzítésre (Szombati Szabolcsné)
  • rögzítés a Brokkába (kezelői kézikönyv szerint Szombati Szabolcsné)
  • archiválás (Szombati Szabolcsné)
  • ajánlatkísérő készítése (Szombati Szabolcsné)
  • postázás (Szombati Szabolcsné)

 

Állománykezelés:

  • saját állományokból a nem VIP ügyfelek ki listázása, delegálása
  • ügyfélállomány CRM rendszerben való kezelése
  • saját állományok évfordulós VIP ügyfelek évfordulós szerződéseinek követése, esetlegesen tarifálásuk delegálása
  • VIP ügyfelek szerződésmódosításainak kiajánlása
  • VIP ügyfelekkel való szerződéskötés

 

Kárkezelés:

  • VIP ügyfelek kárigények fogadása, delegálása Szabóné Kertész Rózsa felé
  • VIP ügyfelek kárrendezésének megtörténtéről érdeklődés

 

Ellenőrzési feladatok:

  • ellenőrzési terv elkészítése (irodai, alvállalkozói folyamatok)
    1. ügyfél-elégedettség (e-mail, telefon, személyes)
    2. üzletkötői folyamatok
    3. adminisztrációs folyamatok
    4. állománykezelés
    5. kárkezelés
  • ellenőrzései nyomtatványok jóváhagyása
  • ellenőrzési terv végrehajtásának ellenőrzése

 

Toborzással, kiválasztással kapcsolatos feladatok:

  • éves humánerőforrás-terv készítése, jóváhagyása
  • humán erőforrás képzése
  • toborzási terv készítése, végrehajtása
  • interjúk, kiválasztással kapcsolatos feladatok
  • képzéssel, beillesztéssel kapcsolatos feladatok (függő állományok delegálása, a beintegrálás lépéseinek kidolgozása)

 

 

Pénzügyi feladatok:

  • üzleti terv előkészítése, jóváhagyása;
  • pénzügyi folyamatok ellenőrzése;
  • cash-flow folyamatos biztosítása;
  • biztosítókkal való szerződéskötés, szerződésmódosítás;
  • pénzügyi mutatók elemzése, trendek figyelése

 

Egyéb feladatok:

  • Motivációs rendszer kialakítása, folyamatos működtetése
  • Folyamatos fejlesztésre vonatkozó tervek elkészítése
  • Trendek, tendenciák figyelése, folyamatos változásokra való reagálás
  • Jelenléti ívek, szabadság nyilvántartások naprakész vezetése
  • Biztosítói, alvállalkozói szerződések kezelése

 

Hatásköre:

  • a biztosítási vállalkozás teljes körű menedzsmentje és ellenőrzése

Felelős:

  • cégen belüli munkafolyamatok kialakításáért;
  • munkaszerződések, munkaköri leírások, személyügyi folyamatok kezeléséért;
  • marketing folyamatok működtetéséért;
  • biztosítókkal kapcsolatos keret megállapodások, szerződések megkötéséért;
  • alvállalkozókkal kapcsolatos szerződések megkötéséért;
  • pénzügyi folyamatok ellenőrzéséért;
  • VIP állománykezelésért;

 

Munkakapcsolatok:

Irodán belül:

  • a biztosítási adminisztrációs feladatok egyeztetése munkatársakkal;
  • egyeztetés az üzlettársakkal.

Irodán kívül:

  • együttműködés az alvállalkozókkal, biztosítókkal, ügyfelekkel.

Más szervezetekkel: –

  1. Munkakörének ellátásához rendelkeznie kell:
    • folyamatosan bővülő szakmai/gyakorlati ismeretekkel;
    • számítástechnikai és irodai eszközökkel
    • folyamatos Internet kapcsolattal.
  2. A munka eredményességének mérése illetve ellenőrzése:

Az ellenőrzési rendben meghatározott időpontban az eljárásrend szerint.

A munkakör betöltéséhez szükséges követelmények:

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség:

  • érettségi vizsga

Egyéb követelmények:

  • biztosítási ügyintézésben szerzett tapasztalat;
  • számítógépes adatfeldolgozásban való jártasság;
  • Brokka és WP3 programokban történő jártasság;
  • magas szintű monotónia- és stressz tűrő képesség;
  • kiváló kommunikációs készség;
  • csapatmunkára való alkalmasság.

A munkakör betöltését szabályozó jogi előírások:

  • Erkölcsi bizonyítvány;
  • Munkatörvénykönyve, SZMSZ, Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény.

 

Kelt: Békéscsaba, …………….

 

 

 

munkahelyi vezető

aláírása

Átvettem:

 

dolgozó aláírása

 

 

Munkaköri leírás

 

Név:
Szabóné Kertész Rózsa

Beosztás, munkakör:
irodavezető

Szervezet/szervezeti egység megnevezése:
FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Munkavégzés helye:

Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II.3.

Munkaterület megnevezése:

Irodai munkatárs

Közvetlen vezetője:
Fazekas István

Közvetlen beosztottak:
Fazekas Rita

Papp Orsolya

Szombatiné Szabolcsné

Helyettesítés:
Papp Orsolya (ügyeleti rend szerint)

Munkakör célja:
A munkakörben lévő dolgozó felel az irodában történő munkavégzés zavartalan biztosításáért, a feladatok kiosztásáért, koordinálásáért, ellenőrzéséért, a saját feladatai kifogástalan elvégzéséért.

Feladatköre:

  • postabontás, szétosztás, iktatás;
  • bejövő telefonok kezelése, továbbítása ügyintézőknek;
  • intervenciós listák letöltése és továbbítása ügyintézésre;
  • állománylisták letöltése;
  • állománylisták Brokkába betöltése;
  • hibalisták csoportosítása;
  • problémaforrás azonosítása;
  • a kárbejelentésekkel kapcsolatos ügyintézésért
  • az ügyfél reklamációk kezeléséért
  • jutaléklista letöltése;
  • jutalékszámla megírása, elküldése a biztosítónak;
  • beérkezett jutalékösszegek ellenőrzése;
  • jutalékzárás;
  • alvállalkozók számláinak kiállítása;
  • a meglévő szerződések örökítéssel kapcsolatos teendőinek ellátása;
  • kárbejelentés fogadása;
  • kárbejelentés a biztosítóhoz;
  • kár rögzítése a Brokkába;
  • károkkal kapcsolatos dokumentumok bekérése az ügyfelektől;
  • károkkal kapcsolatos beérkezet dokumentumok továbbítása a biztosítók felé;
  • kárelszámoló levél rögzítése a Brokkába;
  • ügyfél értesítése kárelszámolásról;
  • kárral kapcsolatos ügyfél reklamációk kezelése;
  • humánerőforrás gazdálkodás: beosztások, szabadságok, munkaügyi dokumentációk kezelése;
  • szabályzatok kezelése, megismertetése, aláíratása a dolgozókkal és az alvállalkozó partnerekkel (pénzkezelési, titoktartási, panaszkezelési, adatvédelmi, stb.)
  • regisztráció aktualizálása, naprakésszé tétele;
  • alvállalkozói szerződések nyomon követése;
  • biztosítók módozati oktatásán és való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • WP3 képzésen való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;
  • saját területén keletkező kimenő postával kapcsolatos ügyintézés: tértivevény, kísérőlevél, postakönyv, iktatószám, stb;
  • kiegészítő konyhai tevékenységek (ütemezés szerint);
  • jelenléti ív és szabadsággal kapcsolatos dokumentáció kezelése, ellenőrzése.

Hatásköre:

  • Kiadja az irodai munkával kapcsolatos feladatokat, megszervezi a tevékenységeket.
  • Ellenőrzi és koordinálja a teljes körű irodai munkát.

Felelős:

  • a posta bontásáért, szétosztásáért
  • az állománylisták kezeléséért
  • hibalisták kezeléséért
  • a jutalékokkal kapcsolatos ügyintézésért
  • a kárbejelentésekkel kapcsolatos ügyintézésért
  • az ügyfél reklamációk kezeléséért
  • a jelenléti ívek ellenőrzéséért.
  • a Munka Törvénykönyvében és az eljárásrendekben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítéséért.

Munkakapcsolatok:

Irodán belül:

  • a biztosítási adminisztrációs feladatok egyeztetése a vezetőkkel, munkatársakkal;
  • a kiadott feladatok ellenőrzése.

Irodán kívül:

  • együttműködés az alvállalkozókkal, biztosítókkal, ügyfelekkel.

Más szervezetekkel:

  • kapcsolatok tartása a beszállítókkal, közműszolgáltatókkal, felügyeleti hatóságokkal.

Munkakörének ellátásához rendelkeznie kell:

  • folyamatosan bővülő szakmai/gyakorlati ismeretekkel;
  • számítástechnikai és irodai eszközökkel
  • folyamatos Internet kapcsolattal.

A munka eredményességének mérése illetve ellenőrzése:

Az ellenőrzési rendben meghatározott időpontban az eljárásrend szerint.

A munkakör betöltéséhez szükséges követelmények:

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség:

  • befejezett érettségi vizsga

Egyéb követelmények:

  • biztosítási ügyintézésben szerzett tapasztalat;
  • számítógépes adatfeldolgozásban való jártasság;
  • Brokka és WP3 programokban történő jártasság;
  • magas szintű monotónia- és stressz tűrő képesség;
  • kiváló kommunikációs készség;
  • csapatmunkára való alkalmasság;
  • vezetői készségek és kompetenciák.

A munkakör betöltését szabályozó jogi előírások:

  • Erkölcsi bizonyítvány;
  • Munkatörvénykönyve, SZMSZ, Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény.

 

Kelt: Békéscsaba, …………….

munkahelyi vezető

aláírása

 

Átvettem:

 

dolgozó aláírása

 

 

Munkaköri leírás

 

Név:
Fazekas Rita

Beosztás, munkakör:
Irodai biztosítási értékesítő

Szervezet/szervezeti egység megnevezése:
FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Munkavégzés helye:

Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II.3.

Munkaterület megnevezése:

Irodai munkatárs

Közvetlen vezetője:
Szabóné Kertész Rózsa

Közvetlen beosztottak:

Helyettesítés:
Papp Orsolya

Szabóné Kertész Rózsa  (ügyeleti rend szerint)

Munkakör célja:
A munkakörben lévő dolgozó elvégzi az évfordulós szerződések biztosítási értékesítési, adminisztrációs feladatokat.

Feladatköre:

az évfordulós szerződéses ügyfelekkel kapcsolatfelvétel személyesen, telefonon, e-mailen, weboldalon, közösségi médián keresztül;

az évfordulós ügyfél azonosítása;

az évfordulós igényfelmérés: személyes, e-mail, telefon, weboldal, közösségi média;

az évfordulós szerződések tarifálás, összehasonlítás;

tájékoztató nyilatkozatok elkészítése, átadása: alkuszi megbízás, biztosító nyilatkozata, számlák;

az évfordulós szerződések újrakötése;

posta feldolgozása: kötvények, díjbekérők, tértivevény rögzítése, céges szolgáltatói számlák, ügyféllevelezés feldolgozása;

hibajavítás (irodában);

kapcsolatfelvétel a javításhoz: üzletkötővel, ügyféllel, biztosítóval;

hibajavítás ellenőrzése;

alvállalkozók tájékoztatása az intervenciós lista betöltéséről;

ügyfélértesítés;

visszacsatolás a Brokkába;

évfordulós szerződések letöltése;

hibajavítók kezelése (biztosítótól, üzletkötő részére, ügyfél felé);

biztosítók módozati oktatásán való részvétel és sikeres vizsga letétele;

WP3 képzésen való részvétel és sikeres vizsga letétele;

a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;

saját területén keletkező kimenő postával kapcsolatos ügyintézés: tértivevény, kísérőlevél, postakönyv, iktatószám, stb.;

kiegészítő konyhai tevékenységek (ütemezés szerint);

jelenléti ív és szabadsággal kapcsolatos dokumentáció kezelése.

Hatásköre:

az évfordulós szerződések biztosítási igények kielégítése,

az állománykezelés kapcsán történő hibák kijavítása, kijavíttatása,

a bejövő posta feldolgozása.

Felelős:

a posta bontásáért, szétosztásáért

az állománylisták kezeléséért

hibalisták kezeléséért

a jelenléti ívek ellenőrzéséért.

a Munka Törvénykönyvében és az eljárásrendekben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítéséért.

Munkakapcsolatok:

Irodán belül:

a biztosítási adminisztrációs feladatok egyeztetése munkatársakkal;

beszámolás a feladatairól az irodavezetőnek.

Irodán kívül:

együttműködés az alvállalkozókkal, biztosítókkal, ügyfelekkel.

Más szervezetekkel: –

Munkakörének ellátásához rendelkeznie kell:

folyamatosan bővülő szakmai/gyakorlati ismeretekkel;

számítástechnikai és irodai eszközökkel

folyamatos Internet kapcsolattal.

A munka eredményességének mérése illetve ellenőrzése:

Az ellenőrzési rendben meghatározott időpontban az eljárásrend szerint.

A munkakör betöltéséhez szükséges követelmények:

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség:

érettségi vizsga

Egyéb követelmények:

biztosítási ügyintézésben szerzett tapasztalat;

számítógépes adatfeldolgozásban való jártasság;

Brokka és WP3 programokban történő jártasság;

magas szintű monotónia- és stressz tűrő képesség;

kiváló kommunikációs készség;

csapatmunkára való alkalmasság.

A munkakör betöltését szabályozó jogi előírások:

Erkölcsi bizonyítvány;

Munkatörvénykönyve, SZMSZ, Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény.

 

Kelt: Békéscsaba, …………….

 

 

 

munkahelyi vezető

aláírása

 

Átvettem:

 

dolgozó aláírása

 

 

Munkaköri leírás

 

Név:
Papp Orsolya

Beosztás, munkakör:
Irodai biztosítási értékesítő

Szervezet/szervezeti egység megnevezése:
FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Munkavégzés helye:

Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II.3.

Munkaterület megnevezése:

Irodai munkatárs

Közvetlen vezetője:
Szabóné Kertész Rózsa

Közvetlen beosztottak:

Helyettesítés:
Fazekas Rita

Szabóné Kertész Rózsa (ügyeleti rend szerint)

Munkakör célja:
A munkakörben lévő dolgozó elvégzi az iroda irányába történő biztosítási értékesítési, adminisztrációs feladatokat.

Feladatköre:

kapcsolatfelvétel személyesen, telefonon, e-mailen, weboldalon, közösségi médián keresztül ügyféllel, biztosítókkal, alvállalkozókkal;

ügyfél azonosítása;

igényfelmérés: személyes, e-mail, telefon, weboldal, közösségi média;

tarifálás, összehasonlítás;

tájékoztató nyilatkozatok elkészítése, átadása: alkuszi megbízás, biztosító nyilatkozata, számlák;

szerződéskötés;

keresztértékesítés;

szerződés ellenőrzése, hibajavítás, pótlás;

szerződés előkészítése rögzítésre;

nyomtatványgazdálkodás: megrendelés, nyilvántartás, rovancs, továbbítás az üzletkötőknek;

gépjármű-kereskedésekkel való személyes kapcsolattartás hetente két alkalommal (hétfőn és csütörtökön) ügyintézés céljából;

biztosítók módozati oktatásán való részvétel és sikeres vizsga letétele;

WP3 képzésen való részvétel és sikeres vizsga letétele;

a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;

saját területén keletkező kimenő postával kapcsolatos ügyintézés: tértivevény, kísérőlevél, postakönyv, iktatószám, stb;

kiegészítő konyhai tevékenységek (ütemezés szerint);

jelenléti ív és szabadsággal kapcsolatos dokumentáció kezelése.

Hatásköre:

az irodában történő e-mailen, telefonon, személyesen érkező biztosítási igények kielégítése, szerződéskötés, adatszolgáltatás, adatmódosítási igények kielégítése;

nyomtatványokkal kapcsolatos ügyintézés.

Felelős:

a telefonon, e-mailen, személyesen beérkezett információk kielégítéséért, szerződéskötési igények megvalósításáért;

nyomtatványkezelésért;

a Munka Törvénykönyvében és az eljárásrendekben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítéséért.

Munkakapcsolatok:

Irodán belül:

a biztosítási adminisztrációs feladatok egyeztetése munkatársakkal;

beszámolás a feladatairól az irodavezetőnek.

Irodán kívül:

együttműködés az alvállalkozókkal, biztosítókkal, ügyfelekkel.

Más szervezetekkel: –

Munkakörének ellátásához rendelkeznie kell:

folyamatosan bővülő szakmai/gyakorlati ismeretekkel;

számítástechnikai és irodai eszközökkel

folyamatos Internet kapcsolattal.

A munka eredményességének mérése illetve ellenőrzése:

Az ellenőrzési rendben meghatározott időpontban az eljárásrend szerint.

A munkakör betöltéséhez szükséges követelmények:

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség:

befejezett érettségi

Egyéb követelmények:

biztosítási ügyintézésben szerzett tapasztalat;

számítógépes adatfeldolgozásban való jártasság;

Brokka és WP3 programokban történő jártasság;

magas szintű monotónia- és stressz tűrő képesség;

kiváló kommunikációs készség;

csapatmunkára való alkalmasság.

A munkakör betöltését szabályozó jogi előírások:

Erkölcsi bizonyítvány;

Munkatörvénykönyve, SZMSZ, Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény.

 

Kelt: Békéscsaba, …………….

 

munkahelyi vezető

aláírása

Átvettem:

 

dolgozó aláírása

 

 

Munkaköri leírás

 

Név:
Szombati Szabolcsné

Beosztás, munkakör:
Irodai adminisztrátor

Szervezet/szervezeti egység megnevezése:
FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Munkavégzés helye:

Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II.3.

Munkaterület megnevezése:

Irodai munkatárs

Közvetlen vezetője:
Szabóné Kertész Rózsa

Közvetlen beosztottak:

Helyettesítés:
Papp Orsolya

Fazekas Rita (ügyeleti rend szerint)

Munkakör célja:
A munkakörben lévő dolgozó elvégzi az irodában előforduló adminisztratív feladatokat.

Feladatköre:

szerződések archiválása;

szerződések másolása;

szerződések szkennelése a Brokkába;

szerződések rögzítése a Brokkába;

napi posta felhozatala;

ajánlatkísérő nyomtatása;

szerződések postázása;

kimenő posta továbbítása;

a munkakör betöltéséhez szükséges egyéb képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele;

kiegészítő konyhai tevékenységek (ütemezés szerint);

jelenléti ív és szabadsággal kapcsolatos dokumentáció kezelése.

Hatásköre:

az irodai eljárásrendben megtalálható adminisztrációs tevékenységek segítése.

Felelős:

szerződések archiválásáért;

napi posta kezeléséért, jelenléti ív és szabadsággal kapcsolatos dokumentáció szakszerű kitöltéséért.

a Munka Törvénykönyvében és az eljárásrendekben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítéséért.

Munkakapcsolatok:

Irodán belül:

a adminisztrációs feladatok egyeztetése munkatársakkal;

beszámolás a feladatairól az irodavezetőnek.

Irodán kívül:

postai ügyintézés

Más szervezetekkel: –

Munkakörének ellátásához rendelkeznie kell:

számítástechnikai és irodai eszközökkel

folyamatos Internet kapcsolattal.

A munka eredményességének mérése illetve ellenőrzése:

Az ellenőrzési rendben meghatározott időpontban az eljárásrend szerint.

A munkakör betöltéséhez szükséges követelmények:

A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség:

középfokú iskolai végzettség

Egyéb követelmények:

magas szintű monotónia- és stressz tűrő képesség;

csapatmunkára való alkalmasság.

A munkakör betöltését szabályozó jogi előírások:

Munkatörvénykönyve, SZMSZ, Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény.

 

Kelt: Békéscsaba, …………….

 

munkahelyi vezető

aláírása

 

Átvettem:

 

dolgozó aláírása

 


 

  • A társaság szabályzatai

1.      Iratkezelési szabályzat és nyomtatvány nyilvántartás

 

Nyomtatványok nyilvántartásához tartozó munkafolyamat:

  • A nyomtatványok mennyiségének tervezéséhez megvizsgáljuk az előző évi felhasznált mennyiségeket és a vezetővel egyeztetve (az évi terveknek megfelelően) meghatározásra kerül a évi nyomtatványok típusa és megrendelendő darabszáma
  • A szigorú számadású nyomtatványok évi zárásakor a kezdő darabszám rögzítésre kerül és lehatárolásra az előző évitől a Brokkába.

 

 

  • Szükséges nyomtatványok megrendelése a biztosítóktól (mailen, Excel táblázat leadásával)
  • Nyomtatványok érkeztetése, átvétele, brokkába bevételezése
  • Lejárt nyomtatványok selejtezése, jegyzőkönyv készítése, listázás, brokkából kivezetés, biztosító részére visszaküldés
  • Éves nyomtatvány leltár adott biztosítók felé
    • nyomtatványok ellenőrzése, lista készítése, rontott nyomtatványok listázása, biztosítók részére visszaküldése, brokkából kivezetése
  • Nyomtatvány ellátás üzletkötő részére
    • Érkezett mail alapján a nyomtatványok kiírása, összekészítése ÜK részére,
    • Ütemezés szerint az üzletkötőnél lévő nyomtatványok számonkérése, ellenőrzése

 

A brokkába történő ajánlat rögzítésekor az ajánlathoz felhasznált szigorú számadású nyomtatványt ki kell vezetni a szerződéshez. Irodai és üzletkötői szinten is.

 

 

2.      Pénzkezelési szabályzat és mellékletei

  1. A pénzkezelés területei:

 

  • bankszámla (forint -és devizaszámlák)
  • értékpapírok (postai bélyegek, illetékbélyegek, közteherjegyek, letéti jegyek, egyéb értékpapírok)
  • utalványok (étkezési jegyek, ajándékutalványok, stb.)
  • csekkek (saját készpénzfelvételi és kapott csekkek)
  • házipénztár (készpénzállomány forintban és valutában)

 

A pénzkezelésre jogosult a szervezet vezetője, illetve az általa erre felhatalmazott személy.

A pénzkezelési feladatot ellátó felel a pénzkezelés során felmerülő hiányokért.

A bankszámla kezelése során:

  • követni kell a bank előírásait a bizonylatok kitöltésére vonatkozóan, illetve a számítógépes átutalásokra vonatkozó előírásokat,
  • a banki átutalásokon a szükséges referenciákat fel kell tüntetni.

 

Az értékpapírokat biztonságos helyen, a szervezet székhelyén kell tárolni, az értékpapírok felhasználásáról, beváltásáról nyilvántartást kell vezetni.

 

Az utalványok kiadáskor az átvételt aláírással kell igazoltatni.

A kapott csekkeket nyolc banki napon belül be kell váltani.

 

A Társaság házipénztárát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy az pénzmegőrzés és –tárolás céljára alkalmas legyen, illetve a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátását úgy kell szabályozni, hogy a tulajdon védelme teljes körűen biztosítva legyen.

A pénzkezeléssel foglalkozó dolgozókkal ismertetni kell a szabályzatot, tudomásukra kell hozni, hogy a rendelkezések megszegéséért felelősséggel tartoznak, a házipénztárban keletkező esetleges elétérésekért anyagi felelősséggel tartoznak.

A készpénzforgalmat a házipénztár biztosítja.

 

  1. Általános pénzkezelési szabályok

 

A pénztáros a házipénztárban köteles kezelni a számlavezető banktól készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a készpénzben befizetett összegeket.

 

A bankszámla felett csak a bankszámlaszerződésben meghatározott személyek rendelkezhetnek.  A bankszámlák felett rendelkezési jogosultságot külön melléklet tartalmazza.

 

A bankszámla feletti rendelkezés a hitelintézettel kötött megállapodás szerint

– írásban átutalási megbízás kitöltésével,

– számítógép útján elektronikusan történhet.

 

A bankszámláról készpénzfelvételi bizonylat és bankszámlához rendelt bankkártyák útján lehet készpénzt felvenni.

A Társaság 3 db bankkártyával rendelkezik a számlavezető banknál, amiből 1db-ot Fazekas István ügyvezető, 1db-ot Gonda József ügyvezető, 1db-ot pedig Szabóné Kertész Rózsa munkavállaló használ.

 

A Társaság pénzforgalmi bankszámlája:

OTP Bank NYRT D-Alföldi régió bankszámla száma: 11733003-29903751

 

A házipénztárban idegen pénzt vagy értéket csak a Társaság ügyvezetőjének külön engedélyével szabad tartani. Idegen pénzt vagy értéket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

A pénztárzárlat után a házipénztár készpénzállománya nem haladhatja meg a 15.000.000,-(Tizenötmillió) Forintot. A megállapított kereten felüli összeget be kell fizetni az elszámolási betétszámlára.

Fenti pénztárkeretbe nem számítanak bele az esetlegesen előző napon felvett és a következő napon kifizetésre kerülő munkabérek és az egyéb személyi jellegű kifizetések.

 

A működéshez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzés és tárolás előírt követelményeinek betartására megfelelő tárolási lehetőséget kell biztosítani.

 

A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeket (bankjegyeket és érméket) fogadhat el a befizetőtől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet.

Nem fogadható el olyan bankjegy vagy érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem a forgalomban természetes kopás következtében vesztett súlyából vagy sérült meg.

Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisnak látszó bankjegyet, ill. érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el, a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania. A befizetőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt.

Az átvett pénzről a befizetőnek elismervényt kell adni, amelyen – bankjegy esetén – fel kell tüntetni annak sorozatát és sorszámát. A hamis vagy hamisítványnak látszó pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a pénzzel együtt át kell adni a Banknak. A Bank a lefolytatott vizsgálat eredményéről a Társaságot és a befizetőt tájékoztatja.

 

 

  1. A pénz kezelésével kapcsolatos feladatok

 

A pénztárosi feladatokat: Fazekas István ügyvezető látja el.

 

3.1.  Pénztáros és helyettese

 

Pénztár helyettes a Társaság másik ügyvezetője Gonda József. Nem lehet pénztáros és helyettese olyan dolgozó, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen.

A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni.

A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. A pénztáros megbízható még egyéb értékek (pl. bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatványok stb.) megőrzésével is.

 

Mivel a pénztáros a Társaság ügyvezetője, ezért pénztár ellenőr nincs.

 

  1. Házipénztár kialakítása és működtetése, pénzmegőrzés és tárolás

 

A házipénztár a társaság székhelyén működik, melynek a címe: 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 2. II. em. 3. Külön helysége nincs a pénztárnak.

 

A pénztárban lévő készpénz megőrzésér a számkódos bútorszéf biztosítja, melynek kódját a pénztáros ismeri, illetve a társaság székhelyén egy lezárt, aláírt borítékban őrzik papírformátumban is.

 

A házipénztár nyitvatartási ideje: szükség szerint illetve a hó utolsó munkanapján.

 

Tilos a bútorszéf kódját olyan helyen tartani, hogy az illetéktelen személy kezébe kerülhessen.

Ha a pénztáros munkahelyét – akár csak rövid időre is – elhagyja, köteles a bútorszéfet bezárni.

 

A Társaságnál nem működik telephelyi pénztár.

 

A Társaságnak sem az ügyfélszolgálati irodájában (címe: 5600 Békéscsaba, Andrássy ú 8.), sem kint az ügyfeleknél a biztosítási alvállalkozói és a Társaság alkalmazottjai készpénzt nem kezelnek, ügyféltől készpénzt nem vehetnek át!

 

A Társaságnál Átvételi elismervény nevű nyomtatványt, csekkeket nem használnak, csak a szigorú számadás alá vont bevételi és kiadási bizonylatokat.

 

  1. A pénzszállítás szabályai és egyéb rendelkezések:

 

A pénznek a kifizetőhelyre történő szállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni:

– 10.000.000 Ft-ig 1 fő

– 10.000.000 Ft felett 2 fő.

A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk átvett készpénzért. A pénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a házipénztárban, ill. bankban, vagy a jogosult címzettnek át nem adják.

 

  1. A készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímei és eljárási rendje

 

6.1. A készpénzállományt növelő pénzmozgások

 

– közvetlenül a házipénztárba fizetett értékesítési és egyéb bevételek

 

– bankból történő készpénzfelvétel

 

 

 

6.2. A készpénzállományt csökkentő pénzmozgások

 

– tárgyi eszköz beszerzés

– anyagok (alap-, segéd-, egyéb anyag) beszerzése,

– egyéb beszerzés

– szolgáltatások kiegyenlítése

– alvállalkozói számlák kiegyenlítése

– előlegek kifizetése

– munkabér és egyéb személyi jellegű kifizetések

– osztalék és osztalékelőleg kifizetés

– kölcsönök visszafizetése

– bankszámlára történő befizetés.

 

  1. Pénztári nyilvántartások vezetése

 

A pénztári nyilvántartást kézzel írt bevételi (B.318-102/A/V számú nyomtatvány) és kiadási (B.318-103/V számú nyomtatvány) pénztárbizonylattal vezeti a Társaság.

Minden pénztári befizetésnek és kifizetésnek a felmerülés sorrendjében időszaki pénztárjelentésbe (B13-21/V számú nyomtatvány) kell kerülnie.

A pénztárjelentés készítésekor, a pénztárzárásnál meg kell állapítani a pénztárban lévő készpénzállományt és címletenkénti bontásban rögzíteni kell a záró pénzkészletet.

Ha a záró pénzkészlet egyeztetésekor eltérés mutatkozik, még a pénztárzárás során fel kell deríteni annak okát, és haladéktalanul rendezni kell.

Amennyiben hiány mutatkozik, a pénztárosnak azt be kell fizetnie, amennyiben pedig többlet, akkor azt be kell vételezni.

Mindkét esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.

Ha a pénztárost bármilyen okból helyettesíteni kell, vagy ha a pénztáros beosztásából végleg távozik, pénztárzárlatot kell készíteni.

A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztárzárlat után a pénzt, értékeket, bizonylatokat és nyilvántartásokat át kell adni a pénztáros helyettesnek vagy az új pénztárosnak, aki az átvétel alkalmával azok helyességéről köteles meggyőződni.

A pénztárzárlatnál, valamint a pénztár átadásnál az átadónak, átvevőnek és két tanúnak jelen kell lenni.

A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

7.1. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása

 

A befizetésekről és kifizetésekről kézzel írt bevételi (B.318-102/A/V számú nyomtatvány) és kiadási (B.318-103/V számú nyomtatvány) pénztárbizonylatokat vezeti a Társaság.

A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni.

A bevételi és a kiadási bizonylathoz – amennyiben lehetséges – minden esetben csatolni kell az alapbizonylatot.

A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvevő nevének aláírásával igazolja.

 

Kerekítésre vonatkozó szabályok:

 

A forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni:

– az 1 és 2 forintra végződő összegeket lefelé, 0-ra,

– a 3 és 4 forintra végződő összegeket felfelé, 5-re,

– a 6 és 7 forintra végződő összegeket lefelé, 5-re,

– a 8 és 9 forintra végződő összegeket felfelé, 10-re.

Egy adott pénzmozgáshoz tartozó pénztárbizonylat kiállítása esetén a kerekítési különbözetet a pénztárbizonylaton külön soron fel kell tüntetni.

A kerekítési különbözetet – előjeltől függően – ÁFA alapot nem képező egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni.

 

 

7.2. Munkabér-kifizetés

 

A Társaságnál a munkabéreket banki átutalással teljesítik.

Amennyiben készpénzes bér kifizetésre kerülne, sor az alábbiak szerint kell eljárni: a pénztáros csak a készpénzben ténylegesen kiadható (nettó) munkabért fizetheti ki a dolgozó részére a könyvelő által kiállított bérszámfejtési bizonylat alapján, amit aláírásával lát el a munkavállaló.

 

7.3. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

 

Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni:

– beszerzésre,

– szolgáltatás igénybevételére

– kiküldetési költségre,

– jóléti elszámolásra,

– kisebb kiadásokra (reprezentációs költség, postaköltség stb.)

– vám, illeték kifizetésre,

– egyéb, nem átutalással történő kötelezettségek teljesítése.

Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges mértéket.

 

Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve, max 30 napos határidőre.

Az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

– a pénzt felvevő dolgozó neve,

– a pénz felvételének időpontja,

– a kiadási pénztárbizonylat száma,

– a felvétel jogcíme (anyagvásárlás, üzemanyag-költség stb.),

– az elszámolásra felvett összeg,

– az elszámolás határideje,

– az elszámolás tényleges időpontja,

– a ténylegesen felhasznált összeg,

– a bevételi bizonylat sorszáma.

 

Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a nyilvántartás vezetője köteles erről a Társaság ügyvezetőjét haladék nélkül értesíteni.

 

 

7.4. Szigorú számadású nyomtatványok

 

A Társaság szigorú számadású nyomtatványok körébe vonja a kiadási és bevételi pénztárbizonylati tömböket, azaz ezeket bevezeti a Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartására szolgáló nyomtatványba.

 

Az elrontott bizonylatokat minden esetben át kell húzni és rá kell vezetni “RONTOTT” feliratot.

 

7.5. Letétek nyilvántartása és kezelése

 

A készpénz letét befizetésénél és kifizetésénél a jelen Szabályzatban foglalt előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A letétek pénztári bizonylataként csak az arra a célra külön használatba adott bevételezési és kiadási pénztárbizonylat tömb szolgálhat. A pénztári nyilvántartást ugyancsak elkülönítetten kell vezetni.

A házipénztárban őrzött tárgyletétekről a mellékletként csatolt nyilvántartás kell vezetni.

A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

– a letét keletkezésének időpontja,

– a letevő neve és címe,

– a letét megnevezése (tartalma),

– a letét jogcíme és a rendelkezés száma,

– a kiadás időpontja,

– a kiadást elrendelő rendelkezés száma,

– az átvevő neve és címe,

– az átvevő aláírása.

A tárgyletéteket kiadásukig egyenként lepecsételt borítékban vagy csomagban kell kezelni, amelyen a letevő nevét és címét, valamint aláírását, a letét tartalmát, továbbá a bevételezés adatait és a letétekről vezetett nyilvántartás vonatkozó tételszámát kell feltüntetni.

Az értékpapírokat megnevezésükkel sorozat- és sorszámukkal névértékben kell nyilvántartani.

A házipénztárban letétet elhelyezni csak a szervezet vezetőjének előzetes engedélyével lehet.

 

 

 

7.6. Értékpapírok kezelésének és nyilvántartásának rendje

 

Leggyakrabban előforduló értékpapírok:

– kötvények,

– részvények,

– váltók,

– kincstárjegyek (diszkontkincstárjegy),

– letéti jegyek,

– pénztárjegyek.

Az értékpapírok kezelésére, szállítására, őrzésére vonatkoznak mindazok a követelmények, illetve előírások, amelyeket a készpénzzel kapcsolatban az előző fejezetek tartalmaznak.

A főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan a házipénztárban elhelyezett értékpapírokról a mellékletként csatolt analitikus nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

– az értékpapír szerzésének kelte, megnevezése, sorozat- és sorszáma,

– az értékpapír névértéke, vételkori árfolyama,

– váltónál annak összege és esedékessége, valamint a váltó értékében figyelembe vett kamat,

– kötvénynél a törlesztő részletek összege, valamint a kibocsátóval szemben fennálló követelés összege,

– kötvénynél, kincstárjegynél, letéti jegynél, pénztárjegynél a beváltás kelte,

– részvénynél a kivonás, eladás kelte stb.

 

  1. Valutapénztár

 

A Társaság valutapénztárral nem rendelkezik. Amennyiben mégis előfordulna valutás tétel abban az esetben a következő szabályokat kell alkalmazni:

A valutapénztárát valutanemenként kell vezetni, külön valutanemenkénti tömbben kell megnyitni.

A pénztárbizonylatok azonosak a forintpénztár bizonylataival, azzal a különbséggel, hogy a bevételeket és kiadásokat valutában kell szerepeltetni.

 

 

 

 

 

  1. Pénztári ellenőrzés

 

Mivel a pénztáros a Társaság ügyvezetője, ezért pénztár ellenőr nincs.

 

A kerekítések ellenőrzése

A pénztáros ellenőrzi, hogy a kerekítési különbözet a kerekítési hibahatárt meghaladja-e.

Amennyiben meghaladja, tételes vizsgálattal állapítja meg az eltérés okát, amit az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvben rögzít.

A kerekítési különbözet hibahatáron belül van, ha az nem haladja meg az események számának 2 Ft-al megszorzott összegét.

 

 

 

MEGBÍZÁS

 

 

…………………………………………….

 

 

részére

 

 

 

A mai napon visszavonásig megbízom Önt a házipénztár kezelésével.

 

 

A házipénztárt önállóan, teljes anyagi felelősséggel tartozik kezelni, feladatát a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell ellátnia.

 

 

 

Kelt:

 

 

 

 

ügyvezető

 

 

 

 

 

 

 

 

MEGBÍZÁS

 

 

 

………………………………………………..

 

 

részére

 

 

 

A mai napon visszavonásig megbízom Önt a házipénztáros helyettesi teendők ellátásával, egyéb feladatainak elvégzése mellett.

 

 

 

A házipénztáros helyettesítését önállóan, teljes anyagi felelősséggel tartozik ellátni, feladatát a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell ellátnia.

 

 

Kelt:, 201……………………………..

 

 

ügyvezető

 


 

NYILATKOZAT

 

 

 

 

Alulírott kijelentem, hogy a…………………… pénzkezelési  szabályzatát megismertem, és tudomásul veszem, hogy a kezelésem alatt álló házipénztárért teljes anyagi felelősséggel tartozom.

 

 

 

Kelt:, 201…………………………..

 

.

 

 

 

_________________________________

házipénztáros

 

 

 

 

 

 


 

NYILATKOZAT

 

 

 

 

Alulírott …………………………… kijelentem, hogy a Kft. pénzkezelési  szabályzatát megismertem, és tudomásul veszem, hogy a házipénztáros helyettesítés időszakában kezelésem alatt álló házipénztárért teljes anyagi felelősséggel tartozom.

 

 

 

Kelt:, 201………………………………

 

 

 

 

 

 

__________________________________

házipénztáros helyettes

 

A házipénztári forgalommal kapcsolatos teendők ellátására jogosultak névsora

 

 

  1. A házipénztári kifizetések kiadási bizonylatának utalványozására az alább felsorolt dolgozók jogosultak:

 

 

 

 

 

  1. A házipénztári befizetések átvételére jogosultak:

 

pénztáros

 

pénztáros helyettes

 

 

 

 

Kelt:

 

Ügyvezető

 

 

 

 

 

 

 


 

JEGYZŐKÖNYV

 

 

Felvéve a: ____________________________________________________ házipénztárában

 

(cím: _______________________________________________________________)

 

_____.év __________ hó _____ napján

 

Tárgy: Házipénztár átadás-átvétel

 

Az átadás-átvétel oka:________________________________________________________

 

Jelen vannak: ____________________ átadó

 

____________________ átvevő

 

____________________  tanú 1

 

____________________  tanú 2

 

 

Átadásra kerül:

 

  1. A házipénztár készpénzkészlete címletenként a megszámlált és a könyv szerinti eltérést is kimutatva.

 

  1. A pénzkezeléssel kapcsolatos szigorú számadású nyomtatványok:

 

Bevételi pénztárbizonylat

utolsóként használt sorszám: ____________________

Kiadási pénztárbizonylat

utolsóként használt sorszám: ____________________

Pénztárjelentés

utolsóként használt sorszám: ____________________

 

A fentiek szerint a házipénztárt átadtam illetve átvettem.

 

 

 

 

  1. m. f.

 

____________________                                                        ____________________

Átadó                                                                                     Átvevő

 

 

_________________________                                                        _________________________

tanú1                                                                                                tanú 2

 

 

JEGYZŐKÖNYV

hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) visszatartásáról

 

 

Felvéve:          ______. év _____________ hó ____ napján a

 

_____________________________________

házipénztár helyiségében.

 

Jelen vannak: ______________________________ befizető

______________________________ pénzügyi vezető

______________________________ pénztáros

 

Tárgy:             Hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme) visszatartása

 

A mai napon megjelent pénztárosunknál ______________________________ (foglalkozása:

 

_______________________________, lakcíme: _________________________város, község

 

____________________ u. _______szám, szem. ig. száma:______________________), hogy pénzbefizetést teljesítsen.

 

A pénztárosnak feltűnt, hogy a ________________ Ft címletű ________ sorozat és

 

________________ sorszámú bankjegy* (érme)* hamis, illetve hamisítványnak látszik.

 

A befizető nyilatkozata szerint a bankjegyet (érmét) ______év _______________ hó ____ -n,

 

_________________________nevű egyéntől kapta ___________________ városban (községben). A

 

fenti bankjegyet (érmét) visszatartottuk, melyről a ______________ sorszámú elismervényt adtuk ki a befizető részére.

 

k.m.f.

 

 

 

______________                   _____________                                 ……………….

vezető                                          pénztáros                                     befizető

 

* Nem kívánt rész törlendő

 

 

 

ELISMERVÉNY

hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegy (érme)

átvételéről

 

 

Alulírottak elismerjük, hogy a mai napon ____________________________ (név)

 

______________________város (község) ______________________u. ______szám alatti lakostól az alábbi hamis, illetve hamisítványnak látszó bankjegyet (érmét) átvettük.

 

A bankjegy
Db Címlet Sorozatszáma Sorszáma

 

A fenti bankjegy (érme) MNB részére történő átadására soron kívül intézkedünk.

 

Kelt: ___________________________

 

 

 

_________________                                    ___________________

vezető                                                              pénztáros

 

 

 

 

JEGYZŐKÖNYV

pénztáreltérés kivizsgálásáról

 

 

Felvéve:          ________ év _____________ hó ____ napján a

 

______________________________________

házipénztár helyiségében.

 

Jelen vannak:  ______________________________ pénztáros

 

______________________________  tanú

 

Tárgy:             A pénztári jelentésben megállapított egyenleg és a valóságos készpénzállomány közötti eltérés kivizsgálása.

 

A mai napon pénztárzárlat után

______________ Ft, azaz ________________________ forint többlet* , illetve

 

______________ Ft, azaz ________________________ forint hiány* keletkezett, melynek

okát a kivizsgálás során nem sikerült megállapítani.

 

Fentiek miatt a pénztáros

– a többletet a _____________________________ számú bizonylaton bevételezte* , illetve

– a hiányt a_______________________________ számú bizonylaton befizette* a házipénztárba.

 

 

 

k.m.f.

 

 

 

………………………….                                                               ………………………….

tanú                                                                                pénztáros

 

*Nem kívánt rész törlendő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KIMUTATÁS

a szervezet házipénztárában elhelyezett letétekről

 

 

Dátum A letevő neve és címe A letét megnevezése (tartalma) A letét jogcíme A kiadás dátuma A kiadást elrendelő rendelke-zés száma Az átvevő neve és címe Az átvevő aláírása

 

 

 

KIMUTATÁS

a szervezet házipénztárában elhelyezett értékpapírokról

 

 

Értékpapír  Váltó
szerzésé-nek kelte megnevezése, sorozat és sorszáma névértéke vételkori árfolyama összege esedékessége értékében figy. vett kamat

 

 

Kötvény Részvény
törlesztendő-részletek összege kib. szemb. fennálló köv. összege beváltás kelte kivonás, eladás kelte

 

 

 

3.      Pénzmosási szabályzat és mellékletei

 

A FOSTER BIZTOSÍTÁSI ALKUSZ KFT.

SZABÁLYZATA

A PÉNZMOSÁS ÉS TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL

 

Hatályos: 2016. 02. 26. napjától

 

 

  1. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE

 

A FOSTER Biztosítási Alkusz Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u 2. II. em. 3.; cégjegyzékszám: Cg. 04-09-002239)  („Szolgáltató”) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény („Pmt.”) és a Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet”) mintaszabályzata alapján a jelen belső szabályzatot („Szabályzat”) készítette.

 

Az MNB a Szabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az tartalmazza a Pmt. alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII.29.) PM rendeletben nevesített kötelező tartalmi elemeket és jogszabállyal nem ellentétes.

 

A Szabályzat rendelkezéseit kizárólag az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység esetében kell alkalmazni, mivel nem tartozik a Pmt. hatálya alá a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben („Bit.”) meghatározott független biztosításközvetítő a nem életbiztosítási ágba tartozó szerződések közvetítésével kapcsolatos tevékenysége során.

 

A terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogi környezet az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvénnyel bővült, amelyet figyelembe kellett venni a Szabályzat kialakításánál.

 

  1. AZ IRATOK MEGŐRZÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGE

 

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítási és a tényleges tulajdonosról való nyilatkoztatási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve – az ügyfél beleegyezése esetén – azok másolatait, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc (8) évig köteles megőrizni.

 

A bejelentési kötelezettség teljesítését, valamint az ügyleti megbízás felfüggesztését igazoló iratokat, illetve azok másolatait a bejelentéstől, illetve a felfüggesztéstől számított nyolc (8) évig köteles megőrizni.

 

A Szolgáltató a hárommillió-hatszázezer forintértéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban vagy valutában) teljesített ügyleti megbízásokat köteles rögzíteni és nyolc (8) évig megőrizni. Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek a régi, nem hatályos adatok, valamint a Szolgáltatónál történt adatmódosítások dátumai.

 

A Pmt. 28/A.§-a értelmében a Szolgáltató a nyilvántartásában szereplő adatokat, okiratokat a Felügyelet, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni, abban az esetben, ha az ott meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség.

 

III. ÉRTELMEZŐ RENDELEKZÉSEK

 

  1. Európai Unió

 

Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség.

 

  1. Európai Unió tagállama

 

Az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

 

  1. Harmadik ország

 

 Az Európai Unión kívüli államok és szuverén területek (pl. Jersey, Man szigetek).

 

  1. Ügyfél

 

A jelen szabályzat vonatkozásában ügyfélnek minősül a Pmt. 3. §-a alapján az a személy, aki a Szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás (biztosításközvetítés) igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a Szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, amennyiben a szerződés vagy ügyleti megbízás életbiztosítás közvetítésére vonatkozik. Az ügyfél-átvilágítás során ügyfélként kell kezelni többek között az eseti befizetőt (aki ténylegesen teljesíti a befizetést), a kedvezményezettet, az örököst, illetve a biztosítottat, ha az a szerződő helyébe lép.

 

  1. Üzleti kapcsolat

 

Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a Szolgáltató között a Szolgáltató tevékenységi körébe tartozó (a Pmt. 1. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt) szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Új üzleti kapcsolatnak minősül, ha új szerződő fél lép a szerződésbe (akkor is, ha a biztosított lép a szerződő helyébe).

 

Ügyleti megbízás

 

Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a Szolgáltató között a Szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Az ügyleti megbízás szabályai szerint kell eljárni többek között az eseti befizetés, az ügyfél kezdeményezésére történő rendkívüli díjemelés, szolgáltatás teljesítése (különösen a visszavásárlás, részvisszavásárlás), kötvénykölcsön felvétele esetén. A szerződés természetéből adódó díjváltozások, mint pl. az indexálás nem minősülnek az ügyleti megbízással egy tekintet alá esőnek, nem vonatkozik rájuk az ügyfél-átvilágítási kötelezettség.

 

Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás

 

Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást.

 

Ügyfél-átvilágítás

 

Ügyfél-átvilágításnak minősül a Pmt. 6. §-ban meghatározott esetben a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a Szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését.  Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón.

 

Azonosítás

 

Azonosításnak minősül a Pmt. 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a Pmt. 8. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése.

 

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány

 

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványnak tekintendő a személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély.

 

Személyazonosság igazoló ellenőrzése

 

Személyazonosság igazoló ellenőrzése alatt az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. § (7) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzését értjük.

 

Tényleges tulajdonos

 

Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta.

Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Ptk. meghatározó befolyásról szóló részében meghatározott módon – közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (A Ptk. meghatározó befolyásról szóló előírása: Ptk. 8:2. §)

Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

Amennyiben nincs olyan természetes személy, aki a Pmt. irányadó rendelkezései szerint egyébként tényleges tulajdonosnak minősülne, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. (Vezető tisztségviselő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott személy.)

 

Kiemelt közszereplő

 

Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.

Közeli hozzátartozó a Pmt. vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából a Ptk-nak a közeli hozzátartozóról szóló rendelkezésében meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.

Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.

 

Pénzügyi információs egységként működő hatóság

 

Pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minősül a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Kormányrendeletben meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a Szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a Szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság).

 

 

  1. INTÉZKEDÉSEK HARMADIK ORSZÁGBAN TALÁLHATÓ FIÓKTELEP ÉS LEÁNYVÁLLALAT ESETÉN

 

A Szolgáltató biztosítja, hogy a harmadik országban található fióktelepei és leányvállalatai – amennyiben ilyenek létesítésére sor kerül – a törvénnyel egyenértékű ügyfél-átvilágítási szabályokat alkalmazzanak, és nyilvántartást vezessenek, továbbá tájékoztatást nyújt az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről, valamint a jelen belső Szabályzat tartalmáról.

 

Amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé ezen intézkedések alkalmazását, a Szolgáltató tájékoztatja erről a Felügyeletet és feltáró elemzést készít fióktelepéről vagy a leányvállalatáról.

 

 

  1. A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

 

A Szolgáltató az ügyfelét az üzleti kapcsolat létesítésekor átvilágítja a Pmt. 7-10. §-aiban rögzítettek szerint, amennyiben az életbiztosítás éves díja meghaladja a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj meghaladja a hatszázötvenezer forintot. Azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a Szolgáltató üzleti kapcsolatot nem létesített, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, illetve meghaladják.

 

A Szolgáltató a fentieken túl, a Pmt. 11/A. § (1) bekezdése értelmében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt a ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások azonosítása érdekében, illetőleg a 11/A. § (2) bekezdése szerint a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén – a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosításokat ide nem értve – a szerződés szerint elvárt díjon felül történő készpénzbefizetés teljesítésekor a Pmt. 7. § (2) bekezdése valamint a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat köteles rögzíteni a jelen Szabályzatban megjelölt módon.

 

A Szolgáltató átvilágítja az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor. A Szolgáltató abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

 

Hárommillió-hatszázezer forint összeget meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, akinek átvilágítását végrehajtotta a Szolgáltató.

 

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring).

 

A Szolgáltató ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. az ügyfél azonosítása, a tényleges tulajdonos azonosítása, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében is minimum és maximum adatkört határoz meg. Ennek értelmében a Szolgáltató legalább azoknak az adatoknak rögzítésével azonosítja az ügyfelet, melyeket a Pmt. 7. § (2) bekezdése határoz meg, a tényleges tulajdonos esetében legalább azoknak az adatoknak a rögzítésével, melyet a Pmt. 8. § (2)-(3) bekezdése, üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében, amit a Pmt. 9. § (1) bekezdése határoz meg (minimum adatkör). Emellett a Szolgáltató az ügyfél tekintetében a Pmt. 7. § (3) bekezdésében, a tényleges tulajdonos vonatkozásában a Pmt. 8. § (4)-(5) bekezdésében, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében a Pmt. 9. § (2) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti (maximum adatkör). A maximum adatkört abban az esetben rögzíti a Szolgáltató, amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében jelen belső Szabályzatban meghatározottak szerint szükség van (továbbiakban kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás).

 

A Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a Szolgáltató a törvény hatálybalépésekor már meglévő ügyfelek esetében rendelkezett. A meglévő ügyfelek ilyen adataira nincs visszamenő hatály, nincs törlési kötelezettség. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az új ügyfelek esetében kell alkalmazni.

 

A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni, azonban minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének az elvégzése. Ezen túlmenően az ügyfél-átvilágításhoz szükséges minimum adatkört rögzítheti és a kapcsolódó okiratok bemutatását kérheti a Szolgáltató, ha az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van.

 

A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további intézkedések végrehajtására.

 

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket azon ügyfelek esetében, akik a Pmt. 13. §-a értelmében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás körébe tartoznak, azaz amennyiben az életbiztosítás éves díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot. Nem kell elvégezni az átvilágítási intézkedéseket a független biztosításközvetítő által azonosított ügyfelek esetében.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell ismételten elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket abban az esetben sem, ha a Szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás.

 

Amennyiben a Szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a Szolgáltató köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését, és az üzleti kapcsolat létesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

 

Ha a biztosítóval szerződő, egy életbiztosítási szerződés keretében több személy, mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a Szolgáltató ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

 

A Szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján szolgáltatásra jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.

 

Amennyiben egy biztosító az ügyféllel független biztosításközvetítő útján (ideértve a Szolgáltatót is) köt szerződést, akkor az ügyfelet a független biztosításközvetítő azonosítja, és a rögzített adatokat legkésőbb a felvett biztosítási ajánlattal együtt adja át a biztosítónak.

 

A Szolgáltató megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel 2013. július 1. előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a Szolgáltatónál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg és az ügyfél vonatkozásában a tényleges tulajdonos Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-ig nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

 

Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a Szolgáltatóval, úgy az adatváltozást az ügyfél személyes megjelenésekor kell rögzíteni.

 

V.1. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

 

Az ügyfél azonosítása

 

Az ügyfél-átvilágítás első lépése az ügyfél-azonosítási kötelezettség teljesítése, amelyet a Szolgáltató a Pmt. által meghatározott azonosító okmányok felmutatása alapján végez el.

 

Az ügyfél-azonosítás a jelen szabályzat V.3. illetve V.4. pontjában nevesített azonosító okmányok alapján történik. A Szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

  1. a) természetes személy
  2. aa) családi és utónevét (születési nevét),
  3. ab) lakcímét,
  4. ac) állampolgárságát,
  5. ad) azonosító okmányának típusát és számát,
  6. ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;
  7. b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
  8. ba) nevét, rövidített nevét,
  9. bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
  10. bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

 

Az ügyfél-azonosítás során a fenti adatok Szolgáltató által történő rögzítésére kerül sor. Az adatrögzítést a jelen szabályzat 2. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell elvégezni. Az adatrögzítés elvégezhető az azonosító okmányok fénymásolásával (amennyiben ehhez az ügyfél hozzájárul), illetve elektronikus adatbázisban való rögzítéssel, amennyiben az adatbázisban szereplő adatkör megfelel a formanyomtatványban foglaltaknak.

A személyes adatok rögzítéséhez az ügyfél írásbeli hozzájárulását kell kérni. Ennek során az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy adatai kizárólag a részére történő szolgáltatásnyújtáshoz, illetőleg az általa adott ügyleti megbízás teljesítéséhez kerülnek felhasználásra. Ha az ügyfél az adatait tartalmazó formanyomtatványt aláírásával ellátja, az adatkezeléshez a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

Ha az ügyfél az adatok rögzítéséhez hozzájárulást nem ad vagy adatot nem szolgáltat, a Szolgáltató köteles a szolgáltatásnyújtást megtagadni.

 

Az ügyfél-azonosítást az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetőleg az ügyleti megbízás ügyfél általi megadásakor abban az esetben is el kell végezni, ha az életbiztosítás éves díja vagy a megbízás értéke a Pmt. által megjelölt értékhatárt nem éri el, valamint, ha a Szolgáltató pénzmosásra utaló körülményt nem észlel.

 

Amennyiben azonos ügyfél ismételten ügyleti megbízást ad a Szolgáltató számára, az azonosítást elvégezni nem kell, a Szolgáltató azonban köteles az adatváltozásokat ellenőrizni, és az azonosítási lapra az esetleges változásokat, azok kezdő időpontjával feltüntetni.

 

Ha az ügyfél, illetve törvényes képviselője nem személyesen jár el, az ügyfélen kívül annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt (a továbbiakban együttesen: „ügyfél”) is azonosítani kell. Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy, továbbá szervezet esetén a törvényes képviselő azonosítását is el kell végezni.

 

Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten megtenni, ha a Szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában ezeket az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket már elvégezte, a Szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát megállapította, és nem történt az azonosító adatokban változás.

 

Ha a Szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor köteles megtagadni a szolgáltatásnyújtást.

 

A tényleges tulajdonos azonosítása

 

A Szolgáltató köteles írásban nyilatkoztatni az ügyfelet arra vonatkozóan, hogy az ügyfél a saját nevében vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár-e el.

A nyilatkozatot a jelen szabályzat 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, illetőleg külföldön adott nyilatkozat esetében a formanyomtatványnak megfelelő tatalommal kell megtenni.

Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő adatokat kell tartalmaznia:

családi és utónevét (születési nevét);

állandó lakcímét;

állampolgárságát.

 

A Szolgáltató, ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az Ügyféltől a tényleges tulajdonos következő adatainak megadását is kérheti.:

azonosító okmányának típusa és száma;

külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely;

születési hely, idő;

anyja leánykori neve.

 

A Szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre hívja fel, amennyiben kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

 

Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Szolgáltató intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Az e kötelezettség keretében tett lépéseket a Szolgáltatónak akkor is dokumentálnia kell, ha azok nem jártak eredménnyel.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése

 

Az ügyfél, a szervezeti ügyfél képviselője, valamint a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:

 

természetes személy esetén

(i) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

(ii) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya;

 

szervezet esetén a képviselőnek a fenti 5/a. pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc (30) napnál nem régebbi – okiratot, hogy

a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént;

belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént;

külföldi szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

 

cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Ebben az utóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc (30) napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a Szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. Ezen kötelezettségére a Szolgáltatónak fel kell hívnia a figyelmet.

 

A Szolgáltató köteles ellenőrizni az azonosságot igazoló okirat érvényességét is. Az azonosító okmány érvénytelen, ha

az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan,

megrongálódott vagy meghamisították,

az igazolványban lévő adat megváltozott,

azt a kibocsátásra jogosult szerv visszavonta,

az érvényességi ideje lejárt,

a használatra jogosult meghalt.

 

Szükség esetén az azonosító adatok, illetve okmányok a jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásból történő lekérdezéssel ellenőrizhetőek.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott, azonosságot igazoló okirat érvényességét mind a természetes személyek, mind a szervezetek esetében. Szervezetek esetén a Szolgáltató által lekért, harminc (30) napnál nem régebben frissített, vagy on-line cégjegyzék-adatok okiratként felhasználhatók.

 

A Szolgáltató – az alábbi kivételekkel – az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését:

–           A Szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.

–           A Szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.

 

Az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenység, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése

 

A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adataival.

A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változást fel kell jegyezni. E kötelezettség teljesítése érdekében a Szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások – a változás bekövetkezésétől számított 5 (öt) napon belül történő – közlésének kötelezettségére. E kötelezettséget a Szolgáltató a szerződési feltételek között szerepeltetni köteles.

 

Az ügyfél-átvilágítás belső rendje (általános szabályok)

 

Üzleti kapcsolat csak olyan ügyféllel létesíthető, aki a Szolgáltatónál személyesen megjelent és az azonosítása megtörtént. Az ügyfél-átvilágítás megtörténtét dokumentálni kell.

Az ügyfél-azonosítást, illetve az azonosító okmány ellenőrzését a Szolgáltató ügyféllel kapcsolatba kerülő alkalmazottja vagy a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő köteles elvégezni. Az adatok rögzítése a Szolgáltató bármely alkalmazottja vagy megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő által elvégezhető azzal, hogy az ügyfél-átvilágítást dokumentáló iratot az adatokat rögzítő alkalmazotton vagy megbízotton kívül a Szolgáltatónál jelen szabályzat végrehajtásáért felelős vezető tisztségviselőnek (a továbbiakban: „Kijelölt Személy”) is alá kell írni.

 

A Szolgáltató a Pmt. 18. §-ban foglaltak alapján jogosult elfogadni más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeit, ha az ügyfél-átvilágítást a Pmt. hatálya alá tartozó más biztosításközvetítő vagy biztosító, illetőleg a Pmt. által nevesített egyéb szolgáltató végezte el. Ebben az esetben az ügyfél-átvilágítás megtörténtét igazoló dokumentumban az átvilágítást ténylegesen elvégző szolgáltató nevét és címét is rögzítni kell.

 

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat csak a Pmt. hatálya alá tartozó biztosításközvetítői tevékenysége során használhatja fel. A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat megkeresésre – a Pmt. 19. § alapján – az ügyfél hozzájárulásával átadhatja más ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatónak. A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

A Pmt. 19. § szerinti adatközléskor közölni kell az átvilágítási intézkedés időpontját.

 

A Szolgáltató az adatkezelés során – természetes személy esetén – köteles szem előtt tartani a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi előírásokat.

 

Az ügyfél-átvilágítás során a Szolgáltató tudomására jutott adatok a Szolgáltató számítógépes rendszerében is rögzítésre kerülhetnek. A Szolgáltatónál az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokhoz a Kijelölt Személy által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

 

A Szolgáltatónál jelen szabályzat hatályba lépésekor a Kijelölt Személy:

Gonda József, ügyvezető

Elérhetőségi cím:  5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. em. 3.

Telefonszám: +36/66/445-604

Fax: +36/66/321-352

Mobil: + 36/20/359-6817

E-mail cím: gonda.jozsef@fosterkft.hu

 

A Szolgáltatónál jelen szabályzat hatályba lépésekor a Kijelölt Személy helyettese:

Fazekas István, ügyvezető

Elérhetőségi cím:  5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. em. 3.

Telefonszám: +36/66/445-604

Fax: +36/66/321-352

Mobil: + 36/20/977-9008

E-mail cím: fazekas.istvan@fosterkft.hu

 

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat – függetlenül attól, hogy azok formanyomtatványon vagy elektronikus adatbázisként létrehozott nyilvántartási programban kerülnek rögzítésre – bizalmasan kezeli. Az ügyfél-átvilágítás során keletkezett adatokhoz, iratokhoz kizárólag a Kijelölt Személy által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

 

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a Szolgáltató birtokába került iratokat, adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő 8 (nyolc) évig kell megőrizni. Az őrzési kötelezettség az adatrögzítés időpontjától kezdődik.

Az adatokat úgy kell megőrizni, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek. Az elektronikus formában őrzött dokumentumot egy számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági másolatban is menteni és kezelni kell.

Az őrzési kötelezettség lejártával az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a Szolgáltató birtokába jutott adatokat (beleértve azok biztonsági másolatait is) meg kell semmisíteni.

 

Az ügyfél-átvilágításra vonatkozó egyéb szabályokat a jelen szabályzat V.3-V.8. pontjai tartalmazzák.

 

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény végrehajtásával kapcsolatosan bejelentés belső eljárásrendje

 

A Szolgáltatónál a Kijelölt Személy köteles – az említett törvény 7. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével – haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozás foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A Szolgáltatónál a Kijelölt Személy köteles – az említett törvény 7. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével – haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan ügyletre vonatkozó adatot, tényt vagy körülményt, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.

 

A bejelentést a jelen szabályzat 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell megtenni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv részére.

Ha a Szolgáltatónál az alkalmazott vagy Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő észleli a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt vagy körülményt, akkor erről haladéktalanul köteles tájékoztatni a Kijelölt Személyt, aki a bejelentés megtételére köteles.

 

A Szolgáltató a bejelentés megtételét követő

  1. a) belföldi ügylet esetében kettő munkanap,
  2. b) nem belföldi ügylet esetében négy munkanap

alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha arról kapott értesítést, hogy az eljárás feltételei nem állnak fenn.

 

Az ügyletet – ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak – a bejelentés megtételét követő

  1. a) belföldi ügylet esetében harmadik munkanapon,
  2. b) nem belföldi ügylet esetében ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a Szolgáltató olyan tartalmú értesítést kapott, hogy a bejelentés alapján vizsgálat van folyamatban.

 

A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos egyéb szabályokat a jelen szabályzat VI. pontja tartalmazza.

 

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Szolgáltatót értesíteni. E kötelezettségről a Szolgáltató tájékoztatja az ügyfeleit.

 

V.2. Az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére megállapított eljárási, magatartási normák meghatározása

 

Az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó magatartási szabályok

 

Az ügyfél-átvilágítás során az azonosítást az ügyféllel kapcsolatba kerülő alkalmazott vagy a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő végzi el, a jelen szabályzatban foglaltak szerint.

Az ügyfél-azonosítás során az alkalmazott vagy a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő rögzíti az ügyfél jelen szabályzat megjelölt, és a jelen szabályzat 2. számú mellékleteként csatolt formanyomtatványban is nevesített adatait, és az ügyféltől kéri a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat kitöltését.

Amennyiben az ügyfél az azonosítás során nem működik együtt a Szolgáltató alkalmazottjával, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítővel, így például, ha az azonosító adatok rögzítéséhez hozzájárulást nem ad vagy a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot nem tesz, a szolgáltatásnyújtást meg kell tagadni.

 

A Szolgáltató alkalmazottjának, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítőnek az ügyfél-átvilágítás során körültekintően, udvariasan, az egyéb szakmai előírások szem előtt tartásával kell eljárnia.

 

A Kijelölt Személy köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottja és a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerje, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerje, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a jelen szabályzatban és a törvényben foglaltaknak megfelelően tudjon eljárni.

 

A Szolgáltató tájékoztatja az alkalmazottjait, valamint a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítőket, hogy a Szolgáltató életbiztosítások közvetítésével kapcsolatos tevékenysége során az alábbi szokatlan események, illetőleg pénzmosásra utaló körülmények merülhetnek fel:

Akár magánszemély, akár jogi személy esetében rendkívüli befizetések / kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

Az ügyfél profiljába nem illő, jelentős összegű pénzbefizetés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén.

Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

Az ügyfél profiljába nem illő befizetések, kivonások.

Szolgáltatás igénybe vétele általános szokásostól eltérő formában.

Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.

Az ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor szerződést köt.

Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a biztosító, illetve a Szolgáltató a szerződéskötéshez igényel.

Az ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító, illetve a Szolgáltató nem tud könnyen ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.

Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos biztosítási tevékenység módszereitől.

Az ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerződést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, eláll a szerződéskötéstől, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

Az ügyfél pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

Az ügyfél sok szerződést köt az azonosítási értékhatár alatt.

Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

Az ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

 

A pénzmosás-gyanús körülmények a fentieken kívüli események is lehetnek, így a Szolgáltató alkalmazottjának, valamint a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítőnek mindenkor az ügylet valamennyi körülményét – beleértve az ügyfél Szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatainak jellegét és időtartamát is – figyelembe véve kell eljárni, és az ügylet szokványos vagy szokatlan jellegét az ügyfél, valamint az ügylet összes körülménye alapján kell megítélni.

Az ügylet szokatlan jellegének megítélésénél az alábbi szempontokra is figyelemmel kell lenni:

az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet,

életszerű-e az ügyfél megjelenése, magatartása, illetve összhangban van-e az adott ügylettel,

az ügyfél eddigi szokásaiban nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet,

az ügyfél pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya-e, illetve az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának származik-e vagyoni előnye.

 

Az alkalmazott, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő – a jelen szabályzatban meghatározott intézkedések megtétele mellett – köteles gyanús körülmény észlelése esetén is az ügyfél irányában olyan magatartást tanúsítani, mely a rendes ügymenet szabályainak megfelel.

 

Mivel a jelen szabályzatban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez a Szolgáltatónál – a jelen szabályzatban meghatározott keretek között – nem kizárólag a Kijelölt Személy, hanem a Szolgáltató más alkalmazottjának, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítőnek a közreműködése is szükséges, az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről a Szolgáltató köteles gondoskodni. A Szolgáltató az alkalmazott, valamint a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő ez irányú ellenőrzését évente legalább egy alkalommal köteles elvégezni. Az ellenőrzés lefolytatásáért a Kijelölt Személy helyettese a felelős.

 

Az azonosítási adatok rögzítéséért, az adatlap kitöltéséért és nyilatkozat felvételéért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a Kijelölt Személy részére való megküldéséért az az alkalmazott, biztosításközvetítő felel, aki a kérdéses ügyleti megbízást, szolgáltatás teljesítését bonyolította, szerződést kötötte. Az alkalmazott/biztosításközvetítő, amennyiben a tranzakció, azaz az üzletkötés, az ügyleti megbízás, illetve a szolgáltatási igény vonatkozásában a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre Kijelölt Személynek.

 

V.3. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén

 

A Szolgáltató – az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, továbbá az V. fejezetben foglaltak szerint a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel – köteles azonosítani az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

 

Természetes személy esetén legalább a következő adatokat kell írásban rögzíteni (minimum adatkör):

családi és utónevét (születéskori nevét);

állampolgárságát;

lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést);

és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait).

 

Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni.

 

A Szolgáltató kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy a minimum adatokon túlmenően további adatokat is rögzíthet (maximum adatkör).

 

Ebben az esetben természetes személy esetén a Szolgáltató a következő adatokat is rögzíti:

születési hely, idő;

anyja neve.

 

Kockázatosnak minősül minden esetben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén az eseti befizetés, valamint ha az ügyfél nem jelenik meg személyesen.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását, illetve nyilatkozatok megtételét:

 

 

magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya;

külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy nyilatkozatát, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e;

kiemelt közszereplőnek minősülő külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy esetén nyilatkozatot a pénzeszközök forrására vonatkozóan.

 

 

Ha a nyilatkozat valódisága kérdéses, a Szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, melyet a V.4. pontban rögzített ellenőrzési szabályok alapján kell lefolytatni.

 

A Szolgáltató kockázatérzékenységi alapon kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Elsősorban a pénzeszközök illegális forrására vonatkozó – pl. az ügyfélprofilba nem illeszkedő mértékű eszközök miatti – gyanú felmerülése esetén szükséges ezen információknak a beszerzése. Amennyiben a pénzeszközök forrása a Szolgáltató számára megnyugtató módon nem tisztázódik, az alapot teremt az üzleti kapcsolat megszüntetésére, a kért tranzakció végrehajtása megtagadására, amelyekre Gonda József, a Szolgáltató ügyvezetője jogosult.

 

Kiemelt közszereplő esetében a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozatnak mindenkor tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.

 

A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát;

ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.

 

Ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör):

a teljesítés körülményei (hely, idő, mód);

a pénzeszköz forrására vonatkozó nyilatkozat.

 

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is.

 

V.4. Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

 

A Szolgáltató az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

a neve és rövidített neve;

székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének, képviseletének címe;

cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

a tényleges tulajdonosok adatai, vagy ha nincs a Pmt. szerint meghatározható tényleges tulajdonos, a vezető tisztségviselők adatai.

 

Kockázatérzékenységi alapon, a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):

a főtevékenység;

képviseletre jogosultak neve és beosztása;

kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok.

 

Kockázatosnak minősül minden esetben, ha az ügyfél törvényes képviselője nem jelenik meg személyesen a Szolgáltatónál.

 

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén – a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az V.3. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően – a Szolgáltató az azt igazoló harminc (30) napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy

a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént;

más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént;

külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

 

Külföldi székhelyű jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel harminc (30) napnál nem régebbi igazolása szükséges. A Szolgáltató az azonosításhoz szükséges bejegyzést, vagy igazolást minden esetben az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hitelesített fordításával együtt fogadja el.

 

Az V.4.4. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc (30) napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a Szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.  

 

A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a Szolgáltató elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét.

 

Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell.

 

A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat és ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

  • üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát;
  • ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.

 

Ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör):

  • a teljesítés körülményei (hely, idő, mód);a pénzeszköz forrására vonatkozó nyilatkozat.

 

A Szolgáltató ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését az ügyvezető jóváhagyásához kötheti.

 

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is.

 

V.5. Tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése

 

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e.

 

Amennyiben az ügyfél a Szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör):

  • tényleges tulajdonos neve;
  • lakcíme;
  • állampolgársága.

 

A Szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának e három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg.

 

A Szolgáltató kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):

  • az azonosító okmány típusa és száma
  • külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely
  • születési hely és idő
  • anyja neve

 

A Szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg.

 

A Szolgáltató kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):

  • az azonosító okmány típusa és száma;
  • külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely;
  • születési hely és idő;
  • anyja neve;
  • a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.

 

Kockázatosnak minősül minden esetben, ha az ügyfél külföldi.

 

A nyilatkozat szerepelhet a szerződésben, illetve arról készülhet külön formanyomtatvány, a követelmény az, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon.

 

 

Az írásbeli nyilatkozat – a külföldi személyek ellenőrzése kivételével – mellőzhető, amennyiben a Szolgáltató az azonosításhoz szükséges adatokat a rendelkezésre álló okiratok vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

A nyilvántartásokból, adatbázisokból történő adatrögzítést a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásából, az Opten cégadatbázisból vagy az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata által nyilvántartott adatbázisából, internetes felületen lekérhető adatok alapján tudja elvégezni a Szolgáltató.

Mivel a külföldi személyek adatainak rögzítését a Szolgáltató az általa elérhető nyilvántartásokból és adatbázisokból nem tudja elvégezni, ezért esetükben az írásbeli nyilatkozat nem mellőzhető.

Az adatok nyilvántartásból és adatbázisból történő ellenőrzésére vonatkozó további előírásokat az V.4. pont rendelkezései tartalmazzák.

 

Amennyiben a Szolgáltató az azonosításhoz szükséges adatokat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult, az azonosításkor szükséges az adatok forrásául szolgáló nyilvántartást egyértelműen azonosítható módon megjelölni.

 

Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a Szolgáltató nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

 

Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban vagy más olyan nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

Az ellenőrzés módjára, az ellenőrzést végző személyre, illetve az ellenőrzés sikertelenségének következményeire az V.4. pontban rögzített szabályok az irányadóak.

 

Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a kétség továbbra is fennáll a Pmt. 11. § (6) bekezdése alapján a Szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

 

Kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan esetekre, ahol offshore bejegyzésű tag vagy olyan természetes személy tag szerepel, akinek a tulajdonrésze éppen 25% alatti, illetve amikor a tényleges tulajdonos tulajdonosi lánc fennállása esetén a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban a tulajdonosi lánc minden eleme esetében rendelkezik a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával.

 

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő öt (5) munkanapon belül a Szolgáltatót értesíteni. E kötelezettséget a Szolgáltató a szerződési feltételek között szerepelteti.

 

V.6. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

 

A Pmt. 12. § és 13. §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie.

 

A Szolgáltató az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során gyanús vagy szokatlan ügylet vagy üzleti kapcsolat észlelése esetén az alábbi felsorolásban szerelő „minimum” adatkört is rögzítheti és a felsorolt okiratok bemutatását kérheti:

  • Minimum adatkör:
  1. természetes személy:
  • családi és utóneve (születési neve),
  • lakcíme
  • állampolgársága,
  • azonosító okmányának típusa és száma,
  • külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye;
  1. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:
  • neve, rövidített neve,
  • székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe,
  • cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma.

 

  • Bemutatásra kérhető okiratok:
  1. természetes személy esetén
  • magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
  • külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,
  1. jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személya) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy
  • a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
  • belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
  • külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént,
  • cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

 

A Pmt. 12. §-a szerint a Szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat abban az esetben is, ha olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytató Szolgáltatónak minősül, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll.

 

A Szolgáltató egyszerűsített átvilágítási eljárást folytathat, amennyiben az ügyfél olyan társaság amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda, ügyvédek vagy közjegyzők esetében az a területi kamara, melynek az ügyvéd vagy közjegyző a tagja.

 

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza a Szolgáltató, ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

 

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárás alkalmazható azon jogi személyek esetében, amelyek működését az MNB engedélyezi és felügyeli. Ebben az esetben az azonosítási kötelezettség teljesül annak ellenőrzésével, hogy valóban az engedéllyel rendelkező pénzügyi szervezetek listáján szereplő intézmény az ügyfél.

 

Jogi személy ügyfél esetén nem lehet eltekinteni a képviseleti jogosultság ellenőrzésétől.

 

A Pmt. 13. §-a értelmében a Szolgáltató az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez, ha a biztosítás éves díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, illetve ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, valamint olyan nyugdíjbiztosítások esetében, amit az ügyfél nem tud visszavásárolni és sem hitel, sem kölcsön fedezeteként nem fogadható el.

 

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárás során a Szolgáltató az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri annak megállapítása érdekében, hogy az ügyleti megbízások összhangban vannak-e a Szolgáltatónak a jogszabályok alapján az ügyfélről rendelkezésére álló adataival.

 

V.7. Fokozott ügyfél-átvilágítás

 

A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a Szolgáltató köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni.

 

A következő két esetben elő kell írni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását:

  1. Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából.
  2. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése.

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában

 

A Szolgáltató az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Szolgáltató részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

 

  1. Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása

 

Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a Szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is.

 

Amennyiben a Szolgáltató a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja, köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban vagy más olyan nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult

A nyilatkozat valódiságának nyilvántartásból és adatbázisból történő ellenőrzésére az V.4 pontban rögzített szabályok az irányadóak.

 

Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Szolgáltató ügyvezetőjének, Gonda Józsefnek a jóváhagyása szükséges.

 

Külföldi kiemelt közszereplő esetén a Szolgáltató valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a minimum adatkört rögzíti és kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy további adatokat is rögzít, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot.

 

V.8 Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

 

A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó Szolgáltatót terheli.

 

A Szolgáltató jogosult elfogadni a Magyarország területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatók – kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók – által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal.

A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

 

Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor e szolgáltatónak a Pmt. 18. § (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

 

Amennyiben a harmadik országban működő szolgáltató teljesíti a fent megjelölt követelményeket, akkor a Szolgáltató erről tájékoztatja az MNB-t.

 

A biztosításközvetítők tekintetében a függő ügynök által elvégzett átvilágítás nem minősül más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedésnek, mivel a törvény értelmében az ügynök a szolgáltató részének minősül. Az ügyfél-átvilágítás során úgy kell tekinteni a függő ügynök tevékenységére, mintha maga a biztosító járna el. Más szolgáltató által elvégzett átvilágításnak minősül a független biztosításközvetítő által teljesített ügyfél-átvilágítási intézkedés.

 

 

 

 

 

  1. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

A Pmt. 23. § (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a Szolgáltató vezetője, illetve alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tesz a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A pénzmosásra utaló körülménynek tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a tranzakcióban érintett pénzeszköz bűncselekmény elkövetéséből származik. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.

 

A bejelentések megtételekor figyelemmel kell lenni a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás bűncselekményéhez kapcsolódó alap bűncselekményekre is.

 

A Szolgáltató alkalmazottai közül kijelölt személyt választ, akinek feladata elsődlegesen a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Emellett részt vesz az alkalmazottak képzésének megszervezésében és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében.

 

A Kijelölt Személyt és helyettesét a jelen szabályzat V.1 pontja nevesíti.

A Kijelölt Személy a fentiek mellett részt vesz az alkalmazottak és a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítők képzésének megszervezésben és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében.

 

A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a Kijelölt Személy, vagy annak helyettese a Szolgáltató alkalmazottja, illetve a megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak.

 

A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a Szolgáltató öt (5) munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

 

A bejelentések továbbítására a Kijelölt Személy kötelezett, aki – a Szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést kizárólag védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentés beérkezéséről elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.

 

A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, valamint a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

 

A Szolgáltató a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti, kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.

 

A jelen Szabályzatban rögzített belső ellenőrzési feladatok ellátásáért Gonda József a felelős. A belső ellenőrzési feladatok ellátásáért felelős személy végzi a Szolgáltatónál a compliance feladatokat is.

 

VI.1. Tranzakció felfüggesztése

 

A Pmt. 24. §-a értelmében a Szolgáltató felfüggeszti a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adattal, ténnyel, vagy körülménnyel összefüggő ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek.

 

A felfüggesztéssel egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a Kijelölt Személy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat.

 

A felfüggesztett ügyleti megbízást teljesíti, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti a Szolgáltatót, hogy az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően kettő munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően négy munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

A Szolgáltató az ügyleti megbízás teljesítését további három napra felfüggeszti, amennyiben az a pénzügyi információs egységként működő hatóság eljárása miatt indokolt és erről a Szolgáltatót a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesíti.

 

Tranzakció felfüggesztése annak érdekében történik, hogy a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából, továbbá az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében a vonatkozó jogszabályokban számára előírt elemzéseket, értékeléseket és a más hatóságoktól és adatbázisokból történő adatgyűjtést elvégezze, azok eredményei alapján a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben meghatározott vagyont érintő kényszerintézkedéseket elindítsa.

 

VI.2. A Szolgáltató alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben

 

VI.2.1. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, az ajánlatok, illetve szerződések feldolgozását végző ügyintézők

 

Kötelezettségei:

az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltése, nyilatkozat felvétele vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, és kétség esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése;

pénzmosásra és/vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése;

bejelentésben a pénzmosásra és/vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása;

bejelentéshez a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása;

kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a Kijelölt Személynek;

ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása.

 

Jogai:

névtelenséghez való jog, melynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A bejelentő lapon az eljáró szervezeti egységet kell megjelölni. A Kijelölt Személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani;

mentesülés a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre

 

VI.2.2. A Kijelölt Személy

 

Kötelezettsége:

a hozzá érkezett bejelentések azonnali eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

 

Feladatai:

amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése az alkalmazottól, biztosításközvetítőtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése;

szűrőrendszer kialakítása, működtetése a IX. fejezetben foglaltaknak megfelelően;

bejelentések alaki és tartalmi ellenőrzése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda felé történő továbbítást megelőzően;

az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával;

kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett ügyletekről, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek);

a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.

 

VI.2.3. Belső ellenőrzés

 

A Szolgáltatónál a belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy végzi a compliance feladatok ellátását is, figyelemmel arra, hogy a Szolgáltatónál nincs elkülönült compliance funkció.

A belső ellenőrzés kötelezettségei, beleértve a compliance feladatokat is:

ellenőrzi a Szolgáltató működésének a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangját;

a Szolgáltató működése hatékonyságának vizsgálata és a hatékonyabb működés érdekében javaslatok kidolgozása;

a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata;

a vizsgálatok megállapításairól a taggyűlés tájékoztatása;

az ügyintézők és a kijelölt személy munkájának rendszeres ellenőrzése, beleértve az ügyintézők által a kijelölt személy részére küldött értesítések, valamint a kijelölt személy által a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára tett bejelentések utólagos formai és tartalmi vizsgálatát, a vizsgálatok kiértékelését, valamint az esetleges hiányosságok kiküszöbölésében történő közreműködést;

javaslattétel az ügyintézők és a kijelölt személy részére a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátása érdekében.

 

Jogai:

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, témakörbeli vizsgálatoknál a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga;

felvilágosítás kérése az ellenőrzéssel érintett ügyintézőtől és a kijelölt személytől.

 


 

VI.2.4. Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján, melléklet):

 

  • bejelentést tevő Szolgáltató neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma;
  • bejelentés dátuma;
  • tranzakció, ügylet, szerződéskötés dátuma;
  • az átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok;
  • gazdasági társaságok és egyéb, nem gazdálkodó szervezetek kapcsán meghatározott azonosító adatok;
  • tranzakció adatai, így különösen az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás adatai, a biztosítás módozata, egyszeri vagy folyamatos jellege, eseti befizetés vagy szolgáltatás esetén annak összege stb.;
  • a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, mely nem merülhet ki a szokatlan tranzakció tipológia-szintű megnevezésében, valamint mellékletként tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény (pénzmosás gyanúja) leírását alátámasztó dokumentumok, amennyiben rendelkezésre állnak.

 

A bejelentéseket a Pmt.-ben megfogalmazottak szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára kell teljesíteni. A bejelentés alátámasztására szolgáló dokumentumokat a pénzügyi információs egységként működő hatóság által meghatározott formátumban kell továbbítani. A továbbított dokumentummal szemben elvárás, hogy az egyedi file méret nem lehet 5 MB-nál nagyobb.

 

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén információ kiegészítését kérheti a Szolgáltatótól, vagy a bejelentés által érintett, a Pmt. hatálya alá tartozó más szolgáltatótól. A Szolgáltató az információ kiegészítése iránti megkeresést köteles teljesíteni.

 

  1. 3. Bejelentés belső eljárási rendje

 

Az alkalmazott, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő köteles az általa észlelt vagy tudomására jutott gyanús körülményt a Kijelölt Személlyel haladéktalanul – személyesen, szóban, vagy lezárt borítékba helyezett vagy védelemmel ellátott elektronikus üzenetként továbbított írásbeli értesítés formájában közölni.

Az alkalmazott, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő a gyanús körülmény észlelése esetén köteles a Kijelölt Személy részére megadni mindazon információkat, melyek alapján a bejelentés a jelen szabályzat 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az illetékes hatóság részére megtehető.

 

Az alkalmazott, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő a Kijelölt Személy értesítéséhez kitölti a jelen szabályzat 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt, vagy közli a Kijelölt Személlyel a formanyomtatvány szerinti információkat, aki ezen információkat a bejelentésre szolgáló nyomtatványon rögzíti.

 

A Kijelölt Személy köteles az alkalmazott, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő jelzését írásban dokumentálni.

 

A bejelentést a jelen szabályzat 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell megtenni a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

A bejelentés továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére kizárólag védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történik, abban az esetben azonban, ha az írásbeli bejelentés késedelme veszéllyel járna, úgy a kijelölt személy előzetesen telefonon is megteheti a bejelentést, azzal, hogy az írásbeli bejelentést is eljuttatja a pénzügyi információs egységként működő hatósághoz. Az írásbeli elektronikus bejelentés alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság egy válaszüzenetet küld, mely igazolja, hogy a Szolgáltató a bejelentést megtette.

A bejelentéshez szükséges elektronikus rendszer működését akadályozó elháríthatatlan körülmény esetén a bejelentést postai úton kell megtenni, melynek feladását az ajánlószelvény és a tértivevény igazolja.

Amennyiben az elektronikus rendszer működését akadályozó körülmény elhárult, a bejelentést azonos tartalommal elektronikus úton is meg kell tenni.

 

Amennyiben az alkalmazott, illetve a Szolgáltató megbízottjaként eljáró biztosításközvetítő a Kijelölt Személy értesítéséhez már kitöltötte a jelen szabályzat 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt, a Kijelölt Személy – a formanyomtatvány megfelelő formában történt kitöltése esetén – ezt a dokumentumot továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

 

A Szolgáltató a megtett bejelentésekről – elkülönített módon – nyilvántartást vezet, és a bejelentések másolatát megőrzi.

A Szolgáltató a bejelentési kötelezettséggel összefüggő adatokat, iratokat bizalmasan kezeli, és a Szolgáltató tevékenysége során keletkező egyéb iratoktól elkülönítve tárolja.

A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos adatokhoz és iratokhoz kizárólag a Kijelölt Személy által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

 

A bejelentési kötelezettséggel összefüggő, valamint a bejelentés teljesítése során a Szolgáltató birtokába került iratokat, adatokat 8 (nyolc) évig kell megőrizni. Az őrzési kötelezettség a bejelentési kötelezettség teljesítésének időpontjától kezdődik.

Az elektronikus formában őrzött dokumentumot egy számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági másolatban is menteni és kezelni kell.

Az őrzési kötelezettség lejártával a bejelentési kötelezettség teljesítése során a Szolgáltató birtokába jutott adatokat, iratokat (beleértve azok biztonsági másolatait is) meg kell semmisíteni.

 

 

VII. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK

 

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a biztosítási titok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.

 

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

 

Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell.

 

A biztosítási titkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A biztosítási titok megtartására köteles személy, aki biztosítási titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, vétség miatt kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén biztosítási titkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a Szolgáltatótól, amelynek átadása nem tagadható meg.

 

Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul.

 

 

 

 

VIII. FELFEDÉS TILALMA

 

A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a Szolgáltató az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

 

Nem terjed ki ez a tiltás az MNB bejelentő általi tájékoztatására, a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresésére, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóság számára történő információ továbbítására, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

 

A tilalom nem vonatkozik a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.

 

A pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító  pénztári tevékenységet végző szolgáltató esetén a tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy

az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak;

a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók;

az érintett szolgáltatók a Pmt. 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet folytatják;

a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

 

A Szolgáltató értesíti az MNB-t, ha a harmadik ország teljesítette a törvényben meghatározott egyenértékű követelményekre vonatkozó feltételeket. /Pmt. 27. § (3)-(5) bek./

 

 

 

  1. SZŰRŐRENDSZER

 

A Szolgáltató, a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok, ügyleti megbízások megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet.

 

E törvényi kötelezettségtől el kell határolni a Szolgáltató monitoring tevékenységét, mely kötelezettség értelmében a Szolgáltató az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a Szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

 

A Szolgáltató a monitoring tevékenységre vonatkozó törvényi kötelezettsége maradéktalan teljesítése érdekében szűrőrendszert működtet a meglévő számítástechnikai hátterében. A Szolgáltató a kis cégméretre figyelemmel manuális úton ellenőrzi és nyilvántartja a szokatlan eseteket, hiszen a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának kiküszöbölése így is maradéktalanul biztosítható.

 

A kijelölt személy gondoskodik az ellenőrző mechanizmusok megteremtéséről és működtetéséről és azoknak az ügyintéző rendelkezésére bocsátásáról, biztosítva ezzel a monitoring alkalmazását.

Az ügyleti megbízások befogadása, illetve az üzleti kapcsolat létesítése során az eljáró ügyintéző a kijelölt személy által előre meghatározott szűrési feltételeknek megfelelően megvizsgálja az ügyleti megbízást és az üzleti kapcsolatot.

 

Az ügyintéző a folyamatos monitoring tevékenysége során is a kijelölt személy által előre meghatározott szempontok figyelembe vételével szűri az esetleges gyanús és szokatlan ügyleteket, üzleti kapcsolatokat.

 

Gyanús vagy szokatlan ügyleti megbízás vagy üzleti kapcsolat észlelése esetén az ügyintéző azonnal köteles jelentést tenni a kijelölt személynek. A kijelölt személy a kiszűrt tranzakciókat elemzi és a kiszűrt tranzakciók közül azokat, melyekkel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel – haladéktalanul – bejelenti a jelen szabályzatban meghatározott eljárásrend alapján.

 

Ha az ügyintéző a szűrőrendszer monitoring tevékenység körében történő alkalmazásának idejét az informatikai rendszerben minden esetben rögzíti, így a szűrések folyamatosan visszakövethetők. Az egyes szűrések esetén köteles anonim módon rögzíteni azt is, hogy hány darab gyanús ügyleti megbízást vagy üzleti kapcsolatot észlelt.

A szűrést a meglévő állomány tekintetében havonta legalább egy alkalommal el kell végezni. A szűrési szempontok módosulását követően haladéktalanul el kell végeznie az ügyintézőnek a szűrési feladatokat (rendkívüli szűrés).

 

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos (és adott esetben egyéb) listák szerinti szűrést is elvégzi az ügyintéző az ügyfél azonosítás során, illetve a monitoring tevékenység keretében legalább havi rendszerességgel a X. pontban foglaltakkal összhangban. Amennyiben az uniós (vagy egyéb) listák módosulnak, az uniós (és egyéb) listák szerinti szűrést soron kívül, a havi rendszerességgel folytatott szűrésen kívül is el kell végeznie az ügyintézőnek.

 

A kijelölt személy folyamatosan jelentést kap az ügyintéző által kiszűrt állományról, illetve látja a rendszerben az egyes szűrések eredményét. A szűrőrendszer naprakészen tartása érdekében a kijelölt személy legalább félévente elemzi a korábbi szűrések eredményét és felülvizsgálja, szükség esetén módosítja a szűrési feltételeket. A kijelölt személy a szűrés hatékonysága érdekében a jogosult a szűrési feltételeken túl a szűrés módját és eljárási szabályait is módosítani, valamint figyelemmel kísérni az ügyletek és az üzleti kapcsolatok jellemzőinek változását és a szűrőrendszert köteles ehhez igazítani.

 

Szűrési feltételek a következők:

  • az eseti befizetés összege;
  • a szerződéskötés, visszavásárlás szokatlansága;
  • a befizetések gyakorisága, nagysága;
  • Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek;
  • az Európai Unió, az ENSZ szankciós listáin szereplő, a FATF Közleményében megnevezett magas kockázatú és nem együttműködő országok rezidenseinek és állampolgárainak, továbbá vállalkozásainak és szervezeteinek a tranzakciói.

 

 

  1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

 

A Szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezései szerint jár el.

 

A törvény célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása. Ezzel új jogintézményként került bevezetésre a büntetőeljárástól független, adminisztratív módon történő vagyonelvonás. A befagyasztás nem jelenti a vagyoni és pénzügyi eszközök végleges elvonását, hanem a jogosultságok gyakorlásának lehetőségét függeszti fel.

 

A törvényben szabályozott befagyasztás önállóan nem rendelhető el, hanem az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozik. Amennyiben a közösségi rendelet, valamint a rendelet felhatalmazása alapján elfogadott közösségi határozat korlátozó intézkedést rendel el, akkor e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

 

A törvény 10. §-a értelmében a Szolgáltató a Szabályzat mellékletét képező nyomtatványon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Szolgáltató által – a törvény 7.§ (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével tett – bejelentés megtételét követő belföldi ügylet esetében kettő munkanapon belül, nem belföldi ügylet esetében négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.

A vizsgálat során megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik-e. A vizsgálat során értékeli a bejelentésben szereplő adatoknak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktusban szereplő adatokkal való egyezőségét. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a vizsgálata alapján zárlatot kezdeményez és erről a bejelentést teljesítő Szolgáltatót is értesíti, vagy arról értesíti a bejelentést tevőt, hogy a zárlat kezdeményezéseinek a feltételei nem állnak fenn.

 

A Szolgáltató a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében kettő munkanapig, nem belföldi ügylet esetében négy munkanapig nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

 

A Szolgáltató a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében kettő munkanapon, nem belföldi ügylet esetében négy munkanapon belül akkor is teljesítheti az ügyletet, ha a fenti határidőn belül olyan értesítést kap, hogy az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

 

Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében kettő munkanapot követően, nem belföldi ügyletek esetében négy munkanapot követően teljesíteni kell, kivéve, ha a Szolgáltató olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

 

A Szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény végrehajtása során a Pmt.-vel összefüggő e Szabályzat rendelkezései közül alkalmazza a bejelentési kötelezettségre, a felfedés tilalmára, a szűrőrendszerre, a nyilvántartásra, az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, míg a képzésekbe, továbbképzésekbe az e törvénnyel kapcsolatos ismereteket is beépíti.

 

Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplő személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstől.

 

Az uniós listák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat jelentik, melyen szereplő személyek és szervezetek esetében a Szolgáltató a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza.

 

A kijelölt személy az ügyfél azonosításban érintett ügyintéző részére elektronikusan elérhetővé teszi az uniós (és adott esetben egyéb) listákat, amelyeket minden esetben az azonosítás során ellenőrizni kell. Amennyiben a listán szerepel az ügyleti megbízásban vagy üzleti kapcsolatban érintett ügyfél, úgy a 6. számú melléklet adatainak kitöltésével, azonnal értesíteni kell a kijelölt személyt.

 

A Szolgáltató ügyintézője a rendszeres monitoring tevékenysége során is (legalább havonta) elvégzi az uniós listák szerinti vizsgálatot, melyet a szűrési feladatoknál leírt módon dokumentál.

 

A kijelölt személy az ügyintézőtől kapott értesítést alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi, majd ezt követően haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a jelen szabályzatban rögzített bejelentési eljárásrend szerint.

 

Amennyiben a Szolgáltató a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listákat is szűri, akkor e listákon szereplő személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23. § (1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel.

 

 

  1. NYILVÁNTARTÁS

 

A Pmt. 28. §-a értelmében a Szolgáltató köteles az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartást vezetni és az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább nyolc évig kell megőrizni.

 

A nyilvántartás tartalmazza az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a Szolgáltató birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve – az ügyfél beleegyezése esetén – annak másolatát, valamint a bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, melyet a Szolgáltató az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni.

 

A nyilvántartás tartalmazza a hárommillió-hatszázezer forintértéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokat.

 

A Pmt. 28/A. §-a értelmében a Szolgáltató a nyilvántartásában szereplő adatokat, okiratokat a Felügyelet, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.

 

A Szolgáltató visszakereshető és ellenőrizhető külön nyilvántartást vezet az ügyfél azonosítása során a Pmt. 7. § (1) bekezdése alapján felvett minimum adatkörről és a Pmt. 7. § (3) bekezdése szerint rögzített maximum adatokról, valamint azon esetekről, amikor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, illetve amikor a Szolgáltató más szervezetek által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket fogad el.

Amennyiben az elektronikus szűrőrendszer az adatok elkülönített legyűjtésére nem alkalmas, akkor az adatokra külön nyilvántartást kell vezetnie a belső és külső ellenőrzés érdekében.

 

A Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló e témakörben kiadott PM rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében a rendeletben előírt adatköröket külön a belső és külső ellenőrzés számára visszakereshető módon kell nyilvántartani.

XII. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS

 

A Szolgáltató gondoskodik arról, hogy a Pmt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni. Ennek érdekében a Kijelölt Személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak/biztosításközvetítők kiképzéséről, az alkalmazottak/biztosításközvetítők belépést követő ésszerű időn belül történő kiképzéséről, továbbá az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez, és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatás kitér a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának definíciójára, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendjére, a szokatlan események tipológiájára is. Az oktatást követően tesztjellegű, fogalmakat, elhatárolásokat és gyakorlati példákat is tartalmazó vizsgával szükséges vizsgáztatni mind az új belépőket, mind a rendszeres továbbképzésen résztvevőket. Ennek eredményét, az oktatás tematikáját, a vizsgák anyagát és a jelenlétet a Kijelölt Személy dokumentálja. A többi esetben, ha a Szolgáltató továbbképzésen való megjelenést ír elő, a Kijelölt Személy a résztvevők nevét, beosztását, munkakörét jegyzi fel.

 

 

XIII. MELLÉKLETEK

 

Jelen Szabályzat mellékletként tartalmazza:

 

a szokatlan tranzakciók tipológiáját;

az azonosítás formanyomtatványát

a bejelentés formanyomtatványát

a pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségét (ügyintézők, telefonszám, faxszám) és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listáinak elérhetőségét

a pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó személyek nevét, beosztását, telefonszámát

a vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványát

 

 

 

 

 


  1. sz. melléklet

ÖSSZETETT ÉS SZOKATLAN TRANZAKCIÓK

 

 

A melléklet egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza valamennyi a Pmt. hatálya alá tartozó Szolgáltató működési körét érintő, eddig a szakmai látókörbe került összetett és szokatlan tranzakciók tipológiáját.

 

 

1.) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával

 

Szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által, főleg ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával. Az ügyfél megjelenése önmagában nem indokolja a nagy készpénzbetét gyanúmentességét. Példa: Egy bűnözőnek mindig rendben van az útlevele és a megjelenése, mert egyszerre nem fog két dolgot kockáztatni.

Akár magánszemély, akár cég esetében készpénzbefizetések, illetve kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

Ügyfelek, akik több, de viszonylag kisösszegű betéttel rendelkeznek, amely betétek azonban teljes összegükben jelentős értékűek.

Készpénz gyakori váltása egyéb valutanemre.

Jelentős összegű pénzmozgás egy előzőleg inaktív számlán.

Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben ugyanazon banknál nagy összegű készpénzműveletet, valutaműveletet hajtanak végre.

Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

Készpénz ki- és befizetés azonos napon vagy rövid időintervallumon belül készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti.

 

 

2.) Pénzmosás bankszámla felhasználásával

 

A banknál több bankszámlát is vezet ugyanaz az ügyfél anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná, és a bankszámlák között gyakran fordul elő átvezetés, racionális indok nélkül. Racionális indoknak minősül a könyveléstechnika megkönnyítése érdekében tett átvezetés.

Természetes vagy jogi személyek részére vezetett bankszámlákon lévő pénzmozgás nem utal üzleti tevékenységre, de a bankszámlán jelentős összegeket írnak jóvá, illetve utalnak át azokról nyilvánvaló cél nélkül.

Általános bankszolgáltatások szokásostól eltérő formában történő igénybevétele, pl. nagy összegű betét után járó kamatról való lemondás.

Több személy által ugyanarra a számlára rendszeresen történő, vagy jelentős összeg elhelyezése.

Ugyanarra a számlára többen, esetleg rendszeresen utalnak kisebb mennyiségű pénzt, amelyeket tovább utalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával.

Nagy összegű készpénz letétbe helyezése, melyet fedezetként ajánl fel a bankszámla tulajdonos.

 

 

3.) Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói

 

A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul.

Olyan vállalat, amelynek pénzügyi mutatói észrevehetően különböznek hasonló vállalatokétól.

Az üzlettulajdonos, ha ugyanazon a napon több betétet helyez el különböző bankfiókoknál.

Olyan számla, amelyen racionális üzleti cél nélküli vagy a számlatulajdonos céggel, illetve a történetével össze nem egyeztethető átutalások bonyolódnak le (ki és bejövő átutalások, különösen adóparadicsomnak minősülő országokba és országokból).

Olyan számla, amely sok kis bejövő átutalást fogad, vagy arra sok kisösszegű befizetést eszközölnek, és ezt követően a teljes összeg átutalásra kerül, ha e tevékenység nem egyeztethető össze az ügyfél vállalatával vagy történetével.

A vállalat gyakran nagy készpénzbetéteket helyez el, és nagy összegű egyenlegeket tart fenn, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat, mint a kölcsönök, akkreditívek, munkabér-, adófizetési szolgáltatások stb.

Pénzhelyettesítő eszközökkel folytatott pénzügyi ügyletek, amelyek adatai hiányosak, vagy fiktív kedvezményezetteket, átutalót stb. tartalmaznak.

Szokatlan pénzátutalások kapcsolódó számlák között, illetve olyan társaságok számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak.

A készpénz befizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével.

A társaságot olyan személy vezeti – cégjegyzésre jogosult – akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, főleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik.

Egyazon személy, vagy csoport rendelkezik több társaság számlája, számlái felett, és a számlákon rendszeres a pénzmozgás.

A számlán gyakran fordul elő létre nem jött szerződés miatt, illetve téves átutalás miatti visszautalás.

A minimális tőkéjű társaság megalakulását követően kiemelkedő forgalmat bonyolít, nagy összegű hitelt kap más banktól.

A társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok egyenkénti, vagy teljes összege egyébként is gyanúsan magas.

Napon belül nyújtott folyószámla-hitel, melyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményező társaság bankszámlájára.

 

 

4.) Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciók felhasználásával

 

A befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen.

Készpénzért nagyobb értékű értékpapír-mennyiség vásárlása, vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt.

Értékpapírok vétele, eladása, birtokban tartása indokolatlanul, illetve szokatlan körülmények között, pl. az eladást a cég anyagi helyzete nem indokolja.

Olyan illikvid értékpapírok vétele-eladása, amely esetében nincs kialakult piaci árfolyam, illetve az, publikus forrásból nem vagy nehezen megszerezhető, és a tranzakció vagy tranzakció sorozat az ügyfél profiljába nem illeszkedik.

Olyan származékos ügyletekre adott megbízás, mely esetében az ügyfél, jellemzően ugyanazzal az ellenoldalú megbízói körrel szemben, folyamatosan csak nyereséget vagy csak veszteséget realizál.

Komplex, sok számlát és társaságot érintő, az Ügyfél profiljába nem illő tranzakció kezdeményezése, mely esetében az ügyletsorozatba értékpapírokkal kapcsolatos megbízás is megjelenik.

Rendszeres ügyleti megbízás veszteséges ügyletekre, főleg akkor, ha erre a kapcsolattartó kifejezetten felhívja az Ügyfél figyelmét.

Kiemelkedő nagyságrendben, készpénz befizetéssel kezdeményezett ügyleti megbízások adása.

Több, egymással kapcsolatba hozható Ügyfél (általában gazdasági társaság) által kezdeményezett, összefüggő ügyleti megbízás adása, keresztkötések bonyolítása.

Ugyanazon Ügyfél által indokolatlanul vezetett több értékpapírszámla, melyeken egyenként nem mutatható ki kiemelkedő forgalom, viszont összességében a befektetett összeg jelentős.

Ügyfél, aki indokolatlanul nagy összegű – mennyiségű – fizikai értékpapírral rendelkezik, annak ellenére, hogy annak elektronikus tárolására lehetősége lenne.

Eladásokat követően a bevétel felvétele, vagy átutaltatása, majd ezt követően hasonló, vagy még nagyobb volumenű ügyleti megbízás adása újabb befizetést követően.

 

 

5.) Pénzmosás hitelügyleteken keresztül

 

Ügyfelek, akik problémás hiteleiket hirtelen vissza­fizetik.

Biztosíték ellenében kölcsön kérése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az Ügyfél vagyoni helyzetének.

Finanszírozás kérése pénzintézettől, amikor nem ismert az Ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása.

Kölcsön igénylése olyan esetben, amikor az Ügyfél más számláin jelentősebb felhasználható összeg van.

Kölcsönből eredő pénzösszegek oly módon történő felhasználása, amely nem összeegyeztethető a kölcsön kinyilvánított céljával.

Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy off-shore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem.

Az Ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az Ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását.

Az Ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja.

Az Ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja.

Az Ügyfél off-shore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez.

A kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják.

Az Ügyfél váratlanul – a bank által nem érzékelt gazdasági előzmény nélkül a hitelt, annak nagy részét visszafizeti.

Olyan személy fizeti vissza a hitelt, akivel az Ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata.

 

 

6.) Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával

 

Olyan cégek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek központja kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos országban van.

Az Ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethető nagy egyenlegek tartása, majd átutalása külföldre.

Olyan Ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illető országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér.

Gyanús az Ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az Ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér.

Off-shore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy nagy legális pénzintézet nevéhez.

Gyakori, vagy nagy összegű fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett off-shore intézmény, és ezek nem egyeztethetők össze az Ügyfél ismert vállalkozásával.

Az Ügyfél átutalásokat küld és fogad (adóparadicsomnak minősülő országokba, országokból), különösen, ha ezen átutalásoknak nincs szemmel látható üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem egyeztethetők össze az Ügyfél vállalkozásával vagy múltjával. Tipikus ilyen eset, amikor off-shore viszontbiztosító ügynöki jutalék címen utal magánszemély részére nagyobb összeget.

Rendszeresen ismétlődő átutalások természetes személy bankszámlájáról (számlákról) adóparadicsomnak minősülő országokba.

Az Ügyfél éppen a bejelentési érték-küszöb alatt maradó összegeket, vagy számos bankot érintő bejövő átutalásokat fogad vagy ilyen kimenő átutalásokat végez, de e tranzakciók nem hozhatók összefüggésbe tevékenységével, történetével.

 

 

7.) Elégtelen, vagy gyanús információ

 

Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.

Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor számlát nyit, vagy meghatározott küszöb fölött készpénz-helyettesítő eszközöket vásárol.

Olyan Ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván számlát nyitni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a bank a számlanyitáshoz igényel.

A lehetséges kölcsönfelvevő vonakodik attól, vagy megtagadja azt, hogy meghatározza a kölcsön célját vagy a visszafizetés forrását, vagy kérdéses célt és/vagy forrást jelöl meg.

Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a bank nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.

A lehetséges Ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni.

Olyan személy, aki nem tünteti fel múltbeli vagy jelenlegi munkaviszonyát a kölcsönkérelmen.

 

 

8.)  Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek

 

A bank, vagy a fiók helyétől távoli címen lévő Ügyfél részére vezetett számla, főleg, ha közelebbi fiók is elérhető lenne, és nincs logikus magyarázat a távolabbi fiók választására.

Olyan számla vagy Ügyfél, akinél/amelynél gyakran vannak nagy összegű pénzletétek olyan pénzszalagba csomagolva, amelyeket más bankok bélyegeztek le.

A számlavezető Ügyfél szinte soha nem jön be a pénzintézetbe, hanem számos futárja van, aki beteszi a pénzt a számlára.

Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos banki tevékenység módszereitől.

Ügyfél kockázatvállalása szokásaitól eltérő módon hirtelen megnő.

 

 

9.) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek

 

Az Ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

A személy készpénzt visz a pénzügyi intézetbe, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

Az Ügyfél sok betétet helyez el az azonosítási értékhatár alatt egyetlen számlára rövid időközönként, vagy a nagy betéteket felosztja több számla között, a kötelező jelentés benyújtásának elkerülése érdekében.

Olyan Ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy bankalkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

 

10.) Pénzmosás életbiztosítás használatával

 

Akár magánszemély, akár jogi személy esetében rendkívüli befizetések / kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

Ügyfél profiljába nem illő, jelentős összegű pénzbefizetés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén.

Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

Ügyfél profiljába nem illő befizetések, kivonások.

Szolgáltatás igénybe vétele általános szokásostól eltérő formában.

Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.

Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor szerződést köt.

Olyan Ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a biztosító a szerződéskötéshez igényel.

Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.

Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos biztosítási tevékenység módszereitől.

Az Ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerződést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, eláll a szerződéskötéstől, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

Az Ügyfél pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

Az Ügyfél sok szerződést köt az azonosítási értékhatár alatt.

Olyan Ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

 

 

 

11.) Pénzmosás pénzváltás használatával

 

Szokatlanul nagy összeg birtoklása, ha az nem egyeztethető össze az Ügyfél megjelenésével, viselkedésével.

Rendszeres, nagy összegű pénzváltás.

Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben nagy összegű váltást hajtanak végre.

Egymást követő tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

Ritkán használt valutanemek nagy összegű, vagy rendszeres váltása.

Ügyfél, aki vonakodik azonosságát igazolni.

Az Ügyfél megkísérli, hogy váltást kezdeményezzen az értékhatár felett, de amikor tájékoztatják az átvilágítási kötelezettségről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

Kis címletű valuta váltása nagyobb címletre, vagy eladása, esetleg más valutanem egyidejű vásárlása.

 

 

 

12.) Pénzmosás zálogtevékenységen keresztül

 

Ügyfelek, akik záloghiteleiket hirtelen visszafizetik.

Ügyfelek, akik rendszeresen nagymennyiségű zálogtárgyat helyeznek zálogba, amelyek összességében kisebb értéket képviselnek, de együttesen nagyobb értékűek és jellemzően nem váltják ki azokat.

Ügyfelek, akik megjelenése azt indokolja, hogy a zálogba adott tárgy nem az ő tulajdonukat képezi.

Az Ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás gyanús ügyletbe keveredett.

Az Ügyfél ruházata, vagy viselkedése nem illeszkedik a zálogba adott tárgy minőségéhez.

Az Ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettől.

Az Ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy megtagadja a kölcsön céljának feltárását.

Az Ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja.

Az Ügyfél a 4. sz. mellékletben felsorolt államban tartja székhelyét, vagy a felsorolt országok egyikében lakik.

Más személy próbálja kiváltani a jelentős értékű zálogtárgyat, amire nincs elfogadható magyarázat.

 

13.) Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók

 

A terroristák viselkedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása.

 

A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek.

 

Gyanút kelthet például, ha külföldi állampolgárságú Ügyfél számlanyitáskor nem csak egy vagy kettő, hanem több bankkártyát is igényel. A megnyitást követően hosszú idő – ez lehet akár több hónap is – telik el, míg a számlára átutalás vagy pénztári befizetés érkezik, melyet rövid időn belül a kártyák felhasználásával ATM-eken keresztül készpénzben felvesznek. Ezt követően a számlán ismét hosszabb ideig nem történik mozgás, majd a folyamat megismétlődik.

Gyanúra adhat okot az is, ha több személy az életbiztosítási kötvényét felmondva, annak összegét ugyanannak a személynek kéri kifizetni.

 

 

  1. sz. melléklet

 

AZONOSÍTÁSI ADATLAP – KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI!

a 2007. évi CXXXVI. tv. 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

 

A természetes személy adatai (A megfelelő rubrikákba X-et kell tenni, dőlt betű-opcionális):

családi és utónév:
születési név1:
állampolgárság: magyar: egyéb:
lakcím:
azonosító okmány típusa Személy-azonosító igazolvány Lakcím-igazolvány Vezetői engedély Útlevél Személyi Azonosítót Igazoló Hatósági Igazolvány Egyéb
Egyéb okmány megnevezése
száma(i) sorrendben:
születési hely/idő: év nap
anyja neve:
Tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el igen nem
Az ügyfél azonosítására az ügyfél írásbeli nyilatkozatának mellőzésével került sor a Pmt. 8/A. § (2) bekezdésének megfelelően. igen nem

1: Előző név, leánykori név

 

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (e. vállalkozónál is ki kell tölteni)

Név, rövidített név:
Székhely / mo-i. fióktelep címe:1
Cgj./határozati, nyilvántartási szám:
Fő tevékenységi kör:
Képviseletre jog. neve, beosztása:
Kézb. mb. azonosításra alk. adatai:

1: külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe:

 

Az adatokat rögzítette:

 


 

 

Külföldi lakóhellyel rendelkező Ügyfél nyilatkozata

Kijelentem, hogy nem vagyok politikai közszereplő (jelölje X-el)
Kijelentem, hogy politikai közszereplő vagyok (Írja be a lenti kategória kódját)

 

2a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár,
2b) az országgyűlési képviselő
2c) a Kúria, az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs
2d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja
2e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai
2f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja
3) Az 1) pontokban említett személy közeli hozzátartozója, azaz a Ptk. 8:1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs
4a) bármely természetes személy, aki a 2) pontokban említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll
4b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre

 

Eszközök forrása:

 

 

 

Dátum:

 

 

………….……………………………………………….

aláírás

 

 

ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA (8.§) – TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL TÖLTI KI!

 

Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője)* büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy

1.) természetes személyként saját magam nevében járok el.*

2.) természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében járok el:*

3.) meghatalmazottként, rendelkezésre jogosultként, képviselőként az alábbi személy(ek) nevében járok el*:

 

1: 1:
2: 2:
3: 3:
4: 5: 6: 4: 5: 6:
7: 7:
8: 8:
9: 9:
10: 10:
11: 11:
12: 12:
1: 1:
2 2:
3: 3:
4: 5: 6: 4: 5: 6:
7: 7:
8: 8:
9: 9:
10: 10:
11: 11:
12: 12:

*: A megfelelő rész aláhúzandó vagy kihúzandó.

 

1: Családi és utónév

2: Születési név, ha különbözik

3: Lakcím

4: Állampolgárság

5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

=====================

7: Azonosító okmány típusa

8: Azonosító okmány száma

9: Magyarországi tartózkodási hely (kizárólag külföldi állampolgár esetén)

10: Születési hely, idő

11: Anyja neve

12: Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e – jelölje X-elDőlt betűvel szerepelnek a Pmt. 8. § (4)-(5) bekezdés szerinti adatok

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a Szolgáltatónak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

 

Dátum:

 

………….……………………………………………….

aláírás


ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA (8.§) – JOGI SZEMÉLY VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZET ÜGYFÉL TÖLTI KI!

 

Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője) büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam képviselt jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa(i) az alábbi személy(ek):

 

1: 1:
2: 2:
3: 3:
4: 5: 6: 4: 5: 6:
7: 7:
8: 8:
9: 9:
10: 10:
11: 11:
12. 12.
1: 1:
2 2:
3: 3:
4: 5: 6: 4: 5: 6:
7: 7:
8: 8:
9: 9:
10: 10:
11: 11:
12. 12.

 

1: Családi és utónév

2: Születési név, ha különbözik

3: Lakcím

4: Állampolgárság

5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

=====================

7: Azonosító okmány típusa

8: Azonosító okmány száma

9: Magyarországi tartózkodási hely (kizárólag külföldi állampolgár esetén)

10: Születési hely, idő

11: Anyja neve

  1. Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e – jelölje X-el

 

Dőlt betűvel szerepelnek a Pmt. 8. § (4)-(5) bekezdés szerinti adatok

 

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a szolgáltatónak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

 

Dátum:

 

………….……………………………………………….

aláírás


 

  1. sz. melléklet

 

Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozás gyanújára utaló körülményről

 

  1. A bejelentő biztosító neve, címe, közvetlen telefonszáma:

FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

székhely: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u 2. II. em. 3.

cégjegyzékszám: Cg. 04-09-002239

telefonszám: +36/66/445-604

 

1.1. A tranzakciót észlelő fiók (egység) megnevezése, címe (Ha nem azonos „1”-gyel):

1.2. A tranzakcióban érintett további fiókok, egységek megnevezése, címe és telefonszáma

1.3. A szolgáltatói észlelés dátuma és időpontja

1.4. A szolgáltatói bejelentés dátuma és időpontja

1.5. Az ugyanerre az ügyre (ügyfélre) vonatkozó előző bejelentések iktatószámai, dátumai (ha volt):

1.6. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, telefonszáma:

Gonda József, ügyvezető

Elérhetőségi cím:  5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. em. 3.

Telefonszám: +36/66/445-604

Mobil: + 36/20/359-6817

 

  1. A Szolgáltatónál a tranzakciót folytató ügyfél azonosító adatai (a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, illetve, ha rendelkezésre áll, akkor a (3) bekezdésében foglalt adatok).

 

2.1. Rendelkezésre áll az összes azonosító adat az ügyfélről: Igen / Nem

2.2. Szerepel-e más pénzügyi szervezet az ügyben? Ha igen, akkor a pénzügyi szervezetek adatai:

Itt kell feltüntetni azt a személyt is – feltéve, ha van ilyen – akinek a részére a tranzakciót lefolytatják.

 

  1. A tranzakció leírása

3.1. A tranzakcióban résztvevő biztosítások (ügyfél és kedvezményezett) típusa(i) és adata(i)

3.2. A tranzakcióban szereplő biztosítási összeg (ek) és azok teljes értéke, ha több összeg

3.3. A tranzakció(k) leírása (biztosítás kérése, befizetés, stb.)

3.4. A pénzmosásra utaló adat, tény, vagy körülmény (pénzmosás gyanúja) leírása.

<Itt kell leírni azt, hogy az ügyfél miért vált gyanússá, miért szokatlan a tranzakció, amit végzett, miért jelentették be>

3.5. A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény (pénzmosás gyanúja) leírását alátámasztó dokumentumok (amennyiben rendelkezésre áll.

 

  1. Más, a fentiekben nem ismertetett, pénzmosásra utaló körülmények

 

  1. A Szolgáltató által tett intézkedések.

 

Ha szükséges, célszerű az érintett ügyfelek teljes biztosítási történetét (az eddig kötött biztosítások adatai és a kifizetett összegek), kötvények másolatát, ajánlatok másolatát, egyéb részletes leírásokat, megjegyzéseket, feljegyzéseket mellékelni, ha rendelkezik vele a Szolgáltató.

 


  1. sz. melléklet

 

A pénzügyi információs egységként működő hatóság:

 

NAV Központi Hivatala

Pénzmosás Elleni Információs Iroda

 

Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42.

Postafiók: 1300 Budapest, Pf.: 307

Telefon: 06 -1/430-9466

Kapcsolattartó szolgálat 06-30/516-5662 (kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára)

Fax: 06 – 1/430-9305E – mail: fiu@nav.gov.hu

Honlap: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/peii

 

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségei

 

Az Európai Unió szankciós listája elérhető a:

http://eeas.europa.eu/cfsp/sanctions/consol-list_en.htm

címen.

 

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái elérhetőek a:

http://www.un.org/sc/committees/

címen.

 

Az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalának (Office of Foreign Assets Control, OFAC) szankciós listái elérhetőek a:

http://www.treasury.gov/resource-center/sanctions/SDN-List/Pages/default.aspx

címen.

 

Fegyverembargók és kettős felhasználású termékek, illetve nem kettős felhasználású termékek export- és importtilalma

 

A haditechnikai eszközök és kettős felhasználású termékek kereskedelme engedélyhez kötött tevékenység Magyarországon is. A haditechnikai eszközök és kettős felhasználású termékek kereskedelmére, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó korlátozások végrehajtásáért Magyarországon a következő szerv felel:

 

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH)

Hadiipari és Exportellenőrzési Hatóság

Cím: 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39.

Postafiók: 1534 Budapest, Pf. 919.

Telefonszám: (+36-1-)458-5800

Honlap: www.mkeh.gov.hu

http://www.mkeh.gov.hu/haditechnika/kettos_felhasznalasu
5. sz. melléklet

 

 

A FOSTER Biztosítási Alkusz Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. em. 3.; cégjegyzékszám: Cg. 04-09-002239) szolgáltatónál a pénzügyi információs egységet működtető hatóságnak történő bejelentésre kijelölt személy, illetve helyettese.

Neve:                          Gonda József             Helyettes neve:           Fazekas István

Beosztása:                   ügyvezető                   Beosztása:                   ügyvezető

Telefonszáma:            +36/66/445-604          Telefonszáma:            +36/66/445-604

+36/20/359-6817                                          +36/20/977-9008

 

 

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésével megbízott személy:

Neve:                          Fazekas István

Beosztása:               ügyvezető

Telefonszáma:             +36/66/445-604

+36/20/977-9008

 

 

A szabályzat aktualizálásért felelős személy:

Neve:                     Gonda József

Beosztása:               ügyvezető

Telefonszáma:            +36/66/445-604

+36/20/359-6817

 


  1. sz. melléklet

Bejelentés vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedés alapján

 

  • A bejelentésre kötelezett érintett szolgáltató szervezet, egység neve, címe, telefonszáma:

FOSTER Biztosítási Alkusz Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. em. 3.; cégjegyzékszám: Cg. 04-09-002239; telefonszám: +36/66/445-604)

  • A pénzeszköz, gazdasági erőforrás észlelésének időpontja:

 

  • A bejelentés időpontja:

 

  • A kijelölt személy neve, címe, beosztása, telefonszáma:

Gonda József, ügyvezető

Elérhetőségi cím:  5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. em. 3.

Telefonszám: +36/66/445-604

Mobil: + 36/20/359-6817

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának azonosító adatai

 

Az Ügyfél adatai

Születési családi neve:
Születési utóneve:
Házassági neve:
Születési helye:
Születési ideje:
Lakóhelye:
Tartózkodási helye:
Pénzügyi és vagyoni jogi intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus által közzétett egyéb azonosító adatai:

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint gazdasági erőforráson jogosultsággal rendelkező természetes személy adatai:

 

A rendelkezni jogosult természetes személy adatai

Születési családi neve:
Születési utóneve:
Házassági neve:
Születési helye:
Születési ideje:
Lakóhelye:
Tartózkodási helye:

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság adatai

 

A gazdasági társaság adatai

Neve:
Székhelye:
Magyarországi fióktelepe:

 

  1. Minden olyan egyéb adat, tény, körülmény, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a vagyoni és pénzügyi intézkedés alanyának vagyoni előnye származik

 

  1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás leírása:

 

Pénzeszköz értéke:
Pénzeszköz neme:
Pénzeszköz elhelyezésének módja:
Gazdasági erőforrás adatai
– tárgya:
– azonosításra alkalmas egyéb adatok:

 

 

 

 

4.      Panaszkezelési szabályzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FOSTER Biztosítási Alkusz Kft.

Panaszkezelési Szabályzata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatályos:        2016. február 26. napjától

 

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

 

  1. Preambulum

 

A FOSTER Biztosítási Alkusz Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u 2. II. em. 3.; cégjegyzékszám: Cg. 04-09-002239) – a továbbiakban: „Társaság” – a tevékenységére, magatartására vagy mulasztására vonatkozó panaszok hatékony, átlátható és gyors kezelésének érdekében – a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelve – az alábbi panaszkezelési szabályzatot vezeti be.

 

  1. Fogalmak

 

Panasz: az Ügyfél által közölt, a Társaság üzleti tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogás. A panasz lehet a Társaság általi, nem szerződés szerinti teljesítéshez, szolgáltatáshoz vagy a szolgáltatással összefüggő tevékenységéhez kapcsolódó konkrét bejelentés, reklamáció, melyben az Ügyfél vagy a képviseletében eljáró személy a Társaság tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával kapcsolatos kritikát, észrevételt, fogalmaz meg, illetve az Ügyfél a Társaság tudomására hozza elégedetlenségét és kívánságát a megoldásra vonatkozóan. Panaszt tenni lehet szóban (személyesen vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton vagy telefaxon megküldött levélben, elektronikus levélben).

 

NEM minősül panasznak

  • Az Ügyfél által a Társasághoz benyújtott olyan kérelem, amely általános tájékoztatás-, vélemény- vagy állásfoglalás kérésére irányul.
  • Minden olyan kifogás és észrevétel, amelyben az Ügyfél a Társaság eljárását nem valamely konkrét szolgáltatással, hanem egyéb, a szolgáltatással összefüggő tevékenységével vagy a Társaság működésével kapcsolatban kifogásolja.
  • Az Ügyfél adataiban bekövetkezett változás kapcsán előterjesztett adatmódosítási igények.
  • Helytelenül rögzített adatok kijavítása céljából előterjesztett kérelem, amely a szerződés lényeges feltételeit (díj, biztosítási fedezet) nem érinti.
  • Azok a kérelmek, amelyek nem a Társaság, hanem valamely biztosító nem jog- vagy szerződésszerű teljesítése miatt terjeszt elő az Ügyfél.

 

Ügyfél: Az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a pénzügyi szervezet magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton vagy telefaxon, elektronikus levélben) közli vagy közölte.

 

A panasz törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján is benyújtható, mely esetben a Társaság vizsgálja a benyújtási jogosultságot, amelyet a benyújtó a személyének azonosítására alkalmas iratok és/vagy adatok bemutatásával/megadásával, illetve meghatalmazással igazol. A panasz jegyzőkönyvben történő rögzítése esetén a panaszos Ügyfél neve mellett fel kell tüntetni az Ügyfél – törvényes, illetve meghatalmazotti – képviselőjeként eljáró, panaszbenyújtó természetes személy nevét is (pl. vállalkozás törvényes képviselője, természetes személy meghatalmazottja, stb.).

Amennyiben az Ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

 

III.      Alapelvek

 

  • A panaszokat beérkezésük sorrendjében kell kivizsgálni és elintézni. A Társaság ügyvezetője kivételt tehet e szabály alól és a panasz soron kívüli kivizsgálását és elintézését rendelheti el abban az esetben, ha az érintett ügyben a beérkezési sorrend betartása az Ügyfél jogainak, illetve jogos érdekeinek jelentős sérelmével járna.

 

  • A panasz alapján tett intézkedéseket olyan módon kell dokumentálni, hogy abból egyértelműen ellenőrizhető legyen az elintézés módja, annak időpontja, az eljáró ügyintéző neve.

 

  • A Társaság az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az Ügyfélnek.

 

  • A Társaság a panaszt és az arra adott választ legalább 3 évig megőrzi, és azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: „MNB”) kérésére bemutatja.

 

  • A Társaság együttműködik az Ügyfelekkel a panasztételt megelőzően, a teljes panaszkezelési eljárás folyamán és a válaszadást követően.

 

  • A Társaság a panaszkezelési eljárása során az Ügyfelek szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének jogszabályban rögzített általános kereteit szem előtt tartva jár el.

 

  • A Társaság a panaszkezelési eljárást megelőzően és az eljárás egésze alatt fokozottan biztosítja a közérthetőséget, az átláthatóságot, valamint a kiszámíthatóságot.

 

  1. A szabályzat hatálya

 

A szabályzat hatálya kiterjed a Társaságra, annak valamennyi munkatársára, valamint a panaszt tevő személyre.

 

  1. A panasztétel lehetséges módjai

 

  1. Szóbeli

 

  1. a) Személyesen

 

Panaszügyintézés helye: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. A. lh. II: e. 3.

Nyitva tartás:               Hétfő – péntek:                       8.00 – 16.30

 

A személyesen közölt szóbeli panaszról a Társaság jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát az Ügyfélnek átadja.

 


  1. b) Telefonon

 

Telefonszám: (+36-66) 445 – 604

Hívásfogadási idő:      Hétfő, szerda, csütörtök, péntek                                .00 – 16.00

Kedd                                                            8.00 – 20:00

 

Telefonon közölt szóbeli panasz esetén, amennyiben a szóbeli panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Társaság a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel és azt az Ügyfél panasz közlését követő 30 napon belül megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

 

  1. Írásban

 

  1. a) Személyesen vagy más által átadott irat útján

 

Panaszügyintézés helye:         5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. A. lh. II: e. 3.

Nyitva tartás:                          hétfő – péntek: 8.00 – 16.00

 

  1. b) Postai úton

 

Levélcím:        Foster Biztosítási Alkusz Kft 5601 Békéscsaba, Pf.: 235.

 

  1. c) Telefaxon

 

Faxszám:         (+36-66) 321-352

 

  1. d) Elektronikus levélben

 

E-mail cím:      panasz@fosterkft.hu

 

  1. A panasz kivizsgálása

 

  • A panasz kivizsgálása térítésmentes, azért külön díj nem számolható fel. A panasz kivizsgálása az összes vonatkozó körülmény figyelembevételével történik.

 

  • A szóbeli – ideértve a személyesen és telefonon tett panaszt a Társaság – lehetőség szerint – azonnal megvizsgálja, és orvosolja. A Társaság a telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli, az ügyfélszolgálati ügyintéző élőhangos bejelentkezése érdekében úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Társaság jegyzőkönyvet vesz fel.

 

  • Telefonon közölt szóbeli panasz esetén a Társaság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy panaszáról hangfelvétel készül, amelyet a Társaság 5 (öt) évig megőriz.

 

  • A Telefonon közölt panaszok fogadásának a Társaság hangfelvétel rögzítésével is eleget tehet. Ebben az esetben az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon érdemi panaszkezelés céljából a Társaság rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást egy évig meg kell őrizni.
  • A Társaság az Ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatásának lehetőségét, továbbá térítésmentesen az Ügyfél rendelkezésre bocsátja a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

 

  • Amennyiben az Ügyfél a szóbeli panaszának a Társaság általi kezelésével nem ért egyet, a Társaság a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az Ügyfélnek át kell adni, telefonon közölt szóbeli panasz esetén pedig a panaszra adott, indokolással ellátott válasszal együtt az Ügyfélnek a panasz közlését követő 30 naptári napon belül meg kell küldeni.

 

  • A jegyzőkönyv legalább az alábbiakat tartalmazza:
  1. az Ügyfél neve,
  2. az Ügyfél lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe,
  3. a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
  4. az Ügyfél panaszának részletes leírása, a panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével, annak érdekében, hogy az Ügyfél panaszában foglalt valamennyi kifogás teljes körűen kivizsgálásra kerüljön,
  5. a panasszal érintett szerződés száma, ügytől függően ügyfélszám, illetve egyéb ügyfélazonosító,
  6. az Ügyfél által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
  7. amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, – a telefonon közölt szóbeli panasz kivételével – a jegyzőkönyvet felvevő személy és az Ügyfél aláírása,
  8. a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje és
  9. a Társaság neve és címe.

 

  • Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontot a panasz közlését követő 30 naptári napon belül kell megküldeni az Ügyfélnek.

 

  • A panasz kivizsgálásra elsősorban az Ügyvezetés jogosult és köteles. Amennyiben a Társaság bármely munkatársa részére panasz-bejelentés érkezik, köteles azt haladéktalanul az Ügyvezetés részére továbbítani.

 

  • A VI/9. pont szabálya alól kivételt képez, ha a panaszt közvetlenül a panasszal érintett ügyben érdemben eljárt munkatárs részére jelentik be, és e munkatárs a megalapozott panasz alapján a probléma megoldására alkalmas intézkedésre jogosult és képes. Ebben az esetben a panasz beérkezéséről, a panasz alapján tett intézkedésről haladéktalanul tájékoztatni köteles az Ügyvezetést.

 

  • Az Ügyvezetés a beérkező panasz kivizsgálása során megkeresi az ügyben eljárt munkatársat, szükség szerint az érintett biztosítót, beszerzi az ügyre vonatkozó dokumentumokat, adatokat, információkat.

 

  • Az Ügyvezetés az információk beszerzését követően dönt a panasz megalapozottságáról és a szükséges intézkedések megtételéről.

 

  • A panasz alapján megtett intézkedésről minden esetben tájékoztatni kell a panaszt bejelentő ügyfelet.

 

  • A Társaság az Ügyfél kérésére a panasz benyújtásához formanyomtatványt bocsát az Ügyfél rendelkezésére. A panaszbejelentő lap jelen szabályzat 1. számú mellékletét képezi.

 

VII. A panasszal kapcsolatos adatkezelés szabályai

 

  • Valamennyi panaszbejelentésnek tartalmaznia kell a panasszal érintett Ügyfél személyes adatait és az érintett szerződés azonosító adatait, melyek az alábbiak:
  1. az Ügyfél neve,
  2. szerződésszám, ügyfélszám, illetve egyéb ügyfélazonosító,
  3. lakcíme, székhelye, levelezési címe,
  4. telefonszáma,
  5. értesítés módja,
  6. panasszal érintett termék vagy szolgáltatás,
  7. panasz leírása, oka,
  8. az Ügyfél igénye,
  9. a panasz alátámasztásához szükséges, az Ügyfél birtokában lévő olyan dokumentumok másolata, amely a Társaságnál nem áll rendelkezésre,
  10. meghatalmazott útján eljáró Ügyfél esetében érvényes meghatalmazás és
  11. a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.

 

  • A Társaság a panaszt benyújtó Ügyfél adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli.

 

VIII.  Panaszkezeléshez fűződő tájékoztatási kötelezettség, jogorvoslat

 

  • Amennyiben az Ügyfél a bejelentésre kapott válasszal nem ért egyet, esetleg új információval vagy dokumentációval rendelkezik, kérheti a Társaságtól az V/1. pontban megjelölt elérhetőségek valamelyikén a korábbi panasz, illetve az arra adott válasz felülvizsgálatát. Ebben az esetben a Társaság ismét megvizsgálja az Ügyfél panaszát, és a megkeresést új panaszként kezeli.

 

  • A Társaság a panasz elutasítása esetén válaszában tájékoztatja a fogyasztónak minősülő Ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

 

Pénzügyi Békéltető Testület:

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélezési cím: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf.:172.
Telefon: +36-40-203-776

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

 

Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ:

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777

Telefon: 06-40-203-776

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

 

A Társaság arról is tájékoztatja a fogyasztónak minősülő Ügyfelet, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot a Pénzügyi Békéltatő Testület által hozott határozatok kapcsán.

 

A fogyasztónak minősülő Ügyfél a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén is jogosult a fenti jogorvoslati lehetőségek igénybe vételére.

 

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő Ügyfél bírósághoz fordulhat.

 

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő Ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy kérelmére a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló kérelem nyomtatvány megküldését igényelheti.

 

  1. A panasz nyilvántartása

 

  • A panaszokról, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről a Társaság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
    1. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
    2. a panasz benyújtásának időpontját,
    3. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
    4. az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
    5. a panaszra adott válaszlevél postára adásának dátumát.

 

  1. Egyéb rendelkezések

 

  • A panaszügy kivizsgálása során vétkesnek bizonyuló munkatárssal szemben az ügyvezető, mint a munkáltatói jogok gyakorlója a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott módon vizsgálatot indíthat és érvényesítheti a jogszabályokban előírt jogkövetkezményeket.

 

  • Amennyiben a Társaság a lefolytatott vizsgálat eredményeként az Ügyfél panaszának – a hatályos jogszabályok alapján – nem ad helyt, az Ügyvezetőnek, az ügyfél-elégedettség céljára, illetve az eset összes körülményére is figyelemmel lehetősége van méltányossági alapon az Ügyfél számára kedvező döntést hozni.

 

  • A jelen szabályzatot a Társaság Ügyvezetése köteles ismertetni a munkatársakkal.

 

  • A jelen szabályzat rendelkezéseinek megváltoztatására kizárólag a Társaság Ügyvezetése jogosult.

 

  • A panaszügyekre vonatkozó szabályok nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, vagy más normával. Semmisnek kell tekinteni a szabályzatnak azt a rendelkezését, mely e feltételnek nem tesz eleget.

 

 

  1. A szabályzat hatályba lépése

 

A jelen szabályzat 2016. február 26. napjától hatályos.

 

Békéscsaba, 2016. február 25.

 

 

……………………………………………

Ügyvezető

 

Melléklet:

  • Panasz bejelentésére szolgáló formanyomtatvány (1. számú melléklet)

 

 

 

5.      Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

 

 

 

Foster Biztosítási Alkusz Kft

 

Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadva: 2012. június 26. napján

Hatályos: 2012. július 1-jétől

Módosítva: –

 

 

Alkalmazás: A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépését követően végzett adatkezelésre kell alkalmazni.

 


Preambulum

 

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (a továbbiakban: „Szövetség”) számára kiemelt fontosságú cél a tag alkuszok természetes személy ügyfelei által rendelkezésre bocsátott személyes adatok védelme, az ügyfelek információs önrendelkezési jogának biztosítása.

 

Ennek megfelelően a Szövetség a természetes személy ügyfelek magánszférájának tiszteletben tartása, a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályokban foglaltaknak való megfelelés és az adatok megfelelő szintű kezelése, védelme érdekében ajánlja tagjai számára a jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Mintaszabályzatot (a továbbiakban “Szabályzat”).

 

A Szabályzat kialakítása során a Szövetség az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény előírásait vette figyelembe.

 

A Szabályzat az azt beiktató tag alkuszok (a továbbiakban: Alkusz) minden vezetőjére, alkalmazottjára és alvállalkozójára vonatkozik, akik az Alkusz nevében vagy érdekében adatkezelést végeznek, vagy munkakörük, feladatkörük azzal összefüggésbe hozható. Az Alkusz vezetője felelősséggel tartozik a Szabályzatban leírtak betartatásáért.

 

–––––––––––––––––––––––––

 

  1. A szabályzat célja, tárgyi és személyi hatálya

 

1.1.      A Szabályzat célja, hogy az Alkusz által végzett adatkezelésre vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával, bevezetésével biztosítsa az Alkusznál vezetett nyilvántartások működésének törvényességét, valamint az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, továbbá akadályozza meg az adatokhoz való illetéktelen hozzáférést, az adatok jogtalan megváltoztatását valamint jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát.

 

1.2.      A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden olyan, az Alkusz által végzett vagy végeztetett adatkezelésre és adatfeldolgozásra, amely a vele kapcsolatba kerülő, természetes személy ügyfél (a továbbiakban: Adatalany) személyes adataira vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt manuális módon, avagy teljesen vagy részben automatizált eszközzel végzi (k).

 

Személyes adat minden az Adatalany azonosítására alkalmas, vele összefüggésbe hozható adat, így személyes adatnak minősül különösen – de nem kizárólag – az Adatalany:

(i)            neve, lakcíme, levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, személyi igazolvány száma, adóazonosító jele; továbbá

(ii)           az egy vagy több fizikai, fiziológiai, gazdasági, vagy szociális azonosságára jellemző ismeret (pl. ügyfélprofil adatok).

A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az Adatalannyal helyreállítható. Az Adatalannyal akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az Alkusz rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. A személyes adat törlésével az adat és az Adatalany közötti kapcsolat helyreállítása többé már nem lehetséges.

 

1.3.      A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Alkuszra, továbbá az Alkusz valamennyi szervezeti egységére, alkalmazottjára és alvállalkozójára, aki (k) az Alkusz nevében vagy érdekében adatkezelést végeznek, vagy munkakörük, feladatkörük azzal összefüggésbe hozható. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed továbbá az adatfeldolgozóra is (ld. 6. pont), aki, vagy amely az Alkusszal kötött szerződése alapján adatok feldolgozását végzi.

 

1.4.      Az Alkusz vezetője felelősséggel tartozik a Szabályzatban előírt adat- és információvédelmi szabályok betartásáért és betartatásáért.

 

  1. Kapcsolat egyéb szabályzatokkal

 

2.1.      A jelen Szabályzatot – amennyiben az Alkusz az alábbi, vagy azzal, egyenértékű szabályzattal rendelkezik – a következő szabályzatokkal együtt javasolt alkalmazni és értelmezni:

Dokumentum és Iratkezelési Szabályzat,

Informatikai Biztonsági Szabályzat.

 

2.2.      Amennyiben a jelen Szabályzatban foglalt valamely rendelkezés ellentétes az Alkusz által alkalmazott más belső szabályzatban foglaltakkal, a jelen Szabályzat rendelkezése irányadó.

 

  1. Az adatkezelés elvei

 

Az Alkusz köteles az alábbi alapelveket betartani, illetőleg az adatkezelésben érintett minden alkalmazottal és alvállalkozóval, munkájukkal összefüggésben folyamatosan betartatni:

 

3.1.      Az Adatgyűjtés Tisztességének Elve

Az Adatalany magánszféráját tiszteletben kell tartani. Ennek megfelelően az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

 

3.2.      Az Adatkezelés Célhoz Kötöttségének Elve

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.

 

Tilos az olyan személyes adat gyűjtése, felvétele, nyilvántartása, amelyre nincs szükség, azonban az Alkusz megítélése szerint az valamely jövőbeli felhasználásra még jó lehet. Az ilyen készletező adatgyűjtés céltalan, azaz az adatgyűjtésnek nincs olyan meghatározott célja, amely valamely jog gyakorlásához vagy kötelezettség teljesítéséhez köthető lenne.

 

3.3.      Az Adatkezelés Korlátozásának Elve

A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és a biztosítási, illetve az alkuszi megbízási jogviszony fennállásának ideje alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve az alkuszi megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. Biztosítani kell, hogy az Adatalanyt csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

 

3.4.      Az Adatminőség Elve

Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét.

 

3.5.      A Nyilvánosság Elve

Az adatkezelés tényének, helyének és céljának, valamint az Alkusz által alkalmazott adatkezelési politikának nyilvánosnak kell lennie.

 

3.6.      A Személyes Részvétel Elve

Az Adatalany megismerheti a rá vonatkozó adatokat, továbbá bármikor kérheti azok helyesbítését, kiegészítését, törlését vagy zárolását.

 

  1. Az adatkezelés jogalapja

 

4.1.      Az Alkusz személyes adatot akkor jogosult kezelni, ha ahhoz az Adatalany hozzájárult, vagy azt törvény elrendeli.

 

Személyes adatnak minősül minden az Adatalany azonosításra alkalmas, vele összefüggésbe hozható adat. Személyes adatnak minősül tehát – többek között – az Adatalany:

(i)            neve, lakcíme, levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, személyi igazolvány száma, adóazonosító jele; továbbá

(ii)           az egy vagy több fizikai, fiziológiai, gazdasági, vagy szociális azonosságára jellemző ismeret (pl. ügyfélprofil adatok).

 

4.2.      Az Alkusz különleges adatot akkor jogosult kezelni, ha ahhoz az Adatalany írásban hozzájárult.

 

Különleges adatnak minősül:

(i)            az Adatalany egészségi állapotával összefüggő adat, ideértve a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adatot is;

(ii)           a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat; valamint

(iii)          a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az Adatalannyal kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat (együttesen: bűnügyi személyes adat).

 

4.3.      Személyes adat kivételesen az Adatalany hozzájárulása nélkül is kezelhető, feltéve, hogy a hozzájárulás beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése:

(a)        az Alkuszra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

(b)       az Alkusz vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

 

  1. Az adatbiztonság követelménye

 

5.1.      Az Alkusz köteles a személyes adatok gyűjtését, felvételét, rögzítését, rendszerezését, tárolását, megváltoztatását, felhasználását, lekérdezését, továbbítását, nyilvánosságra hozatalát, összehangolását vagy összekapcsolását, továbbá az adatok zárolását, törlését és megsemmisítését (együttesen: adatkezelési műveleteket) úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az biztosítsa az Adatalanyok magánszférájának védelmét.

 

5.2.      Az Alkusz, valamint tevékenységi körében az Alkusz által megbízott adatfeldolgozó (ld. 6. pont) köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek a törvényben előírt valamint e Szabályzatban foglaltadat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

 

5.3.      Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

 

Az Alkusz a számítógépen nyilvántartott adatok esetében az adatokhoz való hozzáférést jelszóvédelemmel köteles korlátozni és a hozzáférésre jogosult személyekről nyilvántartást vezetni. A számítógépes adatállományokról legalább egy példány biztonsági másolatot kell folyamatosan készíteni.

A papír alapú nyilvántartásokat az Alkusz köteles illetéktelenek elől elzárva tartani. A nyilvántartásokat megfelelően zárt helyiségben, az irattározási jogszabályok és belső előírások figyelembe vételével kell tárolni.

 

5.4.      A személyes adatok automatizált feldolgozása során az Alkusz és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel köteles biztosítani:

(a)        a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;

(b)       az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;

(c)        annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

(d)       annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;

(e)        a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és

(f)        azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

 

5.5.      Az Alkusznak és az általa megbízott adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lennie a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene.

 

  1. Az adatkezelés kiszervezése (az adatfeldolgozói szerződés)

 

6.1.      Az Alkusz jogosult az általa végzett adatkezelési műveletek (ld. 5.1. pont) egy részét kiszervezni. Az adatfeldolgozással csak olyan szervezet bízható meg, amely nem érdekelt a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben.

 

6.2.      Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelésre vonatkozó törvény és a jelen Szabályzat keretei között az Alkusz határozza meg. Az általa adott utasítások jogszerűségéért az Alkusz felel. Az Alkusz felel az adatfeldolgozó által az Adatalanynak okozott kárért is.

 

6.3.      Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozói szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(i)        az Alkusz és az adatfeldolgozó cégnevét és székhelyét;

(ii)       az adatfeldolgozói feladat pontos meghatározását, a feldolgozásra átadott nyilvántartás ás adatok körének meghatározását;

(iii)      az adatfeldolgozási tevékenység végzése során az adatfeldolgozó tudomására jutott személyes adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és az adatok titokban tartása érdekében teendő intézkedéseket;

(iv)      a szerződés teljesítésére és a megszűnése esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó rendelkezéseket;

(v)       az adatfeldolgozó hozzájárulását az adatfeldolgozói tevékenységnek az Alkusz, valamint az Alkusz Belső Adatvédelmi Felelőse által történő ellenőrzéshez;

(vi)      az adatfeldolgozó felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért és a harmadik személy irányába fennálló helytállási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket;

(vii)     az Alkusz részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét az adatfeldolgozó által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

 

6.4.      Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az Alkusz rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az Alkusz rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.

 

6.5.      Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót (alvállalkozót) nem vehet igénybe.

 

  1. Adattovábbítás

 

7.1.      Adattovábbítás belföldre

 

7.1.1.   Az Alkusz személyes adatot Magyarország területén belül és meghatározott harmadik személy részére akkor továbbíthat, ha ahhoz az Adatalany hozzájárult, vagy azt törvény megengedi.

 

7.1.2.   Az Alkusz az alábbi esetekben és szervezetek felé az Adatalany biztosítási titoknak is minősülő személyes adatait az Adatalany hozzájárulása nélkül is továbbíthatja:

(a)        a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének,

(b)       a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóságnak és ügyészségnek,

(c)        büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróságnak, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtónak,

(d)       a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatnak,

(e)        a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatalnak,

(f)        a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervnek,

(g)        a viszontbiztosítónak, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítóknak,

(h)       a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző adatfeldolgozónak,

(i)        a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosának,

(j)        a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak.

 

7.1.3.   Az EGT valamely tagállamába irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

 

Az Európai Gazdasági Térség Tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.

 

7.2.      Adattovábbítás külföldre

 

Személyes adat EGT-tagállamnak nem minősülő harmadik országban adatkezelést folytató meghatározott adatkezelő részére akkor továbbítható, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző meghatározott adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha ahhoz az Adatalany kifejezetten (írásban) hozzájárult.

 

7.3.      Az Adattovábbítási Nyilvántartás

 

7.3.1.   Az Alkusz az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az Adatalany tájékoztatása céljából köteles – mind a belföldre, mind a külföldre irányuló adattovábbítás esetén – adattovábbítási nyilvántartást vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás a következőket tartalmazza:

(i)        az Alkusz által kezelt személyes adatok továbbításának időpontját,

(ii)       az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, valamint

(iii)      a továbbított személyes adatok körének meghatározását.

 

7.3.2.   Az Adattovábbítási Nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 4.2. pont szerinti különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

 

  1. Az Adatalanyt megillető jogok biztosítása

 

8.1.      A tájékoztatáshoz való jog

 

8.1.1.   Az Adatalannyal az első kapcsolatfelvétel során közölni kell, hogy az adatkezelés önkéntes hozzájárulásán alapul, és részére egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adni az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az Adatalany adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is (ld. 8. és 9. pontokat).

 

8.1.2.   Az Adatalany kérelmére az Alkusz tájékoztatást ad az Adatalany általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az Adatalany személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

 

8.1.3.   Az Alkusz köteles a 8.1.2 pont szerinti kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az Adatalany erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az Alkuszhoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg (a költségtérítés mértéke az alkuszi megbízási szerződésben is rögzíthető). A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

 

8.1.4.   Az Adatalany tájékoztatása, valamint személyes adatainak helyesbítése (8.2. pont), törlése (8.3. pont) vagy zárolása (8.4. pont) csak akkor tagadható meg, ha azt törvény – az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából, beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is, továbbá az Adatalany vagy mások jogainak védelme érdekében – előírja.

 

8.1.5.   A tájékoztatás megtagadása esetén az Alkusz írásban közli az Adatalannyal, hogy a felvilágosítás megtagadására az adatvédelmi törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az Alkusz tájékoztatja az Adatalanyt a bírósági jogorvoslat (9.1. pont), továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről (10.2.1. pont). Az elutasított kérelmekről az Alkusz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot évente a tárgyévet követő év január 31-éig köteles írásban értesíteni.

 

8.2.      A személyes adat helyesbítése

 

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, az Alkusz köteles a személyes adatot helyesbíteni amennyiben a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésére áll.

 

8.3.      A személyes adat törlése

 

8.3.1.   Az Alkusz köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot:

(i)        amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy

(ii)       az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt (ide nem értve azon személyes adatot, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni), vagy

(iii)      amelynek kezeléséhez az Adatalany hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve

(iv) amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

8.3.2.   A telefonon történő panaszkezelés esetén az Alkusz és az Adatalany közötti telefonos kommunikációt rögzítő hangfelvételt a hangfelvétel elkészítését követő egy év leteltével törölni kell.

 

8.3.3.   A személyes adatot törölni kell továbbá, ha

(i)        azt az Adatalany kéri;

(ii)       a kezelt adat hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

(iii)      a személyes adat törlését a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte.

 

A személyes adat törlése alatt az adat oly módon történő felismerhetetlenné tételét kell érteni, hogy az adat helyreállítása többé ne legyen lehetséges. Ennek során a számítógépes adathordozón levő adatokat helyreállíthatatlanul le kell törölni, a papír alapú, személyes adatokat tartalmazó listákat pedig ellenőrzötten meg kell semmisíteni.

 

8.4.      A személyes adat zárolása

 

Törlés helyett az Alkusz zárolja a személyes adatot, ha az Adatalany ezt kéri, vagy ha az Alkusz rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az Adatalany jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.

 

8.5.      A személyes adat megjelölése

 

Az Alkusz megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az Adatalany vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.

 

8.6.      A helyesbítésre, törlésre, zárolásra és megjelölésre vonatkozó közös rendelkezések

 

8.6.1.   A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az Alkusz az Adatalanyt, továbbá mindazokat értesíteni köteles, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbította. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az Adatalany jogos érdekét nem sérti.

 

8.6.2.   Ha az Alkusz az Adatalany helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti (8.1.4. pont), a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban köteles közölni a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, valamint tájékoztatni az Adatalanyt a bírósági jogorvoslat (9.1. pont), továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről (10.2.1. pont).

 

8.7.      A tiltakozási jog

 

8.7.1.   Az Adatalany tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

(a)        ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az Alkuszra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az Alkusz, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges (ide nem értve a jogszabályon alapuló, kötelező adatkezelést);

(b)       ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

(c)        törvényben meghatározott egyéb esetben.

 

8.7.2.   Az Alkusz a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül köteles megvizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

 

8.7.3.   Ha az Alkusz az Adatalany tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

 

8.7.4.   Ha az Adatalany az Alkusznak a 8.7.2. pont alapján meghozott döntésével nem ért egyet, illetve ha az Alkusz a 8.7.2. pont szerinti határidőt elmulasztja, az Adatalany – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – a 9.1. pontban meghatározott módon bírósághoz fordulhat.

 

8.8.      Az elhunyt személyt megillető jogok gyakorlása

 

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az Adatalany jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

 

  1. Az Adatalany jogérvényesítési lehetőségei

 

9.1.      Bírósági jogérvényesítés

Az Adatalany a jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat, mely esetben azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az Alkusz köteles bizonyítani. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az Alkuszt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, illetőleg az Adatalany tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.

 

9.2.      Kártérítés

Az Alkusz az Adatalany adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az Adatalannyal szemben az Alkusz felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az Alkusz mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

 

  1. Az adatkezelés hatósági ellenőrzése

 

10.1.    A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzését és elősegítését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) végzi. Ezen feladatkörében a Hatóság bejelentés alapján vizsgálatot folytat vagy hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytathat.

 

10.2.    A Hatósági vizsgálat

 

10.2.1. A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A Hatóság a vizsgálat során:

(i)        a vizsgált Alkusz kezelésében lévő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,

(ii)       a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatkezelést megismerheti, az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségbe beléphet,

(iii)      a vizsgált Alkusztól, illetve az adatkezelő bármely munkatársától írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet,

(iv)      a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől vagy személytől írásbeli felvilágosítást kérhet, és

(v)       a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.

 

A fenti 10.2. pont (iii) és (iv) alpontja szerinti felvilágosítást az arra felhívott személy csak akkor tagadhatja meg, ha:

(i)            az a személy, akit a Hatóság vizsgálatának alapját képező bejelentés érint hozzátartozója vagy volt házastársa;

(ii)           a felvilágosítás során magát vagy hozzátartozóját, illetve volt házastársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.

A 10.2. pont alkalmazásában hozzátartozónak minősül az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyenes ágbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

 

10.2.2. A Hatóság kérésének a vizsgált Alkusz a Hatóság által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni.

 

10.2.3. Ha a Hatóság a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, az Alkuszt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel. Az Alkusz – egyetértése esetén – köteles haladéktalanul megtenni a Hatóság felszólításában megjelölt szükséges intézkedéseket, és a megtett intézkedéseiről, illetve – egyet nem értése esetén – álláspontjáról a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatni a Hatóságot.

 

10.2.4. Ha a fenti 10.2.3. pont szerinti felszólítás nem vezetett eredményre a Hatóság – az Alkusz egyidejű tájékoztatása mellett – ajánlást tehet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A Hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a fenti 10.2.3. pont szerinti felszólítás hiányában is közvetlenül ajánlást tehet, ha a jogsérelem orvoslása, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetése álláspontja szerint ilyen módon hatékonyabban megtörténhet.

 

10.2.5. Ha a fenti 10.2.3. pont szerinti felszólítás vagy 10.4. pont szerinti ajánlás ellenére a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére nem került sor, a Hatóság dönt a szükséges további intézkedések megtételéről.

 

 

 

10.3.    Adatvédelmi hatósági eljárás

 

10.3.1. A Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés a személyek széles körét érinti, különleges adatokat érint, vagy nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő.

 

10.3.2. Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság

(i)        elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,

(ii)       elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,

(iii)      megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,

(iv)      megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,

(v)       elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg,

(vi)      százezertől tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, valamint

(vii)     elrendelheti határozatának nyilvánosságra hozatalát.

 

10.4.    A Hatóság nyilvános jelentése

Ha az ügyben a Hatóság által hatósági eljárás megindítására nem került sor a Hatóság dönthet nyilvános jelentés készítéséről. A Hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.

 

10.5.    A Hatóság szignalizációs kötelezettsége

 

10.5.1. Ha a Hatóság az eljárása során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél.

 

10.5.2. Ha a Hatóság az eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél.

 

  1. Adatvédelmi Nyilvántartás

 

11.1.    A Hatóság az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében az Alkusszal ügyfélkapcsolatban álló Adatalanyok személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről adatvédelmi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

(a)        az adatkezelés célját,

(b)       az adatkezelés jogalapját,

(c)        az érintett Adatalanyok körét,

(d)       az Adatalanyokra vonatkozó adatok leírását,

(e)        az adatok forrását,

(f)        az adatok kezelésének időtartamát,

(g)        a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbításokat is,

(h)       az Alkusz, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét, a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az Alkusznak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét,

(i)        az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegét,

(j)        a Belső Adatvédelmi Felelős nevét és elérhetőségi adatait.

11.2.    Az Alkusz a személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételét – ideértve az olyan adatkezelést is, amely az Alkusz korábban nyilvántartásba vett adatkezelésével nem érintett adatállományra vonatkozik, illetve amely az Alkusz korábban nyilvántartásba vett adatkezelésénél nem alkalmazott, új adatfeldolgozási technológia alkalmazását teszi szükségessé – köteles még az adatkezelés megkezdése előtt kérelmezni a Hatóságnál. Az adatkezelés a nyilvántartásba vételt megelőzően nem kezdhető meg.

 

11.3.    Az adatvédelmi nyilvántartásba vételért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

[1]

 

11.4.    Az Alkusz köteles a Hatóság által meghatározott adatkezelés nyilvántartási számot az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az Adatalanyoknak való kiadásakor feltüntetni. A nyilvántartási szám az adatkezelés azonosítására szolgál, és nem tanúsítja a nyilvántartásba vett adatkezelés jogszerűségét.

 

11.5.    A 11.1. pont (b)–(j) pontja szerinti adatok megváltozása esetén az Alkusz köteles a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül változásbejegyzési kérelmet benyújtani a Hatóságnak.

 

11.6.    Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet.

 

  1. Az adatkezelés folyamatba épített ellenőrzése (Belső Adatvédelmi Felelős)

 

12.1.    Az Alkusz az adatvédelemmel kapcsolatos előírások, így különösen jelen Szabályzat rendelkezéseink betartása valamint az általa végzett adatkezelési tevékenység ellenőrzésének biztosítása érdekében köteles szervezetén belül, közvetlenül a vezető felügyelete alá tartozó – jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező – Belső Adatvédelmi Felelőst kinevezni vagy megbízni.

 

12.2.    A Belső Adatvédelmi Felelős az Alkusz által végzett adatkezelés nyomon követésével és az általa kezelt nyilvántartások áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról, és ennek során:

(a)        közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az Adatalanyok jogainak biztosításában;

(b)       ellenőrzi az adatvédelmi törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint az Alkusz belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;

(c)        kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az Alkuszt vagy az adatfeldolgozót;

(d)       elkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;

(e)        vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;

(f)        gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról;

(g)        részt vesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által szervezet belső adatvédelmi felelősök konferenciáján.

12.3.    Különösen új személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás illetőleg adatállomány feldolgozását, vagy már létrehozott személyes adatokat tartalmazó adatállomány felhasználására tervezett új adatfeldolgozási technológia alkalmazását megelőzően indokolt a Belső Adatvédelmi Felelőstől előzetes ellenőrzést kérni.

 

12.4.    Az ellenőrzés tapasztalatairól a Belső Adatvédelmi Felelős az Alkusz vezetőjét írásban tájékoztatja, szükség esetén pedig a kezelendő adatok körének, illetőleg az adatfeldolgozás módszerének megváltoztatására hívja fel az Alkuszt.

 

12.5.    A Belső Adatvédelmi Felelős a tevékenységére vonatkozó adat- és titokvédelmi szabályok szigorú betartásával több adatkezelő részére is kifejtheti tevékenységét.

 

  1. Záró rendelkezések

 

13.1.    A jelen Szabályzat 2012. július 1. napján lép hatályba. A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépését követően végzett adatkezelésre kell alkalmazni.

 

13.2.    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 24. §-ának (3) bekezdése értelmében a pénzügyi szervezeteknek – így a független biztosításközvetítőknek is – a törvényben foglaltak végrehajtása érdekében adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készíteniük. Amennyiben saját szabályzatot nem készít el, az Alkusz e kötelezettségének a jelen Szabályzat elfogadásával is eleget tehet. Ebben az esetben a Szabályzat, valamint annak jövőbeni módosítása az Alkusz belső szabályzataként az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően hozott beiktatási határozat meghozatalának napján, de legkorábban a 13.1. pontban rögzített napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg – amennyiben az Alkusz korábban már rendelkezett adatvédelmi, illetőleg a személyes adatok kezelésére, védelmére vonatkozó belső szabályzattal – a korábbi szabályzatok hatályukat vesztik.

 

13.3.    Ha a jelen Szabályzatban hivatkozott, illetve idézett jogszabályi rendelkezések tekintetében utóbb változás áll be, a jelen Szabályzat szövegét a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kell értelmezni és alkalmazni.

 

–––––––––––––––––––––––––

 

  1. számú melléklet – Beiktatási határozat

 

 

 

Határozat

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Adatvédelmi és Adatbiztonsági Mintaszabályzata belső szabályzatként történő elfogadásáról

 

 

Alulírott(ak), mint a Foster Biztosítási Alkusz Kft (székhelye: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. A. lh. II. e. 3.); cégjegyzékszám: 04 – 09 – 002239; a továbbiakban: Társaság) képviselői, ezennel az alábbi határozatot hozzuk:

 

A Társaság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 24. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége által kiadott Adatvédelmi és Adatbiztonsági Mintaszabályzatot a mai nappal és azonos szöveggel a Társaság belső szabályzataként elfogadja.

 

Kelt: Békéscsaba, 2012. június 26.

 

 

 

 

Fazekas István                                                           Gonda József

ügyvezető sk                                                               ügyvezető sk

 

 

 

6.      Ügyfélszolgálati szabályzat

 

Alkuszcégünk ügyfélfogadási irodái:

 

5600, Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. 3.

5600, Békéscsaba, Andrássy út 8.

 

Az ügyfél az alkuszcég munkatársától kap eligazítást. Az ügyfélfogadó helyiségben tájékoztató anyagok kerültek kifüggesztésre a pénzmosásra vonatkozó rendelkezésekről és a panaszkezelési szabályzatról.

 

Személyes ügyfélfogadás ideje irodáinkban:

 

Hétfő: 8.00-16.00
Kedd: 8.00-16.00
Szerda: 8.00-16.00
Csütörtök 8.00-16.00
Péntek: 8.00-14.00

 

Ügyfeleink az alábbi telefon és fax számokon és e-mail címen érhetnek el bennünket:

Telefon: 66/445-604

Fax: 66/321-352

e-mail: foster@foster.hu

 

A Társaság munkatársainak feladata a postán vagy személyesen beérkező iratok és telefonos megkeresések szakszerű kezelése.  Az ügyintézés során kötelesek a mindenkori hatályos jogszabályi előírások betartásával eljárni.

 

Személyes ügyfélfogadás esetén törekedni kell arra, hogy az ügyféllel megismertesse a vonatkozó előírásokat

Az ügyfélfogadás során köteles szakszerűen és udvariasan eljárni. Amennyiben az ügyfél az eljárás során panaszt nyújt be és panasza nem a Társaság hatáskörébe tartozik, a Társaság munkatársa a hatáskörrel rendelkező szervhez irányítja az ügyfelet.

 

A munkatársnak rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges képességekkel, kommunikációs készséggel és empátiával. Tevékenységéért teljes felelősséggel tartozik, a félretájékoztatásból eredő anyagi hátrányt viselni tartozik.

 

Az ügyfél készpénz befizetései esetén a Pénzkezelési Szabályzat rendelkezéseinek betartásával kell eljárni.

 

Amennyiben az ügyfél részére a kérdésére adott válasz nem kielégítő, a munkatárs az az alkuszcég ügyvezetőjét vagy cégvezetőjét kéri fel a válaszadásra.

Az ügyintéző munkatárs mindent megtesz annak érdekében, hogy ne adjon okot arra, hogy az ügyfél akár az ügy érdemében, akár eljárása ellen panaszt terjesszen be a Felügyeleti hatóságának.

anaszkezelési eljárás a Hpt.  (1996  évi  CXII.  Tv)  215/B  §  alapján  a  Panaszkezelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően nyújthatja be.

 

A panasz elutasításának esetén a Társaság írásban (az adott cím elérhetőségének egyidejű megadásával) tájékoztatja a panaszost, hogy panaszával – annak jellegétől függően – a Felügyeletnek vagy a Békéltető Társaságnak az eljárását kezdeményezheti.

Jogorvoslati lehetőségek: Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina körút 39.

Tel: 36-1-489-9100

Fax: 36-1-489-9102

ugyfelszolgalat@mnb.hu

 

vagy a panaszos lakóhelye ill. székhelye szerint illetékes Békéltető Testület. A panaszos kérésére ügyfélszolgálatunkon panaszbejelentő formanyomtatványt bocsátunk rendelkezésre, de a benyújtás módja formailag kötetlen.

A panaszt és az arra adott választ Társaságunk 3 évig őrzi meg és a Felügyelet kérésére bemutatja.

A panaszokról Társaságunk nyilvántartást vezet a vonatkozó jogi szabályozásnak (Hpt. 215/B§ 12. pont) megfelelően, melynek megőrzési ideje 3 év.

 


 

 

  • Alkuszi megbízási szerződés

 

1.      Egyszerűsített szerződés

 

 

A szerződés alanyai

Név:                                                         Foster Biztosítási Alkusz Kft.

Székhelye:                                               5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. A. II. e. 3.

Levelezési címe:                                      5601 Békéscsaba, Pf.: 235

Cégjegyzékszáma:                                  Cg. 04-09-002239

Adószáma:                                              11043900-2-04

MNB regisztrációs szám:                      204121400936

Képviseletre jogosult:                            Fazekas István és/vagy Gonda József ügyvezetők

Szerződésbeli jogállása:                         Vállalkozó

 

valamint

 

Név:                                                        

Székhelyének címe:

Levelezési címe:

Adószáma:

Cégjegyzék száma:

Bankszámla száma:

MNB regisztrációs száma:

Képviseli:                                               

Szerződésbeli jogállása:                         Alvállalkozó

 

  1. A szerződés célja

 

A Foster Biztosítási Alkusz Kft. (továbbiakban Vállalkozó) és a vele szerződésben álló biztosítótársaságok és biztosító egyesületek (továbbiakban Szolgáltatók) között hatályos megállapodások alapján felsorolt termékeinek közvetítése, ezzel a Vállalkozó biztosítási piaci részesedésének növelése és a közvetítői tevékenység során létrejött szerződésállomány ápolása.

 

  1. A jogviszony tárgya

 

A szerződő felek megállapodnak, hogy az Alvállalkozó jelen szerződés keretei között és a vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével kizárólag a Vállalkozó részére – a közös gazdasági érdekek szem előtt tartásával és elvárható gondossággal – független biztosításközvetítői tevékenységet folytat.

Az Alvállalkozó a megbízást elfogadja és vállalja, hogy független biztosításközvetítői tevékenységét mindenkor a jelen Alvállalkozási szerződésben foglaltak, a Vállalkozó szóban, írásban és bármely adathordozón rögzített döntései, utasításai, tájékoztatói, körlevelei (összefoglalva: utasítások), a Szolgáltatók szabályzatai, valamint a vonatkozó törvényi előírások szerint köteles ellátni.

 

  1. A szerződés hatálya

 

A szerződés kezdete 2016. ……….. Felek a szerződést határozatlan időtartamra kötik. Alvállalkozó független biztosításközvetítői tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végezheti, melynek helyét, időpontját önállóan határozza meg.

Jelen szerződés aláírásával a 20…. kelt Megbízási szerződés és az abban foglaltak hatályát vesztik.

 

  1. Az Alvállalkozó jogállása

 

Alvállalkozó a biztosításközvetítői tevékenységét a Vállalkozó által a felügyeleti nyilvántartásban történő regisztrációt követően saját költségére, saját eszközeivel végzi.

Amennyiben az Alvállalkozó a Vállalkozó eszközeit tevékenysége végzéséhez igénybe veszi, köteles annak a szolgáltatásnak, eszközhasználatnak a piacon elfogadott mértékű értékét megfizetni. Felek erről külön szerződésben állapodnak meg.

Az Alvállalkozó kijelenti, hogy a 2014.évi LXXXVIII. Törvényben meghatározott, a felügyeleti nyilvántartásba vétel kritériumainak megfelel, és ezen megfelelőségéről folyamatosan gondoskodik.

Az Alvállalkozó a 2014.évi LXXXVIII Törvényben foglaltak alapján jelen szerződés hatálya alatt biztosításközvetítői tevékenységet kizárólag a Vállalkozó részére végezhet, a jelen szerződés alapján létrejött jogviszonyon kívül semmiféle szervezeti formában nem végezhet olyan tevékenységet, amely azonos vagy hasonló a Vállalkozó tevékenységi köréhez vagy annak bármely részéhez. Az Alvállalkozó a Vállalkozó versenytársai által kínált szolgáltatásokat nem közvetítheti, azokat sem közvetett, sem közvetlen módon nem ismertetheti, azok tevékenységét nem segítheti. Ezen kikötések megsértése súlyos kötelezettségszegésnek minősül, amely az Alvállalkozói Szerződés azonnali felmondását eredményezi.

Az Alvállalkozó biztosításközvetítői tevékenysége során köteles tájékoztatni tárgyaló partnereit biztosításközvetítői jogállásáról, az MNB nyilvántartásban történt regisztrációjáról, valamint a jognyilatkozatok megtételére, fogadására vonatkozó 2014.évi LXXXVIII  törvény szerinti korlátairól.

Az Alvállalkozó a szigorú számadású nyomtatványok elvesztéséből származó károkkal kapcsolatban teljes, korlátlan és közvetlen anyagi felelősséggel tartozik.

A Vállalkozónak okozott károkért a Gazdasági Társaságokról szóló törvényben szabályozott módon és mértékben felelős. A Foster Biztosítási Alkusz Kft. a 2014.évi LXXXVIII. törvényben foglaltak szerint kötelezően rendelkezik szakmai felelősségbiztosítással, amely kiterjed az Alvállalkozó tevékenységére is. Az Alvállalkozóra is kiterjedő szakmai felelősségbiztosítás önrésze 500.000.- Ft/kár. Amennyiben az Alvállalkozó a tevékenysége során olyan felróható szakmai hibát követ el, amely kártérítési kötelezettséggel jár és a szakmai felelősségbiztosítás szolgáltatását vonja maga után, az Alvállalkozó köteles a kártérítési eljárás során a Vállalkozóval  szemben támasztott követelést – vagy amennyiben a kártérítés összege meghaladja a biztosítási szerződés önrészét, abban az esetben az önrészt – a követelést tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Vállalkozó részére egy összegben megfizetni. Amennyiben erre nem kerül sor, a Vállalkozó a kártérítési  összeget (vagy fentiek szerint az önrészt), az Alvállalkozó tárgyhavi jutalékából levonja, negatív jutalékegyenleg esetén azt jogi úton visszaköveteli.

 

  1. A biztosításközvetítői tevékenység

 

Az Alvállalkozó köteles munkája során betartani a Vállalkozó szabályzataiban, eljárásrendjeiben foglaltakat.

Az Alvállalkozó közreműködik a közvetített szerződések megkötésének előkészítésében. Köteles kapcsolatfelvételt kezdeményezni személyesen, telefonon vagy e-mailen keresztül, majd azonosítani az Ügyfelet. Köteles az Ügyfelet tájékoztatni a Vállalkozó és a saját független biztosításközvetítői státuszáról, a vonatkozó törvényi szabályozásokról. Köteles átadni az Ügyfélnek a Vállalkozó, mint független biztosításközvetítő főbb adatait tartalmazó ügyfél-tájékoztatót. A biztosítási szerződések megkötése előtt köteles az Ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani az Ügyfél biztosítási igényeit. Az igényfelmérés alapján köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni, ügyfele részére dokumentáltan bemutatni.

 

Az Alvállalkozó a szerződés előkészítése során átadja a szerződőnek/biztosítottnak a szerződésre vonatkozó termékismertetőt, ügyfél-tájékoztatót. Ismerteti a vonatkozó feltételeket, közreműködik az ajánlat kitöltésében. Az ajánlati dokumentációt a szerződővel/ügyféllel aláíratja, és aláírja a Vállalkozó nevében. Az aláírt ajánlati dokumentációt a szükséges mellékletekkel együtt átveszi. Az átvételtől számított kettő munkanapon belül a Vállalkozó által meghatározott módon és címre továbbítja.

 

Az Alvállalkozó köteles a szerződő részére a közvetített szerződésekre vonatkozóan folyamatos elérhetőséget biztosítani, a szerződést érintő kérdésekben tájékoztatást nyújtani, szükség esetén vagy a Vállalkozó külön utasítása alapján intézkedni a  közvetített szerződések hatályát, a kockázatviselés tartalmát érintő kérdésekben.

Az Alvállalkozó köteles a szerződéseket aláírás előtt ellenőrizni, az esetleges hibákat kijavítani, a szükséges dokumentumokat pótolni.

A Vállalkozó és a Szolgáltatók által jelzett szerződésekre vonatkozó hibákat az Alvállalkozó köteles 24 órán belül kijavítani és a javításokról a visszaigazolást küldeni.

Az Alvállalkozó a Vállalkozó által eljuttatott intervenciós listákra 48 órán belül köteles reagálni, az ügyfeleket felkeresni, az intézkedésekről visszaigazolást küldeni.

 

Az Alvállalkozó köteles a szerződő/biztosított részére közvetített szerződésekre vonatkozóan folyamatos elérhetőséget biztosítani, a szerződést érintőkérdésekben tájékoztatást nyújtani, szükség esetén a Vállalkozó külön utasítása alapján intézkedni a közvetített szerződések hatályát, a kockázatviselés tartalmát érintő kérdésekben.

Az Alvállalkozó köteles az ajánlati dokumentációt aláírás előtt ellenőrizni, az esetleges hibákat kijavítani, a szükséges dokumentumokat pótolni.

A Vállalkozó és a Szolgáltatók által jelzett szerződésekre vonatkozó hibákat az Alvállalkozó köteles 1 munkanapon belül kijavítani és a javításokról visszaigazolást küldeni.

Az Alvállalkozó köteles az általa kötött szerződéseket figyelemmel kísérni, az évfordulós és kiemelt Ügyfeleket megkeresni. Amennyiben az Ügyfél részére mind feltételekben, mind díjban előnyösebb szerződés köthető, úgy köteles egy új igényfelmérés alapján új ajánlatokat kiajánlani az Ügyfél számára.

 

Az Alvállalkozó köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az általa közvetített szerződések díjfizetésének alakulását. Önállóan, illetve a Vállalkozó iránymutatásai alapján köteles szerződési állományát ellenőrizni, díjelégtelenség esetén intervenciós tevékenységet elvégezni. A Vállalkozó által az alkuszi nyilvántartó programon keresztül az Alvállalkozó részére eljuttatott intervenciós listákra 2 munkanapon belül köteles reagálni, az Ügyfeleket felkeresni és az intézkedésekről kimutatást készíteni, a nyilvántartó rendszerbe azt feltölteni.

 

 

  1. Oktatás, képzés, információ átadás

 

  1. Az oktatások, továbbképzések Vállalkozó döntése alapján lehetnek kötelező, illetve választható jellegűek. A Vállalkozó köteles az általa szervezett kötelező jellegű oktatások időpontját az oktatás időpontja előtt minimum 10 nappal közölni az Alvállalkozóva A Vállalkozó döntése alapján kötelezőnek minősített képzések esetében az Alvállalkozó egy naptári évben köteles az oktatások 70%-n a részt venni. Az Alvállalkozó számára kötelező a biztosítók módozati oktatásán való részvétel és sikeres vizsga letétele, a WP3 képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele, illetve a feladat betöltéséhez szükséges egyéb – a Vállalkozó által megjelölt – képzéseken való részvétel és sikeres vizsga letétele.

Az oktatásokon történő részvételt a szerződő felek közösen tartják nyílván. Az oktatásokon való részvételi arány vizsgálata minden év december 20-n történik, mely vizsgálat eredményéről Vállalkozó köteles írásban tájékoztatni Alvállalkozót. Amennyiben az adott évben a meghatározott részvételi arány feltétel nem teljesül, jelen Alvállalkozói szerződés az adott naptári év végével, december 31-i hatállyal automatikusan úgy módosul, hogy a jelen szerződésben meghatározott alapjutalék tétel a következő naptári évre vonatkozóan 10%-al csökken. Az alapjutalék visszaállításának lehetséges legközelebbi időpontja a következő év január 01-e, feltétele az adott évben az oktatásokon való meghatározott részvételi arány teljesülése. Az oktatásokon, képzéseken történő részvétel, az esetlegesen felmerülő vizsgák költségei az Alvállalkozót terhelik.

(naptári év: január 01-től – december 31-ig)

A Vállalkozó köteles a szükséges ajánlati nyomtatványokat, díjtáblákat, szerződési feltételeket, kiegészítő nyomtatványokat, dokumentumokat, a partner szolgáltatók által használt különféle díjszámítási, ajánlatkészítési programok adathordozóit, elérhetőségeit, jelszavait az Alvállalkozó rendelkezésére bocsátani.

 

  1. Adminisztrációs feladatok

 

A Vállalkozó az iratanyagok átadását megelőzően köteles az Alvállalkozót tájékoztatni arról, hogy melyek minősülnek szigorú számadású nyomtatványoknak. Szigorú számadású nyomtatványok, bizonylatok kezelése és vezetése során a szigorú számadású nyomtatványként vagy bizonylatként átvett okiratok tekintetében keletkezett hiányokért, illetve azok vezetése miatt, vagy a vezetésük elmulasztása miatt keletkezett károkért és költségekért az Alvállalkozót terheli a felelősség. A szigorú számadású nyomtatványok kezelésére, nyilvántartására a Vállalkozó  belső utasítása irányadó.

Az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó által megadott nyomtatványokat használni, annak vezetését nyomon követhetően az elektronikus rendszerben vezetni.

  1. Az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó elektronikus rendszereit (weboldal,WP3,Brokka) és a biztosítók on-line rendszereit, szoftvereit a munkájához (a szerződések rögzítéséhez, tarifálásokhoz, módosítások rögzítéséhez, stb.),  folyamatosan, naprakészen használni .

A Vállalkozó az on-line (http://server.fosterkft.hu:8080/) elérésen keresztül az Alvállalkozó rendelkezésére bocsátja az alkuszi nyilvántartó programot. Az Alvállalkozó az általa közvetített szerződések adatait, kezdeti és folytatólagos dokumentumait elektronikus formában feltölti a nyilvántartó programba. Az alkuszi nyilvántartó program elérhetőségének biztosítása és az adatrögzítéssel kapcsolatos oktatás, és a program fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Vállalkozó kötelezettsége. A program használatához, az adatrögzítéshez szükséges technikai felszerelés biztosítása az Alvállalkozó kötelezettsége. Az Alvállalkozó köteles a közvetített termékek adatait és kezdeti dokumentumait az ajánlat aláírásától számított 2 munkanapon belül az alkuszi nyilvántartó rendszerben a Vállalkozó által meghatározott eljárás rend szerint rögzíteni. Köteles továbbá a közvetített termékek kezdeti dokumentumainak papír alapú – vagy a Szolgáltatók által meghatározott – formátumát az adott Szolgáltató által meghatározott kockázatelbíráló egysége részére online módon és/vagy ajánlott postai küldeményként 2 munkanapon belül feladni. A közvetített termékek állományápolásának részeként az Alvállalkozó köteles a közvetített termékekkel kapcsolatos minden nemű folytatólagos dokumentumot a kézhezvételtől számított 2 munkanapon belül az alkuszi nyilvántartó rendszerben a Vállalkozó által meghatározott eljárás rend szerint rögzíteni, valamint azokat a Szolgáltatók által meghatározott formátumban és módon (levélben, faxon vagy e-mail-ben), a meghatározott címre a legrövidebb időn belül, de maximum 2 munkanapon belül, utólag igazolható módon továbbítani.

 

  1. Az Alvállalkozó feladata saját költségén a keletkező kimenő postával kapcsolatos ügyintézés.

 

  1. Kommunikációs feladatok:

 

  1. Az Alvállalkozó köteles az e-mailekre minden esetben a megérkezés napján reagálni maximum 1 munkanapon belül érdemi választ adni.
  2. Az Alvállalkozó köteles az írásbeli (papír és e-mail alapú) kommunikációban a levél kiküldése előtt a leveleket átolvasni és/vagy helyesírás-ellenőrző programmal ellenőriztetni.
  3. Az Alvállalkozó telefonos megkeresés során minden bejövő – de nem fogadott – hívást köteles visszahívni a hívás napján.
  4. Az Alvállalkozó minden Ügyfél, vagy Szolgáltatói igényre köteles kedves, türelmes, a legmagasabb szakmai szintű és a Vállalkozó jó hírnevét megőrző stílusban válaszolni.

 

  1. Marketing feladatok

 

Az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó Arculati kézikönyvében szereplő eszközöket használni. Az kötelezően alkalmazandó eszközök köre:

  • névjegykártya
  • szigorúan csak a név@fosterkft.hu e-mail címek használata a Szolgáltatókkal, Ügyfelekkel
  • egységes levélsablonok (e-mailben)
  • azonosításra alkalmas az MNB által előírt szabályoknak megfelelő fényképes igazolvány

 

  1. Titoktartás, titokvédelem

 

Az Alvállalkozó időbeli korlátozás nélkül köteles a biztosítási titkot és az üzleti-üzemi titkot, illetve a magántitkot megőrizni. A tevékenysége során birtokába jutott – a Vállalkozó működésével és Ügyfeleivel kapcsolatos – információt vagy adatot csak a tevékenységi körében eljárva, az alvállalkozói jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatja fel. A tevékenysége során birtokába jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatja fel, különösen arra, hogy annak révén saját magának, vagy más személynek közvetve vagy közvetlenül előnyt szerezzen, illetve a Vállalkozónak vagy Ügyfeleinek kárt okozzon.

 

  1. Etikai szabályok betartása

 

Az Alvállalkozó köteles megtartani a Vállalkozó és a Magyar Biztosítók Szövetsége Etikai és Verseny Kódexe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályi előírásokat. Az előírások megsértése az Alvállalkozó súlyos szerződésszegésének minősül.

 

  1. A Vállalkozó jó hírnevének védelme

 

Az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó és tulajdonosai hazai és nemzetközi jó hírnevét védeni. Ennek során köteles a Vállalkozó által megkívánt magatartási és etikai szabályokat megtartani. Köteles a Vállalkozót értesíteni minden olyan általa észlelt tényről, amely a Vállalkozó és tulajdonosai jó hírnevét sérti.

 

 

 

  1. Jutalékszabályzat

 

Vállalkozó az Alvállalkozó részére jutalékot fizet. Jutalék az Alvállalkozó által közvetített, a szolgáltató által kötvényesített és díjjal rendezett szerződések után jár.

A jutalék mértékét, a kifizetés időpontját és módját felek az alábbiak szerint határozzák meg:

 

  1. Jutalék: az Alvállalkozó által közvetített szerződések után a Szerződött partner hatályos jutalékszabályzata szerint a Vállalkozó. számára kifizetett jutalékból az Alvállalkozó által közvetített, jutalékzárás időpontjában élő státuszú szerződések állománydíjának függvényében meghatározott jutalék.

Az élő státuszú szerződések állománydíja, az Alvállalkozó által közvetített szerződéseket kezelő Szolgáltatók által a Vállalkozó rendelkezésére bocsátott aktuális havi állománylistáknak az alkuszi nyilvántartó rendszerbe történő feltöltését követő, a jutalékzárás időpontjában a nyilvántartó rendszerben nyilvántartott, az Alvállalkozó. állományába tartozó élő státuszú szerződések állománydíjának összege. Az élő szerződések állománydíjába nem számít bele az egyszeri díjas életbiztosítási szerződések és a kockázatviselés kezdetétől számított két év után örökített vegyes és unit-linked életbiztosítások állománydíja.  A jutalékzárás időpontja minden hónap 20. napja.

 

  1. . A jutalék mértéke, az Alvállalkozó által közvetített, élő státuszú szerződések állománydíjának függvényében az alábbi:

 

Alvállalkozó által közvetített, élő

státuszú szerződések állománydíja

(Ft)

Alap-

jutalék

(%)

0 – 25. 000. 000 65
25. 000. 001-50. 000. 000 70
       50. 00.001 – 75 .000. 000 75
75. 000. 001 fölött 80

 

    1. A Vállalkozó  a tárgyhavi jutalékokról kimutatást készít, amelyet az alkuszi nyilvántartási rendszeren keresztül Alvállalkozó rendelkezésére bocsát. Az Alvállalkozó jutalékreklamációja esetén írásban jelezheti a reklamációt a Vállalkozó felé. A reklamált tételek kivizsgálásra kerülnek és jogos reklamáció esetén a következő jutalék elszámolás során kerülnek jóváírásra, kompenzálásra.

 

    1. Amennyiben a Szolgáltatók az Alvállalkozó által közvetített szerződésekben jutalék visszaírást keletkezik, a Vállalkozó a Szolgáltató partner által visszaírt jutalék Alvállalkozóra eső részét a tárgyhavi jutalékaiból levonja, negatív jutalékegyenleg esetén azt jogi úton visszaköveteli.

 

    1.  Az Alvállalkozót megillető jutalék kifizetésének módja számla ellenében, átutalással történik. Az Alvállalkozó jelen szerződés aláírásával meghatalmazza a Vállalkozót, hogy nevében és helyette állítsa ki mindazon számlákat, amelyek e megbízási szerződés keretein belül képződött községtérítéseket, jutalékokat tartalmazzák. Az Alvállalkozó a Vállalkozó által kiállított számlákat sajátjaként kiállított számlának tekinti és ismeri el.

 

    1. A jutalék kifizetése, a jutalék zárás – minden hó 20-a – napját követő 8 munkanapon belül történik.

 

    1. A jutalékszabályzat általános szerződési feltételnek tekintendő. Ennek módosítására a Vállalkozó bármikor jogosult anélkül, hogy ez a szerződés egyoldalú módosítását jelentené.

 

Az Alvállalkozó elfogadja a Vállalkozó minőségbiztosítási rendszerét. A minőségbiztosítási rendszerben foglaltak betartásának ellenőrzési módját a Vállalkozó az minden esetben ellenőrzési tervben határozza meg. Az ellenőrzési tervben foglaltakat az Alvállalkozó elfogadja, azok megvalósításában együttműködik. Az Alvállalkozó kötelezi magát arra, hogy mindig a legjobb minőségben látja el a munkáját az Ügyfelek, a Szolgáltatók és a Vállalkozó érdekeinek megfelelően.

A Vállalkozó minden negyedévben jogosult ellenőrizni – egy héttel előre egyeztetett időpontban – az Alvállalkozót az e szerződés mellékletét képező ellenőrző ív alapján. Amennyiben az ellenőrző ív kiemelt pontjaitól az Alvállalkozó tevékenységét tekintve legalább két pontban eltér, úgy az Alvállalkozó a következő jutalékából 50%-kal kevesebbet kap mindaddig, amíg a következő ellenőrzésében e hibákat nem javítja. Amennyiben a hibákat bizonyítottan kijavította, úgy a visszatartott jutalék 80%-a kifizetésre kerül.

 

  1. A szerződés megszűnése

 

A szerződés megszűnik:

  • bármelyik fél rendes felmondásával
  • bármelyik fél azonnali hatályú felmondásával
  • az Vállalkozó jogutód nélküli megszűnésével
  • az Alvállalkozó jogutód nélküli megszűnésével.

 

Rendes felmondás szerint e szerződést bármelyik szerződő fél indoklás nélkül 30   napos felmondási idővel, a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhatja fel.

 

Azonnali hatályú felmondás esetén Felek azonnali hatállyal, a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal megszüntethetik a szerződést, ha a másik fél a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeit súlyosan megszegi.

A szerződésben súlyos szerződésszegésként nevesített eseteket.

  • Ha az Alvállalkozó a szigorú számadású nyomtatványok elszámolásával, vagy az ajánlati dokumentumok továbbításával négy napot meghaladó késedelembe esik.
  • Ha az Alvállalkozó fiktív, vagy egyébként jogszabályba ütköző szerződést közvetít.
  • Ha az Alvállalkozó a Vállalkozót akadályozza az ellenőrzési jogának gyakorlásában.
  • Ha bármelyik fél bizonyíthatóan a titoktartási kötelezettségét megszegi.
  • Ha az Alvállalkozó bizonyíthatóan a Vállalkozó jó hírnevét sértő magatartást tanúsít.
  • Ha az Alvállalkozót bizonyíthatóan megsérti az etikai szabályokat.
  • Ha az Alvállalkozót a jogállására, hatáskörére vonatkozó szabályokat megszegi.

 

A felmondási okot vita esetén annak kell bizonyítania, aki a szerződés megszüntetésére jognyilatkozatot tesz.

 

  1. A szerződés megszűnésének jogkövetkezményei

 

A szerződés rendes felmondással történő megszűnésének napján az Alvállalkozó jutalék iránti jogosultsága valamennyi jogcímen megszűnik, kivéve azokat az eseteket, amikor a szerződött partner az Alvállalkozó által közvetített szerződéseket az Alvállalkozói szerződés megszűnése után kötvényesíti. Ezen közvetített szerződések után az Alvállalkozó az Alvállalkozási szerződés megszűnésének időpontjáig megilleti a jutalék időarányos része.

Ha a szerződés megszűnése azonnali hatályú felmondással és súlyos kötelezettség szegésre utalással szűnik meg, úgy az Alvállalkozóval való elszámolás során a jutalék iránti igénye kizárt, jutalékra abban az esetben sem tarthat igényt, ha jelen szerződés egyéb módon történő megszűnése esetén jutalékigénye lenne akár a szerződés megszűnésekor, akár a jutalék későbbi esedékessé válásakor.

Az Alvállalkozó tudomásul veszi, hogy az Alvállalkozási szerződés megszűnésének napján valamennyi, a jelen szerződés hatálya alatt közvetített biztosítási szerződéshez fűződő mindenféle joga megszűnik A szerződésekkel kapcsolatos valamennyi nyilvántartását, nyomtatványát, iratanyagát köteles a Vállalkozónak átadni.

A szerződés megszűnésének napján a felek kötelesek egymással elszámolni. Ennek keretében az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó által meghatározott bankszámlára befizetni az általa átvett biztosítási díjakat. Köteles leadni a Vállalkozó bármely az Alvállalkozónál lévő tulajdonát, a birtokában lévő valamennyi iratot, dokumentációt, szigorú számadású nyomtatványt, működési igazolványt. Ha az Alvállalkozó a fentiekkel nem tud elszámolni, a Vállalkozó a tartozást levonhatja az Alvállalkozót az elszámoláskor megillető jutalékából. Amennyiben az Alvállalkozót nem illeti meg jutalék, vagy a megillető jutalék erre nem nyújt fedezetet, az Alvállalkozó készpénzben köteles azt a szerződés megszűnésének napján a Vállalkozónak megfizetni. Ha az Alvállalkozó e kötelezettségének nem tesz eleget a Vállalkozó követelését törvényes úton érvényesítheti.

 

A felek kötelezettséget vállalnak, hogy az alvállalkozói jogviszonyt megszűnését követően egymással szemben lojális magatartást tanúsítanak, nem tesznek olyan kijelentéseket, amelyek a másik fél érdekeit csorbítanák.

 

  1. Vegyes rendelkezések

 

A felek a jogviszony hatálya alatt nyilatkozataikat szóban és/vagy írásban tehetik meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a jelen szerződés írásbeli kötelezettséget ír elő. A felek által szóban tett nyilatkozatok a másik fél tudomásszerzésével válnak vele szemben hatályossá. Az írásban tett nyilatkozatok hatályosságához az szükséges, hogy azt a másik félhez kézbesítsék, megérkezzék.

A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai, az 2014.évi LXXXVIII törvényi rendelkezései, a Vállalkozó mindenkor hatályos jutalékszabályzata, és az alvállalkozási szerződés végrehajtásával kapcsolatos egyéb belső utasításai az irányadóak.

A felek a peres jogviták eldöntésére a Békéscsabai Városi Bíróság – vagy hatásköri okok miatt – a Békés Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

 

Békéscsaba, 201,.                .

 

…………………………………….                                ……………………………

    Foster Biztosítási Alkusz Kft.                                                      P.H.

 

 

 

Etikai szabályok

 

 

  1. Vállalkozó célja, hogy Alvállalkozó tevékenysége során mindenkor a legmagasabb színvonalon a Vállalkozó érdekeit képviselve járjon el.
  2. Az Alvállalkozó üzleti kapcsolataiban, magatartásában és külső megjelentésében is köteles méltóan képviselni a Vállalkozót.
  3. Az Alvállalkozó köteles minden üzleti tevékenysége és ezzel kapcsolatos nyilvános fellépése során Vállalkozó jogos gazdasági érdekeit és a társadalmi együttélés általános elfogadott szabályait tiszteletben tartani.
  4. Az Alvállalkozó köteles a Vállalkozó és üzleti partnerei hírnevének védelmére és ehhez méltó magatartás tanúsítására. Ezen kötelezettsége az Alvállalkozói szerződés érvényben lététől függetlenül, időbeni korlát nélkül fennáll

 

 

 

Az ügyfelekkel való kapcsolattartás szabálya

 

 

  1. Az Alvállalkozó egyértelműen meg kell, hogy nevezze a Vállalkozót és annak a szervezeti egységének a nevét, amelyhez tartozik.
  2. Az Alvállalkozó mindenkor törekedjen arra, hogy a biztosítási szerződés mind az ügyfél, mind a Vállalkozó részére előnyös és az adott körülményeknek a legmegfelelőbb legyen.
  3. Az Alvállalkozó köteles törekedni arra, hogy a szerződést az Ügyfél lehetőségeinek és tartós érdekének szem előtt tartásával kösse meg.
  4. Az Alvállalkozó köteles tájékoztatni az Ügyfelet saját jogosultságának terjedelméről és szerepéről a szerződés létrejöttében, valamint a kockázatviselésének lehetséges kezdetéről.
  5. A biztosítási szolgáltatásokról részletes információt kell adni, de az Alvállalkozó nem adhat megalapozatlan és túlzó várakozást keltő adatokat.
  6. Az írásbeli dokumentumoktól eltérő szóbeli ígéret vagy információ adása tilos.
  7. Az Alvállalkozó az ügyfélnek nyújtott bármely biztosítási tanácsadásért külön ellenszolgáltatást nem fogadhat el.
  8. Az Alvállalkozónak tilos az Ügyféltől pénzt átvenni, helyette vagy nevében befizetést teljesíteni vagy nyilatkozatot tenni. Az Alvállalkozó semmiféle jognyilatkozat aláírására sem jogosult az Ügyfél helyett, még erre vonatkozó felkérés esetén sem.

 

 

Adatvédelmi szabályok

 

  1. Az Alvállalkozó köteles az Ügyfél személyiségi jogaira és személyes adatainak védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével tájékozódni minden olyan körülményről, amely hatással lehet az Ügyfél biztosítási ajánlatának elbírálásra.
  2. Meg kell tagadni az olyan ajánlat átvételét, melyben a szerződés elbírálása szempontjából lényeges, megtévesztő vagy téves adatokat szolgáltat az Ügyfél, és erről Alvállalkozónak is tudomása van.
  3. Az Alvállalkozó köteles az Ügyfél személyi – különösen a személyes adatok védelméhez fűződő – jogait mindenkor tiszteltben tartani. Köteles erre abban az esetben is, ha a Vállalkozóval kötött Alvállalkozói szerződése bármely okból megszűnik.
  4. Tilos a Vállalkozónál szerzett ismeretek és üzleti kapcsolatok bármilyen formában, a Vállalkozó érdeke ellen történő felhasználása vagy illetéktelen személy tudomására hozatala.
  5. Tilos a Vállalkozó jó hírnevét, hitelképességét sértő vagy veszélyeztető tények állítása, híresztelése vagy egyéb, erre utaló tevékenység.
  6. Az Alvállalkozó az üzleti és piaci tevékenységet a kölcsönös együttműködés szellemében úgy köteles folytatni, hogy az ne legyen ellentétben az etikai követelményekkel, valamint az üzleti szokásokkal.
  7. Az Etikai és Versenykódex, illetve a kiegészítő szabályok Alvállalkozó által történő szándékos és súlyos, illetőleg ismételt megszegését a Vállalkozó súlyos szerződésszegésnek tekinti.

 

 

2.      Vállalati szerződés

 

Alkuszi Megbízási Szerződés

 

amely létrejött a                                                                (székhely:                                             . Cégjegyzék szám:                           , adószám:                                         ) – továbbiakban Megbízó

és a Foster Biztosítási Alkusz Kft (székhely: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. II. e. 3, Cégjegyzék szám: 04-09-002239, adószám: 11043900-2-04, MNB regisztrációs szám: 204121400936)- továbbiakban Megbízott – között.

 

1.,       Megbízó a jelen Alkuszi Megbízási Szerződés aláírásával kizárólagos joggal a Foster Biztosítási Alkusz Kft-t bízza meg biztosítási szerződéseit érintő ügyeinek intézésével, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló, 2003. évi LX. Törvényben (Bit.) foglaltaknak megfelelően Megbízó részére történő alkuszi tevékenység végzésével. A Megbízó más megbízást/meghatalmazást a fent rögzített feladatok ellátására párhuzamosan nem adott / nem ad ki, illetve nem tart fenn. Amennyiben ilyen megbízása korábban fennállt, azt a jelen megbízás időpontjára jogszerűen megszűntette.

 

2.,       A Megbízó hozzájárul, hogy a Megbízott a hatályos biztosítási szerződéseit kezelő biztosítótársaságoktól a Megbízó hatályos biztosítási szerződéseiről teljes körű információt szerezzen be, egyben megbízza a Megbízottat, hogy a hatályos biztosítási szerződések állományápolását is lássa el. Megbízó hozzájárul, hogy a Megbízott az érintett biztosítótársaságnál eljárva az Alkuszi Megbízási Szerződés aláírásának időpontjától a Megbízó hatályos, jelen Alkuszi megbízási Szerződés hatálya előtt létrejött biztosítási szerződéseit közvetítői kódjára örökítse.

 

3.,       A Megbízott a megbízást elfogadja.

 

4.,       A Szerződő Felek rögzítik, hogy a Megbízott a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 45. § a) pontja és a 46. § (1) bekezdése szerint független biztosításközvetítőnek minősül. A Megbízott ennek megfelelően nem tekinthető a biztosító(k) képviselőjének, ezért a biztosító(k) nevében jognyilatkozatot nem tehet és nincs felhatalmazása a Megbízó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos jognyilatkozatainak a biztosító(k) nevében való joghatályos fogadására. A Megbízó fenti nyilatkozatai a biztosítókkal szemben a biztosító(k) szervezeti egységéhez való beérkezéssel válnak joghatályossá, a Megbízó tudomásszerzése nem tekinthető a biztosító tudomásszerzésének.

 

5;        Megbízó kötelezettségei az Alkuszi Megbízási Szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatban:

 

5.1.     Megbízó a Megbízott rendelkezésére bocsátja meglévő biztosítási szerződéseit. Jelen szerződés aláírásával a Megbízó a Megbízott javára felmenti a biztosítótársaságokat a hatályos biztosítási szerződéseivel kapcsolatban a biztosítási titok kötelme alól.

 

5.2      Megbízó vállalja, hogy Megbízottat a vállalt alkuszi tevékenységének végzéséhez szükséges adatokkal látja el, illetve lehetőséget biztosít Megbízottnak, hogy vállalt alkuszi tevékenységének végzéséhez szükséges és elégséges adatok, információk birtokába jusson.

 

5.3.     A Megbízó jelen Alkuszi Megbízási Szerződés aláírásával hozzájárul, hogy Megbízott a rendelkezésére bocsátott adatokat a 2011. évi CXII. törvényben foglaltak figyelembevételével kezelje.

 

5.4.     Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy jelen Alkuszi Megbízási Szerződés hatály alatt az adatiban, működésében bekövetkezett, a hatályos biztosítási szerződések fedezeteit, szolgáltatását érintő változásokról a Megbízottat haladéktalanul írásban értesíteni. Megbízó tudomásul veszi, hogy a tájékoztatás elmaradása, késedelmes megküldése, és/vagy az adatok pontatlansága miatt a biztosítási

szerződések szolgáltatásának korlátozása, vagy elmaradása miatt a Megbízót ért hátrányokért a Megbízottat felelősség nem terheli.

 

5.5      A Megbízott által beszerzett és ismertetett biztosítási ajánlatok közül a Megbízó választja ki a számára megfelelő biztosítási konstrukciót és feltételrendszert. Az eljárás során mindvégig a Megbízó a szerződő fél az egyes biztosítási szerződésekben, ennek megfelelően a Megbízó írja alá a biztosítási ajánlatokat, fizeti az esedékes díjakat.

 

5.6.     A Megbízó vállalja, hogy amennyiben a Megbízott által ajánlattételre felkeresett biztosítótársaságokon kívül más biztosítótársaság is ajánlattételi szándékkal keresi fel, azok biztosítási ajánlatait csak a Megbízott közvetítésével fogadja el.

 

5.7.     A Megbízó jelen Alkuszi Megbízási Szerződés aláírásával felhatalmazza a Megbízottat, hogy jelen Alkuszi Megbízási Szerződés hatálya alatt a Megbízó valamennyi biztosítási szerződését érintő káreseménnyel kapcsolatban a kárrendezés során az érdekében eljárva a kárrendezés adminisztrációjában részt vegyen, a kárdokumentumokat kezelje, azokba betekintsen, szükség szerint a kárrendezés dokumentációjáról másolatot készítsen és a kárrendezés menetéről a biztosítótársaságtól teljes körűen informálódjon.

 

5.8.     Megbízó vállalja, hogy a korábban más alkusznak adott megbízást felmondja, annak megszüntetésére jelen Alkuszi Megbízási Szerződés aláírásával egy időben intézkedik. Megbízó vállalja, hogy amíg jelen kölcsönösen elfogadott Alkuszi Megbízási Szerződés érvényben van, addig más biztosításközvetítő cég (alkusz) részére megbízást, biztosítási szerződés alapjául szolgáló adatokat nem ad.

 

  1. Megbízott kötelezettsége az Alkuszi Megbízási Szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatban:

 

6.1.     A Megbízott a meglévő biztosítási szerződéseket felülvizsgálja a fedezeti kör, szerződési feltételek, biztosítási díj vonatkozásában. Javaslatot tesz a Megbízó érdekeit szolgáló, a meglévő biztosítási szerződés célszerű átalakítására, esetleg új fedezeteket tartalmazó szerződések megkötésére.

 

6.2      Megbízott vállalja, hogy a Megbízó adatközlése alapján, a Megbízó által rendelkezésére bocsátott információk alapján figyelemmel kíséri Megbízó gazdasági tevékenységét és felhívja a figyelmét a megbízót érintő és veszélyeztető fedezetlen biztosítási kockázatokra.

 

6.3.     A Megbízott vállalja, hogy a Megbízóval közösen elkészített igényfelmérés és a Megbízó által szolgáltatott adatok, információk figyelembevételével, a Megbízóval egyeztetett biztosítási kockázatokra biztosítási díjajánlatokat kér be. A Megbízott által beszerzett és ismertetett biztosítási ajánlatok közül a Megbízó választja ki a számára megfelelő díj- és feltételrendszert. Jelen Megbízási szerződés értelmében a Megbízott jogosult eljárni a Megbízó által kiválasztott biztosítási szerződés megkötésében, a létrejött biztosítási szerződés gondozásában, valamint a kezelt biztosítási szerződéseknek a Megbízó által kezdeményezett felmondásában.

6.4.     A Megbízott vállalja, hogy a bekövetkező károk esetén szakszerű felvilágosítást ad a követendő eljárásról, igény szerint részt vesz a tételes kárigény összeállításában, a biztosítási szabályzat értelmezésével segíti a Megbízót, hogy a biztosítási szerződéséhez fűződő érdeke érvényesüljön.

 

6.5.     A Megbízott mindenkor a Megbízó utasításai szerint jár el azzal, hogy a határidőhöz kötött cselekményekre szóló megbízást csak a határidő lejáratát megelőző 5. munkanapig fogad el.

 

6.6.     Megbízott vállalja, hogy a Megbízó, valamint a Megbízó biztosítási szerződéseit kezelő biztosítótársaságok által rendelkezésére bocsátott információkat, adatokat a 2003 évi LX. tv. 162. – 165. § alapján biztosítási titokként kezeli.

 

Egyéb megállapodások:

 

7.,       A szerződő felek rögzítik, hogy a Megbízott közvetítésével megkötött biztosítási megkötésére vonatkozó, és a Ptk. 6:443. § (3). bekezdésében szabályozott 15 napos kockázat elbírálási határidő – amely alatt a biztosító az ajánlatot visszautasíthatja – attól a naptól kell számítani, amikor a biztosítási ajánlat a biztosítóhoz beérkezik.

 

8.,        A Megbízott ezen Alkuszi Megbízási Szerződés keretében végzett és a fentiek szerint szabályozott tevékenysége ingyenes.

 

9.,        A Megbízó az Alkuszi Megbízási Szerződés aláírásával igazolja és elismeri, hogy a Megbízott tájékoztatta őt a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. Törvényben foglaltak szerint, a Megbízottat érintő ügyfél-azonosítási kötelezettségről.

A Megbízó az Alkuszi Megbízási Szerződés fennállása alatt, az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Megbízottat értesíteni.

 

10.,     Jelen Alkuszi Megbízási Szerződés határozatlan időre jön létre, de minimum addig érvényben van, amíg a közvetített, vagy örökítéssel a Megbízott gondozásába került, tartamszerződéssel ellátott biztosítási szerződések érvényben vannak. Ezen feltétel hiányában, vagy megszűnése esetén a naptári év végével, 3 hónapos határidővel írásban mondható fel.

 

11.,     A Megbízási Szerződés megszűnéséről a Megbízott köteles az érintett biztosítótársaságokat 30 napon belül tájékoztatni.

 

12.,     Jelen szerződésben külön nem szabályozottakra a Ptk. – különösen a megbízásra vonatkozó jogszabályok – rendelkezései az irányadóak.

 

13.,     A Megbízó kijelenti, hogy az Alkuszi Megbízási Szerződés aláírása előtt a Foster Biztosítási Alkusz Kft főbb adatait tartalmazó Ügyfél tájékoztatót átvette és az abban foglaltakat megismerte.

 

Szerződő felek jelen megállapodást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.

 

 

Kelt:                      , 2016. év      hó .     nap

 

 

……………………………………………………….                               ……………………………………………..

Megbízó                                                         Megbízott

 

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük megtisztelő figyelmét, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló igényével a Foster Biztosítási Alkusz Kft-hez fordult.

Kérjük, szíveskedjen figyelmesen elolvasni az Ügyfél tájékoztatót.

 

A társaság neve:                                                 Foster Biztosítási Alkusz Korlátoltfelelősségű Társaság

A társaság székhelye és telephelye:                               5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. A lh. II. em. 3.

A társaság alapításának időpontja:                              1993. március 31.

A társaság alaptőkéje:                                      5. 000. 000.-Ft

A társaság adószáma:                                      11043900-2-04

A társaságot nyilvántartó bíróság:                 Békés Megyei Bíróság Cégbírósága

A társaság cégjegyzék száma:                        04-09-002239

 

  1. A biztosítási szerződését érintő kérdésével, problémájával, társaságunk tevékenységével kapcsolatos észrevételével, panaszával bizalommal forduljon társaságunk székhelyén működő ügyfélszolgálati irodánkhoz, ahol személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

 

Ügyfélszolgálati irodánk ügyfélfogadási rendje:        hétfő – csütörtök                8 –16 óráig

péntek                   8 – 15 óráig

Egyéb elérhetőségeink:                                                     telefon                   66/445-604

telefax                   66/321-352

e-mail                    fosterkft@fosterkft.hu

 

  1. Társaságunk felügyeleti szerve:                 Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Székhelye:                                                                          1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési címe:                                                                1535 Budapest, Pf.: 777

WEB:                                                                                    www.mnb.hu/felugyelet

Társaságunk felügyeleti engedélyének száma:           120/1993

Társaságunk PSZÁF regisztrációs száma:                    204121400936

Kötelező szakmai felelősségbiztosításunk biztosítója:AIG Europe Ltd Magyarországi Fióktelepe

Biztosítási összeg:                                                             1. 120. 200.-EUR/kár és 1. 680. 300.-EUR/év

A biztosítási szerződés száma:                                       2350015846

 

  1. A biztosítási titkokat képező adatok tekintetében, időbeni korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli társaságunk tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik azokhoz társaságunkkal kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titkot képező adat (biztosítási titok) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha társaságunk Partnere (Megbízója) vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre írásban felhatalmazást ad.
  2. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX Törvény értelmében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn
  • a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
  • az MNB-el,
  • a nemzetbiztonsági szolgálattal,
  • az Állami Számvevőszékkel,
  • a Gazdasági Versenyhivatallal,
  • a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,
  • a vagyonellenőrrel,
  • az Információs Központtal
  • szemben, valamint a
  • a feladatkörében eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése érdekében,
  • büntetőügyben, polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezés keretében eljáró bírósággal szemben.

 

  1. Társaságunk köteles a Megbízója kérésére a társaság által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a Megbízó által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásában átvezetni.

 

 

  1. Eljárásrendek

1.      BROKKA eljárásrend

 

  1. Ajánlat előkészítése

Minden berögzíteni kívánt szerződést előzetesen PDF formátumra kell beszkennelni. A beszkennelt dokumentum egy file legyen, amiben több oldalon lapozható az ajánlat. Az on-line brokka maximum 10MB méretű file-t tud fogadni, aminek a feltöltési ideje nem haladhatja meg az 5 percet.

Ezért célszerű ennél kisebb méretű file-t létrehozni, mert változó kinél milyen gyors az internet, ami leakadáshoz vezethet a dokumentum csatolásakor. Ezért a beszekennelt dokumentum lehetőség szerint ne legyen 8MB-nál nagyobb méretű!

A szkennelő felbontásának beállításával a méretet már beolvasáskor meg lehet határozni. (pl.: egy 11 oldalból álló ajánlatból ~3MB file készül) Amennyiben mégis nagyobb méretű úgy külön lehet két file-ként szkennelni és későbbiekben csatolni a felrögzített ajánlathoz

A beszkennelt ajánlatokat a számítógépen egy külön mappában célszerű lementeni a file-nak azonosítható nevet megadva. (pl.: Mappanév: Ajánlatok, File név: Kovács János GFB LLK012)

Az Alkuszi megbízási szerződést fénymásoljuk le egy példányban.

 

  1. Ajánlat rögzítése

Az ajánlatok berögzítése két féleképpen történhet attól függően, hogy hol készült az ajánlat. Ezek alapján megkülönböztetünk Webpiare-on készült és egyéb programokkal készült ajánlatokat.

Az on-line brokka elérési útvonala: https://foster.brokka.hu/

A nyilvántartó rendszer több böngészőn is stabilan fut (Chrome, Explorer, Mozzila) Mindenki külön belépési névvel és jelszóval rendelkezik.

Az elérési útvonalat a böngésző kereső ablakába beírva el is menthetjük a kedvencek közzé vagy parancsikonként kitehetjük az Asztal-ra.

2.1. Webpiare ajánlatok rögzítése

A rögzítést az „Adatok importálása” ikonnal kezdjük el. Megnyitás után láthatóak a Wepiare-on kötött szerződések listája, amiből válasszuk ki a berögzíteni kívánt szerződést, kattintsunk rá.

Ezek után az átemelt képernyőt fogjuk látni ahol az adatokat végig ellenőrizzük le az ajánlaton található adatokkal.

Biztosító neve, módozat beállítása, éves díj, stb.. Különösen az évfordulókra figyeljünk bár ez GFB-nél jól jelenik meg de pl.: Casco esetében nekünk kell külön beállítani hh.nn formátumban.

Ezek után nyomjunk „Rendben” gombot és az ajánlat adatai rögzítésre kerültek.

Amennyiben szigorú számadású nyomtatvány (pl.: Csekk) kerül kiadásra azt a képernyő jobb felső sarkában lévő „Új nyomtatvány” linkre kattintva kell rávezetni a szerződésre. FONTOS, hogy feltétlenül írjuk ki a nyomtatvány a későbbi elszámolások érdekében!

Az eredeti Alkuszi megbízási szerződés felső részére írjuk rá a brokka azonosító és az ügyfél azonosító számot egy per jellel elválasztva az egyesek elhagyásával. (pl.: 52624/104136)

A beszkennelt dokumentumot a képernyő jobb felső sarkában lévő „Új dokumentumok” link-el lehet a már berögzített szerződéshez becsatolni. A „Tartalom”-hoz beírjuk hogy : A szerződés kezdeti dokumentumai.

Ezek után a tallózás gombra kattintva megkeressük a számítógépünkön a már korábban beszkennelt és elmentett PDF file-t. A „Rendben” gombbal befejezhetjük a rögzítést.

2.2 Egyéb programon készített ajánlatok rögzítése

Egyéb programok : minden olyan on-line vagy off-line program ami nem a Webpiare.

A rögzítést az „Új szerződés” ikonnal kezdjük el. Ezek után az adatfelviteli képernyő fog megjelenni ahova értelem szerűen felvisszük az ajánlati adatokat. A Státusz minden esetben „Ajánlat”.

Amennyiben szigorú számadású nyomtatvány is kiadásra került azt feltétlenül jelöljük ki, vezessük fel a „Nyomtatvány típusa” és a „Nyomtatvány sorszáma” legördülő menüből.

Az ügyfél adatokhoz érve kezdjük begépelni az ügyfél nevét és akkor a felület automatikusan feladja ha van már ilyen nevű ügyfél az adatbázisban. Ezzel elkerüljük a duplikált ügyfélrögzítést. Rákattintva beemeli az ügyfél adatait erre a szerződésre is.

Az adatfelvitelt a „Tovább” gombra kattintással folytathatjuk.

Módozattól függően fog megjelenni a következő képernyő. Vagyonnál egészen más adatokat kér mint pl. gépjármű szerződésnél.

Tovább gombbal a kiadott szigorú számadású csekken befizetett díjakat a következő képernyőre vezessük fel. (Ha van kiadott csekk)

Az eredeti Alkuszi megbízási szerződés felső részére írjuk rá a Brokka azonosító és az ügyfél azonosító számot egy per jellel elválasztva az egyesek elhagyásával. (pl.: 52624/04136)

A beszkennelt dokumentumot a képernyő jobb felső sarkában lévő „Új dokumentumok” link-el lehet a már berögzített szerződéshez becsatolni. A „Tartalom”-hoz beírjuk hogy : A szerződés kezdeti dokumentumai.

Ezek után a tallózás gombra kattintva megkeressük a számítógépünkön a már korábban beszkennelt és elmentett PDF filet. A „Rendben” gombbal befejezhetjük a rögzítést.

  1. Berögzített ajánlatok módosítása

3.1. Pótlások, átdolgozások.

A pótolandó vagy átdolgozott szerződés dokumentumait az 1. pontban leírtak szerint szkenneljük be és mentsük el.

Az átdolgozást/pótlásokat az „Ügyintézés” ikonon belül tudjuk elkezdeni.

Megkeressük a szerződést akár a szerződő neve vagy rendszáma esetleg kötvényszáma alapján. A szerződést kijelöljük, majd rákattintunk. A képernyő jobb felső sarkában lévő „Új dokumentum” linkre kattintva el tudjuk kezdeni a dokumentum becsatolását. A „Tartalom”-hoz beírjuk hogy mi a becsatolandó dokumentum neve (pl.:átdolgozott szerződés 2011.03.01-től vagy gyerek kedvezmény igazolás, adásvételi szerződés, forgalmi engedély másolat, stb..)

Ezek után a tallózás gombra kattintva megkeressük a számítógépünkön a már korábban beszkennelt és elmentett PDF file-t. A „Befejezés” gombbal fejezhetjük be a dokumentum csatolását.

Azon dokumentumok, melyek díjat érintő módosítást eredményeznek (átdolgozás, kedvezmény igazolások, stb..) célszerű még aznap e-mailon is megküldeni a biztosítónak, hogy minél gyorsabban megtörténjen a szerződés korrigálása és ne kapjon az ügyfél magasabb díjról szóló díjbekérőt. Mivel ha csak postán küldjük az sokkal később lesz végrehajtva a biztosítónál.

Amennyiben szigorú számadású nyomtatványt (pl: Csekk) adunk az ügyfélnek úgy azt feltétlenül vezessük ki a szerződést megjelenítő képernyő (Ügyintézés menüből lehet kikeresni a szerződést) jobb felső sarkában lévő „Új nyomtatvány” linkre kattintva.

  1. Ajánlat kísérők kezelése

4.1. Ajánlat kísérők készítése, postázás

Az ajánlatkísérők készítését az „Ajánlatkísérő” menüpontban tudjuk elkezdeni.

A már felrögzített új- és meglévő szerződésekhez szükséges pótlásokat is tartalmazó

dokumentum csatolással is ellátott ajánlatok esetében el lehet kezdeni az ajánlat kísérők készítését. Addig, amíg nem csatoltatok dokumentumot a szerződésekhez NE kezdjétek el az ajánlat kísérők készítését.

Az Ajánlatkísérők menüponton belül két újabb menü található a már meglévő és a teljesen új készítésű ajánlatkísérők menüpontja.

„Új ajánlatkísérő” menüpont alatt tudjuk elkezdeni az ajánlatkísérők készítést. Rákattintunk és megjelenik a berögzített szerződéseket, pótlásokat tartalmazó biztosítónként összesített ajánlatkísérő lista.

A képen jelen esetben csak egy biztosító szerepel, de a gyakorlatban itt annyi biztosító fog szerepelni ahány biztosítónak történt rögzítés, pótlás.

Kiválasztjuk az adott biztosítót és a megjelenített ajánlatkísérőn fel lesz sorolva az ajánlatkísérőn szereplő dokumentumok listája. Készítsük össze az ajánlatkísérőn szereplő dokumentumokat, amit megtaláltunk azt a sort pipáljuk ki. Amikor minden sor kipipáltunk akkor a „Kész” gombra kattintva elkészíthetjük az ajánlatkísérőt.

Az elkészült ajánlatkísérőt ezek után tudjuk kinyomtatni, ha rákattintunk a kész ajánlatkísérő sorra.

A kész ajánlatkísérő PDF formátumban fog legenerálódni.

A legenerálódott ajánlatkísérőt nyomtassuk ki, írjuk alá és bélyegezzük le. Fénymásoljunk egy példányt így belőle és fűzzük le magunknak a fénymásolatot.

Az összekészített dokumentumokat az eredeti ajánlatkísérővel fedve tegyük borítékba és az ajánlatkísérőn szereplő címre postázzuk el AJÁNLOTT, TÉRTIVEVÉNY, ELSŐBBSÉGI módon!!

Postázáskor ne felejtsük el, hogy mindig a lefénymásolt alkuszi megbízási szerződés kerüljön a borítékba és az eredetit (amire a Brokka szerződés azonosító / ügyfél azonosító szám felírva) havi egy alkalommal juttassátok el hozzánk!

4.2. Ajánlatkísérő lezárása

Postai feladás után, amikor megérkezett a tértivevény igazoltan a biztosítói átvétellel azt be kell szkennelni és el kell menteni a számítógép erre kialakított mappájába, ahonnan később be tudjuk majd csatolni.

Lépjünk be az „Ajánlatkísérők listája” menüpontba és válasszuk ki azt az ajánlatkísérőt amelyikhez tartozik a megérkezett tértivevény.

Kattintsunk a „Dokumentum csatolás” linkre.

A következő lépés a tértivevény számának megadása majd a beszkennelt tértivevény kitallózása a számítógépünkre lementett mappából. Ezek után a „Befejezés” gombra kattintva lezártuk az ajánlatkísérőt.

  1. Örökítések

5.1. Örökítések előkészítése

Örökítési dokumentumok:

  • Alkuszi megbízás
  • Örökítőlap
  • Aláírási címpéldány (ahol kéri a biztosító)
  • Alkuszi visszavonó nyilatkozat (ahol szükséges)

Az örökítéseket a biztosítók aktuális szabályozásának megfelelően kell az adott biztosító felé benyújtani. Az aktuális szabályozást a partnerportálról vagy az alkusz kapcsolattartótól lehet beszerezni.

A biztosítóhoz beküldés előtt le kell ellenőrizni, hogy minden adat ki van-e töltve az örökítő lapon és az Alkuszi megbízási szerződésen. (Ügyféladatok, biztosító neve, közvetítői kódja, dátumok, aláírás, kötvényszám, módozat neve)

Az Alkuszi megbízási szerződést fénymásoljuk le annyi példányban ahány biztosítótól történik az örökítés. Az örökítő lapokat, aláírási címpéldányt és az alkuszi visszavonó nyilatkozatot le kell fénymásolni annyi példányban ahány biztosítótól történik az örökítés. Papíros nyilvántartás esetén plusz egy-egy példányt kell másolni a fenti dokumentumokból. Elektronikus nyilvántartás esetén be kell szkennelni ezeket a dokumentumokat.

Az örökítéshez tartozó eredeti alkuszi megbízási szerződéseket havi egy alkalommal el kell juttatni a központi irodánkba. (Foster Kft 5600 Békéscsaba, Pf.:235)

Az örökítéseket NEM kell a brokkába felvezetni azt mi központilag állomány egyeztetés során fogjuk megtenni!

A lefénymásolt, lementett örökítéseket az alábbiak szerint válogassuk szét.

Saját példány:

  • Fénymásolt v. beszkennelt alkuszi megbízási szerződés
  • Fénymásolt v. beszkennelt örökítő lap
  • Eredeti v. beszkennelt alkuszi visszavonó nyilatkozat (eredeti v. beszkennelt ajánlott szelvény v. tértivevény)
  • Fénymásolt v. beszkennelt aláírási címpéldány

Az örökítésről az ügyfél neve szerint ABC sorrendben rendezve Örökítési dossziét kell vezetni az elküldött örökítésekről ahova a saját példányban felsorolt dokumentumokat kell becsatolni. Az örökítési dossziét lehet vezetni elektronikus vagy papíros formában. Papíros formában külön lefűzve egy dossziéban kell tárolni. Elektronikus formában a számítógép egyik almappájában vagy külön adathordozón kell tárolni.

Biztosító példány:

  • Fénymásolt alkuszi megbízási szerződés
  • Eredeti örökítő lap
  • Fénymásolt aláírási címpéldány
  • Fénymásolat alkuszi visszavonó nyilatkozat + ajánlott szelvénymásolat v. tértivevény másolat

A biztosítónak (postán vagy mailen illetve portálon feltöltött módon) megküldött örökítéseket egy külön kísérőlevéllel kell elküldeni, amit aláírtok és lebélyegeztek. A postai feladáskor ajánlott vagy tértivevényes módon legyen megküldve. A portálon vagy elektronikus módon továbbított örökítések esetében a továbbítást igazoló képernyőkép v. nyomtatható igazolás, e-mailt, visszaigazolást szintén mentsük el az elektronikus örökítési dossziéba a többi dokumentum mellé.

Foster Kft példánya:

  • Eredeti Alkuszi megbízási szerződés

A biztosítónak történő postai előkészítés után az alábbi egyszerű táblázatba kérnénk felvezetni az örökítések adatit. A kitöltött táblázatot kérjük az alábbi e-mail címekre küldjétek el:

szabone.rozsa@fosterkft.hu papp.orsi@fosterkft.hu szollosi.laszlo@fosterkft.hu

FONTOS!!

A kitöltött táblázatot feltétlenül el kell küldeni a fenti mailcímekre, mert ennek hiányában nem tudjuk ki lesz az átörökített szerződés üzletkötője! Táblázat nélkül központi kezelésbe kerül a szerződés, addig, amíg nem kerül megküldésre a fenti táblázat! A jutalék így nem kerül számfejtésre csak attól a dátumtól kezdve amikortól megkülditek fent felsorolt örökítési dokumentumokat. A szerződés brokkába rögzítését követően csak az örökítési dokumentumok megküldésével kerülhet a szerződés az üzletkötő gondozásába.

A táblázat oszlop beosztásán NEM szabad változtatni.!

  1. Intervenciók

6.1 Intervenciós listák helye

Az aktuális intervenciós listákat (hátralék/túlfizetés/díjelőírás) a főmenüből a „TEENDŐK” menüpontból érjük el az Intervenciók feliratra kattintva.

Az intervenciós listákat minden hónap elején fel töltjük a brokkába. Egy újabb lista felülírja a korábbi havi lista aktualitását.

Itt láthatjuk mely szerződéseink vannak hátralékban illetve mely szerződéseinkre készült már díjelőírás a biztosító részéről. Az Int.dátum oszlopban a lista betöltési dátuma látszik, és nem a tényleges listakészítési időpontot. Ezt az időpontot jelenleg nem adja meg a biztosító a részünkre.

6.2 Intervenciók feldolgozása

A feltöltött intervenciós tételeket minden hónapban végig kell ellenőrizni, le kell zárni. !

Minden esetben ellenőriznünk kell, hogy a feltüntetett szerződés ténylegesen milyen hátralékot tartalmaz. Ehhez a biztosítói partnerportálokon, ügyfélszolgálati telefonszámokon lehet az információt beszerezni.(lásd céges irattár Biztosítók elérhetősége…..xls táblázat.)

Az „Esemény r”. gombra kattintva lenyílik a szerződéshez rögzíthető intervenciós események listája, amiből ki kell választani az intézkedésünknek megfelelő eseményt. A „nem elérhető” és a „rossz email, tel.szám” esemény nem zárja le az intervenciós tételt. Azaz újra bejelentkezéskor ismét látszódni fog a bejegyzés.

Lezáráskor a megjegyzés rovatba kell beírni az intézkedéseink részleteit (Pl.: milyen mail címen, telefonszámon lett értesítve, mikor…stb)

A legvégén a „Rendben” gomb megnyomásával zárjuk le az intervenciós tételt.

  1. Évfordulós szerződések kezelése

7.1 Évfordulós szerződések elérhetősége, kezelése

Az évfordulós szerződések listáját a főmenüből a „TEENDŐK” menüpontból érjük el az „Évfordulós szerződések” feliratra kattintva. Alapértelmezetten szerződések itt dátum szerint növekvően szerepelnek. Minden olyan szerződés látszik, aminek a rögzítés során beállított

évfordulója a mai dátumot 30 nappal megelőzi, de nem több mint 60 nap. A lista így minden egyes nappal automatikusan bővül, illetve csökken is.

Az évfordulós listát minden nap ellenőrizni kell, hogy kerültek-e bele olyan szerződések, amelyek elérték az évfordulót és szükséges az átkötésük, átdolgozásuk. A listát mindig a legkorábbi évfordulójú szerződéssel kell kezdeni. Feldolgozáskor mindig ellenőrizzük – szükség esetén szerezzük be – az évforduló váltáshoz, átdolgozáshoz szükséges összes aktuális tarifálási (index) adatot, mert ha a régi adatokból dolgozunk, úgy előfordulhat, hogy nem megfelelő díjat fogunk kiszámolni az ügyfélnek.

Amikor a szerződéskötési folyamaton végig értünk a listából a „Befejezés” gombra kattintva zárjuk le az adott évfordulós bejegyzést. Amennyiben nincs kedvezőbb biztosítás vagy az ügyfél nem kíván váltani, akkor is a „Befejezés” gombbal zárjuk le a bejegyzést.

  1. Egyéb menüpontok leírása, használata

8.1 Lejáró szerződések

A lejáró szerződéseket a főmenüből a „TEENDŐK” menüpont alatt találhatjuk a Lejáró szerződések feliratra kattintva.

Itt azokat a határozott idejű szerződéseket találhatjátok, amelyek a közeljövőben megszűnnek és utána kel járni, hogy az ügyfél nem kívánja e újrakötni őket.

Az itt szereplő szerződéseket naponta át kell nézni és szükség esetén eljárni az ügyfél felé a szerződés megújításában, újrakötésében. Az itt szereplő szerződések az aktuális dátum elmúlásával kikerülnek a listából. Külön lezárni, bejegyzést tenni nem kell (nem lehet) ezen tételek mellé.

8.2 Saját nyomtatványok

A szigorú számadású sorszámozott, átvett, de még fel nem használt nyomtatványok listát a főmenüből a „TEENDŐK” menüpont alatt lehet elérni.

A menüpontban biztosítónként csoportosítva láthatjuk az átvett nyomtatványokat sorszámra, megnevezésre és az átvétel időpontjának feltüntetésével.

Az itt szereplő nyomtatványokat nyomtatvány rendelés előtt, de minimum havi egy alkalommal le kell leleltározni. Eltérés esetén jelezni kell a változást a papp.orsolya@fosterkft.hu mail címre. A jelzés tartalmazza az eltérés okát egy rövid indoklással továbbá a nyomtatvány sorszámát, biztosító nevét és a nyomtatvány nevét.

A nyomtatványok szerződésre történő kiírását a jelen kézikönyv 3. pontja tartalmazza.

8.3 Ügyfélápolás, céges irattár

Ügyfélápolás:

A menüpont a főmenüből közvetlenül elérhető az „Ügyfélápolás” ikonra kattintva érjük el az ügyfél listánkat.

Kereshetünk az ügyfél neve, címe, adószáma vagy telefonszáma alapján.

Az ügyfél kiválasztása után az ügyfélkarton képernyő jelenik meg. Ezen a képernyőn van lehetőségünk az ügyfél adatainak módosítására a képernyő jobb felső sarkában lévő „Módosítás” feliratra kattintva..

Az „Új dokumentum” feliratnál tudjuk a teljes körű alkuszi megbízásokat az ügyfélhez csatolni a már korábban bemutatott dokumentumcsatolás alapján kell elvégezni. Minden ügyfélnek, aki rendelkezik teljes körű alkuszi megbízással azt itt kell becsatolni.

Az ügyfélkartonnál becsatolt dokumentumok minden ügyfélhez tartozó szerződésnél automatikusan látszódni fognak. Az ügyfélkartonnál ajánlatott feltölteni TILOS!

Az ügyfélkartonnál becsatolt dokumentumok minden ügyfélhez tartozó ajánlatnál automatikusan látszódni fognak. Itt ajánlatott feltölteni TILOS!

Lehetőség van boríték nyomtatásra is a a képernyő jobb oldalán található ikonokkal.

A képernyőt lejjebb görgetve láthatóak az ügyfélhez kapcsolt szerződések is amire rákattintva közvetlenül a szerződésre tudunk ráugrani.

Az ügyfél duplikációkat mindig e-mailen jelezzétek felénk, hogy a szükséges összevonásokat meg tudjuk tenni. A mailbe bele kell írni az összevonásra kerülő ügyfél azonosítókat megjelölve, hogy melyek legyenek megszüntetve és melyik azonosító az ami megmaradhat. Így a megmaradó ügyfél örökli a megszűnésre kerülő ügyfél alatt található szerződéseket.

8.3 Céges irattár

Itt találhatóak a biztosítók által használt nyomtatványok, feltételek, adatlapok, oktatási anyagok egy része, amit jellemzően többször szoktunk használni. Továbbá azon belső dokumentumok is, ami a napi munkában segítségetekre lehetnek. (Pl. Biztosítók elérhetőségei…ÜK.xls, felmondási forma dokumentumok, alkuszi megbízás,…stb)

Amennyiben itt nem található a keresett dokumentum akkor azt az adott biztosító partnerportálján vagy a kapcsolattartókon keresztül beszerezhető.

A mappákba a mappanév előtt található „+” jelre kattintva tudunk belépni.

A keresett dokumentum a dokumentum névre kattintva tölthető le.

 

 

 

2.      Postamentes eljárásrend

 

A postamentes (ajánlatokat nem kell továbbítani a biztosítóhoz) biztosítótársaságokhoz létrehozott szerződések ajánlati dokumentumait is ki kell nyomtatni, a szerződővel alá kell íratni mind az ügyfél példányt, mind a biztosító példányát. Az ügyfél példányt és a szükséges mellékleteket át kell adni a szerződő részére

 

Az ajánlati dokumentáció biztosítót illető példányát a Bit szerinti azonosításra alkalmas módon egyedi azonosítóval kell ellátni, majd biztosítótársaságonként le kell fűzni, archiválni kell. A lefűzött ajánlati dokumentációt tehát el kell látni egyedi Brokka azonosítóval, amely tartalmazza a szerződő egyedi azonosítóját, és a szerződés egyedi azonosítóját. Ezek az azonosítók a Brokkába történő rögzítés során generálódnak. (Amennyiben a szerződő korábban már rögzítve lett a Brokkába, annak már lesz egyedi azonosítója.) Archiválás során célszerű egy szerződés esetében a biztosítási dokumentáción belül az ajánlatot tenni előre és azon színes sorkiemelővel, vagy filctollal feltüntetni az azonosítókat „Szerződő egyedi azonosítója / Szerződés egyedi azonosítója” formátumban. A dokumentumok lefűzését a szerződések egyedi azonosító számának növekvő sorrendjében kérjük végrehajtani. Amennyiben megtelik egy dosszié, a gerincére a lefűzött dokumentumok kezdő és záró sorszámát kell feltüntetni a későbbi könnyebb visszakeresések érdekében.

 

A learchivált ajánlatokat a szerződés érvényessége alatt, illetve a biztosítási szerződés megszűnését követően 5 évig kell megőrizni! A learchivált szerződéseket bármikor bekérhetik tőlünk a biztosítók, amelyeket 48 órán belül el kell tudnunk juttatni a biztosítótársaság részére. Ezért fontos a dokumentumok pontos és rendszerezett archiválása. Az ajánlati dokumentációk fentiek szerinti megőrzéséért és bemutatásáért egyetemlegesen vagyunk felelősek. Minden olyan kárt, kárigényt, amely az archivált szerződések elveszéséből, nem időre történő megküldéséből adódóan merülnek föl, továbbhárítjuk az alvállalkozó felé. Az ajánlati dokumentáció papír alapon történő archiválása mellett, természetesen az ajánlatokat a Brokkába ugyan úgy föl kell rögzíteni.

 

Természetesen az eredeti alkuszi megbízásokat havi gyakorisággal továbbra is meg kell küldeni a központba

 

Postai úton továbbított ajánlatok esetében biztosítótársaságokhoz létrehozott szerződések ajánlati dokumentumait ki kell nyomtatni, a szerződővel alá kell íratni mind az ügyfél példányt, mind a biztosító példányát. Az ügyfél példányt és a szükséges mellékleteket át kell adni a szerződő részére. A postai úton továbbítandó ajánlatokat, aláírástól számított 72 órán belül továbbítanunk kell az adott biztosítótársaság felé.

A szerződő által aláírt, biztosító példánya ajánlati dokumentumot be kell rögzíteni a Brokkába. A biztosítótársaság ajánlati dokumentuma mellé, az Alkuszi megbízás másolatát kell mellékelni.

Az eredeti Alkuszi megbízási szerződést el kell látni egyedi Brokka azonosítóval, amely tartalmazza a szerződő egyedi azonosítóját, és a szerződés egyedi azonosítóját. Ezek az azonosítók a Brokkába történő rögzítés során generálódnak. (Amennyiben a szerződő korábban már rögzítve lett a Brokkába, annak már lesz egyedi azonosítója.)

 

A biztosítótársaság ajánlati dokumentumai mellé a Brokkából ajánlatkísérőt nyomtatunk 2 példányban, biztosítótársaságonként.

Egy példány ajánlatkísérőt az ajánlatok mellékleteként, biztosítónként kell postázni, ajánlott, tértivevényes módon.

Egy példány ajánlatkísérőt pedig igazolásként archiválunk (időrendben).

A visszaérkezett (átvett levél igazolása) tértivevényt berögzítjük a Brokkába (ajánlatkísérő másolatához), majd az eredeti tértivevényt a nálunk igazolásként (archivált) maradt ajánlatkísérő mellé tűzzük.

Természetesen az eredeti alkuszi megbízásokat havi gyakorisággal továbbra is meg kell küldeni a központba.

 


 

 

3.      Casco szemlézési eljárásrend

 

 

  • A fotókat JPG kiterjesztésű fileban kell elkészíteni és továbbítani.

 

  • Az elkészített fotókat lehetőség szerint 400-800kB közötti méretűre kell lekicsinyíteni.

 

  • Az elkészített fotókon ellenőrizzük, hogy megfelelő élességűek-e, nincs elmosódva.

 

  • A fényképeket színesben kell elkészíteni.

 

  • Átlós fotók készítésekor a jármű teljes terjedelmében látszódjon. A rendszám jól olvasható legyen.

 

  • Az esetleges sérülésekről külön képet (-ket) kell készíteni.

 

  • A nagy értékű extrákat külön is le kell fotózni.

 

  • Az alvázszám fotó készítésekor a makró üzemmódot kell beállítani. Ezt a képeket szemből úgy kell elkészíteni, hogy jól látszódjon az alvázszám minden karaktere.

 

  • Az KM óra állás fotó készítésekor a makró üzemmódot kell beállítani. Ezt a képeket szemből úgy kell elkészíteni, hogy jól látszódjon az óra állása.

 

  • A kulcsfotók készítésekor használjunk makró üzemmódot a kép készítésekor.

 

  • A jármű összes kulcsa egy képen szerepeljen úgy, hogy látszódjon a kulcsok tollazata, vájata is. Szükség esetén a kulcs megbontásával.

 

  • A fotózás előtt beállíthatjuk a fényképezőgépet úgy, hogy az elkészített fényképeken látszódjon a fotókészítés időpontja is.

 

  • A fotók továbbítását archiválni szükséges

 

 

 

 

GENERALI:

 

Minden használt autóra kötött casco biztosítást szemlézni kell!

 

Szükséges fotók:

  • Bal első nézet
  • Jobb első nézet
  • Bal hátsó nézet
  • Jobb hátsó nézet
  • KM óra állás (makró üzemmódban fotózni)
  • Alvázszám (makró üzemmódban fotózni)
  • Középkonzol (ahol látszik a fűtéskapcsoló, Klíma gombok, rádiósmagnó stb…célszerű a hátsó ülésről fotózni)
  • Az összes meglévő kulcsokról

 

Szükséges adatok:

  • Ajánlatszám
  • JUST kód

 

A fotókat a biztosító partnerportáljára kell feltölteni a biztosító által meghatározott módon!

Amennyiben nincs partnerportál elérésed akkor küld át nekünk a fotókat és akkor majd mi feltöltjük.

 

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

 

Másolatban:

papp.orsi@fosterkft.hu

 

 

 

AEGON:

 

Amennyiben a jármű gyártási éve 5 éven belüli és az értéke nem haladja meg az 5MFt-ot, akkor mi szemlézünk. Közeli járműkor és érték esetében, kérjük a jármű, biztosító által történő szemlézését.

 

  1. Saját szemle esetében:

 

Szükséges fotók :

Mint GENERALI-nál  + ÁLLAPOTLAP kitöltése, ügyfél által aláírva, beszkennelve (lásd 1. melléklet)

 

Szükséges adatok:

  • Rendszám
  • Ajánlatszám
  • Szerződő neve
  • Gyártmány
  • Alvázszám
  • Kötés dátuma

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a fotókat és a szükséges adatokat:

 

utitars@aegon.hu

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

varga.zsolt@aegon.hu

 

  1. Biztosító általi szemle esetében (amennyiben a jármű értéke meghaladja az 5MFt-ot és a gyártási évet követő 5 éven túli a jármű)

 

Fotóznunk nem kell, állapot lapot töltenünk nem kell !

 

A szemléhez tartozó kockázatelbíráló nevét és elérhetőségét pontosan a https://alkuszi.aegon.hu oldalon a kapcsolatok menüben találhatjátok meg. A szemlét megkérni mindig attól a kockázat elbírálótól kell kérni, aki területileg illetékes.

A szemlét e-mailben kell kérni a kockázatvállalótól az ajánlat becsatolásával és az ügyfél elérhetőségének megadásával.

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

varga.zsolt@aegon.hu

 

A szemlekéréshez szükséges adatok:

  • Beszkennelt ajánlat
  • Ügyfél elérhetősége (lehetőség szerint mobil telefonszám)

 

 

ALLIANZ

 

A személygépkocsi gyártási évét követő 11. évtől biztosítói szemleköteles.

A biztosító az VIG engedély köteles járműveknél is előírhat biztosítói szemlét.

VIG engedély köteles a jármű ha:

  • 35MFt-os egykori nettó új értékű egyéb járműkategória.
  • Szgk. 200kW vagy feletti teljesítményű
  • Szgk. 3500 cm3 vagy feletti hengerűrtartalmú
  • Szgk. alvázszáma számmal kezdődik vagy nem 17 karakter hosszú

 

Motorkerékpárok minden esetben biztosítói szemle kötelesek.

 

Mivel a biztosító a fent leírt esetekben saját szemlét ír elő, egyéb esetekben a fotózás célszerű saját biztonságunk érdekében megcsinálni.

  • Fotók: mint GENERALI

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a fotókat:

 

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

 

Biztosítói szemle kérés :

A kitöltött szemlekérő adatlap (lásd:2. melléklet) az alábbi e-mail címre kell továbbítani:

 

kockazatfelmeres@allianz.hu

 

FONTOS, hogy a levél tárgya: „Gépjármű szemle” legyen

 

 

GROUPAMA

 

Minden használt autóra kötött casco biztosítást nekünk kell szemlézni!

KIVÉVE ami biztosítói szemleköteles!

 

Biztosítói szemle köteles:

  • 3 évnél idősebb típusparaméter 120-240 közötti (általában ~4MFt feletti bruttó új érték feletti járművek)
  • 3500kg össztömeg feletti járművek

 

Használt autó: Az első nyilvántartásba vétel 1 napnál régebbi, vagy a kilométeróra állás 100 km-nél több.

 

 

Szükséges fotók:

Mint GENERALI

 

Szükséges adatok:

  • Rendszám
  • Ajánlatszám
  • Szerződő neve
  • Gyártmány
  • Alvázszám
  • Kötés dátuma

 

A fotókat a biztosító partnerportáljára kell feltölteni a biztosító által meghatározott módon !

Amennyiben nincs partnerportál elérésed akkor küld át nekünk a fotókat és akkor majd mi feltöltjük.

 

Mail címek:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

 

Részletesebb tudnivalókat a biztosító által megküldött tájékozatóban találtok. Akinek szüksége van rá átküldöm az anyagot.

 

 

K&H

 

Minden casco kötést szemlézni kell! (Új autót is!)

 

Szükséges fotók:

  • Mint GENERALI + Állapotlap (Webpiare nyomtatja- külön műszerfalról kell kitölteni)

 

Szükséges adatok:

  • Rendszám
  • Ajánlatszám
  • Szerződő neve
  • Gyártmány
  • Alvázszám
  • Kötés dátuma

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a fotókat és a szükséges adatokat:

 

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

 

A fotókat a biztosító partnerportáljára kell feltölteni a biztosító által meghatározott módon !

Amennyiben nincs partnerportál elérésed akkor küld át nekünk a fotókat és akkor majd mi feltöltjük.

 

MKB

 

Minden casco kötés biztosítói szemleköteles!

 

Biztosítói szemle kéréséhez szükséges adatok:

  • Rendszám
  • Ajánlatszám
  • Szerződő neve
  • Szerződő címe
  • Gyártmány
  • Alvázszám
  • Kötés dátuma
  • Ügyfél elérhetősége (lehetőség szerint mobil telefonszám)

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a szükséges adatokat:

 

cascoszemle@mkbb.hu

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

 

 

POSTA

 

Minden casco kötés biztosítói szemleköteles! 

Az ajánlat beérkeztekor a biztosító intézi a szemlét ezért fontos, hogy az ügyfél elérhetősége legyen megadva.

 

SIGNAL

 

Minden használt casco kötés biztosítói szemleköteles!

Használt autó: A forgalomba helyezéstől több mint 1 nap telt el és a futásteljesítmény nagyobb mint 100km

  1. éves kortól főosztályi engedély köteles.

 

Biztosítói szemle kéréséhez szükséges adatok:

  • Rendszám
  • Ajánlatszám
  • Szerződő neve
  • Szerződő címe
  • Gyártmány
  • Alvázszám
  • Kötés dátuma
  • Ügyfél elérhetősége (lehetőség szerint mobil telefonszám)
  • Biztosító neve : SIGNAL
  • Beszkennelt ajánlat

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a szükséges adatokat:

 

szemle@dekra.hu

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

lelene.marta@signal.hu

 

 

 

UNION

 

Minden használt autóra kötött casco biztosítást szemlézni kell!

Használt autó: Az első nyilvántartásba vétel 3 napnál régebbi, vagy a kilométeróra állás 100 km-nél több.

Szükséges fotók:

  • Mint GENERALI

 

Szükséges adatok:

  • Ajánlatszám
  • Rendszám

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a fotókat és a szükséges adatokat:

 

jarmufoto@unionbiztosito.hu

A tárgyban kérjük feltüntetni a rendszámot, és az ajánlatszámot!

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

ambrus.peter@unionbiztosito.hu

 

UNIQA

 

Minden használt autóra kötött cascót mi szemlézünk kivéve az alábbi eseteket ahol a biztosító végez szemlét:

  • A jármű 10MFt feletti értékű
  • Külföldi forgalomba helyezésű (új autóra is érvényes!)
  • 6 éves vagy annál idősebb a jármű
  • BMW, AUDI, VW Golf Budapesti vagy megyeszékhelyi a szerződő
  • 180kW feletti
  • Cabrio, taxi, bérautó

 

Használt autó: A forgalomba helyezéstől több mint 1 nap telt el és a futásteljesítmény nagyobb, mint 100km

 

  1. Saját szemle esetében:

 

Szükséges fotók :

  • Mint GENERALI-nál  + ÁLLAPOTLAP (lásd 4. melléklet)
  • Motortértető nyitott állapotban (rendszám, zárhíd, fényszóró fülek látszódjanak)

 

Szükséges adatok:

  • Rendszám
  • Alvázszám
  • CEUS KÓD: 117767
  • Szemle dátuma

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a fotókat és a szükséges adatokat:

 

szemlefoto@uniqa.hu

(A levél tárgyába fel kell tüntetni a rendszámot, ennek hiányában az alvázszámot. (semmi mást!)

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

edit.szalai@uniqa.hu

  1. Biztosítói szemle kérése:

 

Fotóznunk nem kell!

 

 

Szükséges adatok:

  • Rendszám
  • Ajánlatszám
  • Szerződő neve
  • Szerződő címe
  • Gyártmány
  • Alvázszám
  • Kötés dátuma
  • Ügyfél elérhetősége (lehetőség szerint mobil telefonszám)
  • Biztosító neve : UNIQA
  • Beszkennelt ajánlat

 

E-mail címek, amire el kell küldeni a szükséges adatokat:

 

szemle@dekra.hu

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

edit.szalai@uniqa.hu

 

A levél elküldésekor kérjük, hogy adják meg a szemle időpontját és a szemlét elvégző személy nevét. A szemle megrendelő e-mailt csatoljuk az ajánlat mellé. Az ajánlatot ezek után továbbítsuk a biztosítónak.

 

 

WÁBERER

 

Minden használt casco kötés biztosítói szemleköteles!

Használt autó: A forgalomba helyezéstől több mint 1 nap telt el és a futásteljesítmény nagyobb mint 100km

 

Biztosítói szemle kéréséhez szükséges adatokat a 5. mellékletben szereplő táblázat tartalmazza.

 

A kitöltött táblázatot az alábbi mailcímre kell elküldeni:

 

szemle@wabererbiztosito.hu

 

Másolatban:

szollosi.laszlo@fosterkft.hu

papp.orsi@fosterkft.hu

hegedus.szilvia@wabererbiztosito.hu

 

*  *  *

 

Minden kötés előtt tájékozódjunk az adott biztosítónál érvényes casco feltételekről!

 

 


 

4.      Csekk kezelési eljárásrend

 

 

Biztosítók által kiadott készpénzcsekkek ismertetője

 

  • Minden biztosító által kiadott csekket szigorú számadású bizonylatként a bizonylati rendben leírtaknak megfelelően kell kezelnünk.
  • A biztosítók által sorszámmal is nyilvántartott csekkeket a kiadott szerződés mellé a nyilvántartó rendszerben ki kell vezetni. Az átvett csekkeket a nyilvántartó rendszer saját nyomtatványok alatti menüjében lehet leellenőrizni.
  • A kiadásunkról a bizonylati rendben leírtaknak megfelelően nyilvántartást kell vezetni.
  • Amennyiben van az ügyfél által már befizetett csekkszelvényünk akkor azt PDF formában beszkennelve csatoljunk a nyilvántartó rendszerben a szerződés melletti dokumentumokhoz.
  • A csekkekhez feltüntetett fizetendő összeget TILOS az ügyféltől beszedni, azt kizárólag az ügyfél fizetheti be!!

 

 

AEGON: 

  • Befizetett csekk szelvény eredeti példányát és a csekktükörkép bizonylatát az ajánlat mellé kell tűzni.
  • Csekkazonosító (csekksorszám):  8 karakterből az ajánlatra csak az első 7 számot kell felírni. Az utolsó

szám futósorszám. Ha a csekksorszám első karaktere nulla, akkor azt a Brokkából történő kiíráskor nem kell beütni.

  • A csekktükörkép bizonylatán szereplő matricából ez egyik példányt az ügyfél ajánlatára a másikat a példányt biztosító ajánlatára kell ragasztani!
  • A biztosítás közvetítő kódjához mindenki a saját, korábban megküldött Aegon-os kódját írja be. Amennyiben ilyen kódja még nincs, akkor a 0000912441-es kódot kell beírni.
  • Az ügyfél mindig írja alá a csekktükörkép bizonylatát, amivel igazolja, hogy az első díj befizetéséhez tartozó csekket átvette tőlünk.

 

ALLIANZ:

  • Központilag küldik, külön nyomtatvány nincs (kivéve utas biztosításokhoz kiadott csekk. Csekksorszám a csekklap bal alsó sarkában található.)

 

GENERALI: 

 

  • Csekksorszám: A csekk bal oldalán lévő AZON. szöveg után lévő 9 karakter. Brokkából történő kiírás során csak az első nyolc karaktert kell beírni a kilencedik futósorszám
  • A befizetett csekk eredeti példányát az ajánlat mellé kell tűzni.

 

Csekksorszám

 

GROUPAMA:

Csekksorszám: Tőszelvényen lévő sorszám vagy a csekklap alsó részén található első 7 szám a nyolcadik futósorszám. A kiadott csekkek tőszelvényeit felhasználást követően kitöltve kell visszaküldeni.

  • Kizárólag első díj befizetésére alkalmazható, de kivételes esetekben folytatólagos díj is befizethető rajta.
  • Az 1. Mellékletben szereplő nyilatkozatot minden esetben töltsük ki és egy példányt ügyfél által aláírt módon csatoljunk az ajánlatunk mellé.

 

Csekksorszám

 

EUB:

  • Csekksorszám a csekklap bal alsó sarkában található.
  • A kötvényszámot rá kell írni és az azonosító számunkat, ami 26188

 

K&H:

  • Csekksorszám a csekklap bal alsó sarkában található.
  • Első és folytatólagos díj is befizethető rajta.

 

KÖBE:

  • Kizárólag csak nyomtatni lehet a partnerportálról vagy a Webpiare-ból. A befizető azonosító miatt kézzel tölteni TILOS!
  • Csekksorszám a csekklap bal alsó sarkában található.
  • Első és folytatólagos díj is befizethető rajta.

A partnerportál bejelentkezése után a Listák/Csekk menüpontban a kötvényszám és rendszám megadása a után a nyomtatóba bekészített csekklapra kinyomtatható a csekk.

A szerződés kikeresésekor a szerződés részleteinél is kinyomtatható az aktuális csekk tükörkép

 

 

 

MKB:

  • Csekksorszám a csekklap bal alsó sarkában található.
  • Első és folytatólagos díj is befizethető rajta.

 

 

POSTA:

Központilag küldik, külön nyomtatvány nincs

 

 

COLLONADE:

  • Csekksorszám a csekklap bal alsó sarkában található.
  • Első és folytatólagos díj is befizethető rajta.
  • Egyéb módozatoknál az ügyfél nevére kell kiállítani a csekket

 

 

SIGNAL:

  • Csekksorszám a csekklap bal alsó sarkában található.
  • Első és folytatólagos díj is befizethető rajta.
  • A befizető azonosító celláiba kell beírni a kötvényszámot!

 

 

UNION:

 

  • Csekksorszám: Az ELSŐ díj felirat feletti számsor első 9 számjegye a tízedik futósorszám.
  • Kizárólag első díj befizetésére használható
  • A befizetett csekkről másolat kell az ajánlat mellé, hogy rá tudják könyvelni a befizetett díjat.

 

Csekksorszám

 

UNIQA:

 

Első díjas csekk:

  • Csekksorszám: Az ELSŐDÍJ AZONOSÍTÓ felirat alatti számsor első 7 számjegye, az utolsó futósorszám.
  • A befizetett csekkről másolat kell az ajánlat mellé, hogy az ajánlatra tudják könyvelni a befizetett díjat.

 

Csekksorszám

 

Vegyes csekk:

  • Csak folytatólagos díj befizetésére szolgál
  • Csekksorszám: A VEGYES felirat alatt található számsor első 6 számjegye, az utolsó futószám.
  • Partnerkód kitöltése kötelező! Ennek hiányában nem tudják a szerződésre könyvelni a befizetett díjat.     A partnerkódot a partnerportálról tudjátok kikeresni

 

Partnerkód
Csekksorszám

 

Partner portálra belépés után Portfólio/Adatok keresése menüpontban a szerződésszám megadásával kikeressük a szerződést. A partnerkódot a szerződő adatok fülön találjuk meg.

 

 

Utasbiztosítási csekk: Ügyfél nevére kell kiállítani a csekket.

 

WÁBERER:

Központilag küldik, külön nyomtatvány nincs

 

 

 


 

5.      Zöld kártya eljárásrend

 

  • A partnerportálról kinyomtatott, biztosító által kiállított zöldkártyákról, nem kell külön nyilvántartást vezetni.

 

  • A kézzel kitöltött szigorú számadású zöldkártyát mindig fénymásoljuk le és PDF formátumú fileként beszkennelve csatoljuk a kiadott szerződés dokumentumai közzé a nyilvántartó rendeszünkbe.

 

  • A szigorú számadásúként nyilvántartott (on-line brokka saját nyomtatványok alatt is megtalálható) kézi zöldkártyákat minden esetben ki KELL írni a szerződés mellé.

 

  • Kézi kitöltésű zöldkártyák kiadásakor mindig ellenőriznünk kell a biztosító partnerportáljain, vagy telefonos ügyfélszolgálatain keresztül a szerződés díjrendezettségét. Az érvényességet az aktuálisan hatályos rendeletnek megfelelően a díjrendezettséghez igazítva kell kitöltenünk.

 

  • A biztosítók partnerportáljairól, on-line felületeiről kinyomtatható zöldkártyákat mindig a biztosítók aktuális szabályzása alapján kell kiadni, felhasználni. Az aktuális szabályzásról a biztosítók körlevél formájában és/vagy a partner portálon elérhető információk alapján tájékoztatnak minket.

 

 

 

AEGON:

  • Szigorú számadású: NEM
  • Kézi kitöltésű nincs csak partner portálról igényelt és kinyomtatott létezik. Kiadása a portálról regisztrálódik

Bejelentkezés után a Levelezés/Új belső levél menüpontból lehet elérni.

 

Az igényléshez az Igazolások nyomtatása Csoport választásnál a Zöldkártya nyomtatása szerződésre Típust kell kiválasztani. (ajánlati státusznál Zöldkártya nyomtatása ajánlatra típust válasszuk ki) Megkell adnunk a szerződésszámot (v. ajánlatszámot) és a küldés gombra kattintunk. A kért zöldkártyát a levelezésben fogják válaszként becsatolva megküldeni.

 

ALLIANZ:

  • Szigorú számadású: NEM
  • Kézi kitöltésű nincs.
  • Gépi kitöltésű partner portálról vagy ALOE+ felületéről. Kiadása a portálról regisztrálódik

 

Partnerportálról: Bejelentkezés után a képernyő jobb oldalán található Opus – Szerződés megtekintés menüpontból rendszám vagy kötvényszám megadásával rákeresünk a szerződésre.

 

 

Majd a ’Megtekintés’ gomb után az ’Igazolások (pdf)’ gombra kattintva kiválasztjuk a ’Zöldkártya’ menüt. Ezek után előjön egy pdf formátum amit már ki tudunk nyomtatni az üres zöld lapra.

Ebből a menüpontból tudunk díjigazolást is nyomtatni. A távoli zöldkártya az ügyfél címére küldi ki a zöldkártyát központilag (több napba is beletelhet nem érdemes választani)

 

 

 

Flották esetében egyben lekérhető a zöldkártya és/vagy díjigazolás a partner portálról.

Opus – Flotta megtekintés/ Flotta szám / Gépjárművek / Keresés(F4) / Igazolások(pdf) menüpontból lehetséges.

ALOE+ felületéről a Szerződés megtekintés/módosítás menüpontból lehetséges a zöldkártya kinyomtatása.

A szerződés kikeresése után a Zöldkártya (automata dátumozás) nyomtatását kell választani.

 

 

GENERALI:

  • Szigorú számadású: NEM
  • Kézi kitöltésű nincs
  • Gépi kitöltésű partner portálról igényelhető (kiadása a portálról regisztrálódik)

Bejelentkezés után a Szerződéskezelés/Bizonylatkérés menüpontban lehet a rendszám és/vagy kötvényszám megadásával megigényelni.

 

 

 

 

 

A megérkezett bizonylat a Szerződések/Bizonylatigénylés menüpontból tölthető le

 

 

GROUPAMA

  • A kézi kitöltésű szigorú számadású: IGEN
  • Gépi kitöltésű: Portálról nyomtatható. Kiadása a portálról regisztrálódik Portfólióadatok/Állományadatok/Szerződések menüpontból lehet a szerződést megkeresni és a szerződés mellől kinyomtatni az „Új zöldkártya generálása” gombbal

 

 

 

A flottákhoz szükséges zöldkártyákat szintén a partnerportálról lehet kinyomtatni. Portfólióadatok/Állományadatok/Szerződések menüpontból lehet a szerződést megkeresni. A flotta szerződés számára kell rákeresni, majd a Szerződésszámra kattintani. A szerződés megnyitásakor a Flottaszerződés állományváltozása feliratra kattintani.

 

Ezek után lehet egyesével kijelölni vagy kötegben az összes járműre kérni a zöldkártyát.

 

A legenerált zöldkártya köteget a főmenüben a Portfólió adatok /Zöldkártya kötegek menüpontban lehet letölteni a PDF ikonra kattintva.

 

K&H

  • Szigorú számadású: NEM
  • Kézi kitöltésű nincs
  • Gépi kitöltésűt a partnerportálról lehet letölteni. Kiadása a portálról regisztrálódik

A partnerportálról a Lekérdezések menüpontból a szerződés melletti PDF ikonra kattintva letölthető vagy a Szerződéskötő menüpontból a zöldkártya feliratra kattintva lekérhető.

 

Amennyiben a szerződés még nincs felrögzítve, de az ügyfélnek már szüksége van zöldkártyára akkor a beszkennelt ajánlatot a vipalkusz@kh.hu  küldve lehet megkérni.

 

KÖBE

  • Szigorú számadású: NEM
  • Kézi kitöltésű nyomtatvány nincs
  • Gépi kitöltésű partnerportálról. Kiadása a portálról regisztrálódik

Amennyiben a szerződés még nincs felrögzítve, de az ügyfélnek már szüksége van zöldkártyára akkor a beszkennelt ajánlatot ugyfelszolgalat@kobe.hu címre küldve lehet megkérni.

 

Bejelentkezés után a Listák/Zöldkártya menüpontból a kötvényszám vagy alvázszám és Rendszám megadásával bárki által kezelt szerződéshez kiadható a zöldkártya.

 

Vagy közvetlenül a szerződés kikeresésekor a szerződés részletes adatainál található Zöldkártya gombra kattintva.

 

MKB

  • A kézi kitöltésű szigorú számadású: IGEN
  • Gépi kitöltésű partner portálról nyomtatható. Kiadása a portálról regisztrálódik

A szerződések díjrendezettségét is itt lehet megnézni. Az Egyéb menüpontban az Ügyfél dokumentumoknál kell kikeresni

 

 

POSTA

  • Szigorú számadású: NEM
  • Kézi kitöltésű nyomtatvány nincs
  • Gépi kitöltésű már meglévő szerződésre a partner portálról lehet kinyomtatni. Kiadása a portálról regisztrálódik

Külön mailben csak S.O.S esetekben kötéskor kell kérni.

Állomány/összes szerződés menüpontban kikeressük a szerződést, majd a szerződésszámra kattintunk.

 

 

Ezek után a képernyő bal oldalán lévő Zöldkártya feliratra majd a letöltés linkre kattintva kinyomtathatjuk a zöldkártyát.

 

 

 

 

 

 

 

 

SIGNAL

  • A kézi kitöltésű szigorú számadású: IGEN
  • Kézi kitöltéssel csak kötéskor lehet kiadni. Kézi kiadáskor minden esetben vegyünk át díjat vagy adjunk át csekket.  A befizetett csekk szelvénynek a bemutatása után átadhatjuk a zöldkártyát. Díjbefizetés nélkül első zöldkártyát nem adhatunk ki!
  • Gépi kitöltésű partnerportálról nyomtatható. Kiadása a portálról regisztrálódik

 

Bejelentkezés után a Gépjármű online/Zöldkártya kötv. és rendszám alapján menüpontból  a kötvényszám és a rendszám megadásával nyomtatható.

 

 

UNION

  • A kézi kitöltésű szigorú számadású: IGEN
  • Gépi kitöltésű partnerportálról nyomtatható. Kiadása a portálról regisztrálódik (más nyomtatvány, mint a kézi zöldkártya!)

Amennyiben a szerződés még nincs felrögzítve, de az ügyfélnek már szüksége van zöldkártyára kézi zöldkártya adható ki. Kiadáskor minden esetben vegyünk át díjat vagy adjunk át csekket.  A befizetett csekk szelvénynek a bemutatása után átadhatjuk a zöldkártyát. Díjbefizetés nélkül első zöldkártyát nem adhatunk ki!

Bejelentkezés után Információ keresés/Szerződések menüpontban a rendszám vagy szerződésszám megadása.

 

 

A szerződés kikeresése után a szerződés melletti ikonra kattintva

 

 

A következő képernyőn kiválasztjuk, hogy zöldkártyát akarunk nyomtatni.

 

Ezek után a Nyomtatás feliratra kattintunk

 

 

 

 

UNIQA

  • A kézi kitöltésű szigorú számadású: IGEN
  • Gépi kitöltésű partnerportálról nyomtatható. Kiadása a portálról regisztrálódik

A szerződések díjrendezettségét partnerportálról vagy közvetlenül a biztosító telefonos ügyfélszolgálatától, kapcsolattartójától lehet megtudni.

A portálról a Szolgáltatási igények/Zöldkártya  menüpontból tudjuk kinyomtatni a rendszám és a kötvényszám megadásával.

Azonnali zöldkártya lekérést válasszunk.

 

 

WABARD

  • A kézi kitöltésű nyomtatvány szigorú számadású: IGEN
  • Gépi kitöltésűt a partnerportálról lehet kinyomtatni. Kiadása a portálról regisztrálódik

A portálon a főmenünél a Dokumentumok igénylése ikonra kell kattintani

 

Ki kell keresnünk a szerződést majd az szerződés melletti check boksz-ot be kell pipálnunk és az igénylést el kell küldenünk. Ekkor automatikusan letöltődik a zöldkártya.

 

A szerződések díjrendezettségét a befizetetés igazoló dokumentum bemutatása alapján vagy az ügyfélszolgálattól lekérdezve lehet megtudni.  Telefon: 06/1-6666-200 vagy zoldkartya@waberer.hu címen lehet kérni.

 

[1] A jelen Szabályzat hatálybalépésének napjáig nem hirdették ki az igazgatási szolgáltatási díjról szóló miniszteri rendeletet.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás